Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)
5-6. szám - Somló Lajos: A folyékony települési hulladék kezelése
288 HIDROLÖGIAI KÖZLÖNY 1992. 72. ÉVF. 5—6. SZAM 3 s a 10 14 ie 11 22 " tól 1" 4. ábra. A coliformszám és afekális streptococcusok számának változása a 24 órás vizsgálat során $00- Lw 0 1 ti D 8 10 12 - V, :í a /Ö 22 3. ábra. A fajlagos elektromos vezetőképesség és a kloridkoncentráció alakulása 5 2 U b B io 12 ~ÍI il ia 23 ' 22 2. ábra. A tisztított szennyvíz ammóniumtartalma a 24 órás vizsgálat során 1. ábra. A tisztított szennyvíz kémiai oxigénigénye a 24 órás vizsgálat során A szervesanyag és az ammónia a szennyvíz biológiai tisztítása során lebomlik, illetve átalakul. Az időtengely mentén így a folyóvizek öntisztulásához hasonló lefutású görbét kapunk. A 24 órás vizsgálat alkalmával mértünk olyan paramétert is, amelyekre nézve a biológiai lebontási folyamat hatástalan. A fajlagos elektromos vezetőképesség és a kloridtartalom időbeni változását a 3. ábrán kísérhetjük figyelemmel. A diagramon látható két görbe 10 órától kezdődő növekedése nem olyan látványos, mint az 1.—2. ábrákon szemléltetetteké. Ennek oka valószínűleg az ionos jellegű vegyületek jobb elkeveredésében keresendő. A viszonylag kevésbé egyértelmű koncentrációnövekedés azonban mégis bizonyító erejűnek tekinthető azáltal, hogy két különböző mérőszám igazolja. A folyékony települési hulladék hozzáadásán kívül nincs más indok, amely magyarázhatná a kloridtartalomnak és a sókoncentrációnak éppen az előző komponensek által kijelölt időpontban történő növekedését. A vizsgált paraméterek természetéből adódóan a mikrobiológiai szennyezettség mutatói (4. ábra) nem követik egzakt pontossággal a kémiai vizsgálatok eredményeit. Annyi azonban a görbékről minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a vegyi jellegű minőségromlást követően 6—8 órás időtartamig az elfolyó tisztított szennyvíz bakteriális szennyezettsége is megnő. Az összes baktériumok számán kívül hasonló arányban emelkedik a fekálindikátorként elterjedten használt fekális streptococcusok száma is. 4. összefoglaló A szennyvíztelepen kezelt folyékony települési hulladékok hatásának vizsgálatát a tervezett kapacitása közelében terhelt, jó műszaki állapotú, megfelelő színvonalon üzemeltetett Balatongyörök—Vonyarcvashegy-i regionális szennyvíztisztító telepen végeztük el, amelyet a DRV üzemeltet. A 24 órás vizsgálatok eredményének átlagértékeiből levonható következtetések arra utalnak, hogy a szippantókkal odaszállított anyag hatásfokcsökkentő befolyása a tisztított szennyvízben mintegy 6—10 órás intervallumban kimutatható. Ez annyit jelent, hogy a berendezés a 24 órás napi ciklus 25—40%-ában szennyezettebb vizet bocsát ki, mint amilyen a technológiától a tervezettnek megfelelő minőségű és mennyiségű terhelés esetén elvárható lenne. Akárhogy is nézzük, ez azt jelenti, hogy a települések szennyvíztározóiban összegyűlt — tehát az ivóvíz—szennyvíz—felszíni víz láncból egyszer már kikerült — szennyezőanyagok egy részét visszajuttatjuk a körforgásba.
