Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

4. szám - Hírek

Hívek 247 Megemlékezés a magritszigcti artézi kút létesítésének 125. évfordulóján Az OMBKE KFVSZ Vízfúrási Helyi Szervezete, a Zsigmondy Béla Klub, a KFVSZ 01 aj bányászattörténeti Bizottsága, az MHT Hidrogeológiai ós Balneotechnikai Szakosztálya, az MHT Történeti Bizottsága, valamint a Zsigmondy Vilmos Gyűjtemény együttes ülés keretében 1992. május 18-án tartotta „125 éves a Margitszigeti artézi kút" című ünnepi megemlékezését. Dr. Pataki Nándor a KFVSZ Vízfúrási HSz elnöke nyitotta meg az előadás sorozatot, mely alkalommal megemlékezett Zsigmondy Vilmos a nagy „fúrász", életének azon 10 éves szakaszáról, mely idő alatt készítette vízkutató ós kútfúrásait, kiemelve a margitszigeti kutat, mely lényegében megalapozta Budapest mélyfúrási hóvízkútjainak sorozatát . Dr. Korim Kálmán „Budapest környékének földtani viszonyai, különös tekintettel a margitszigeti fúrásra" címmel tartott előadása az alábbiakban foglalható össze. A Margitsziget—I. sz. fúrás kijelölésének földtani és vízföldtani indoklását Zsigmondy Vilmos által írt s 1873-ban kiadott „Mitteilungen über die Bohrthermen zu Harkány, auf der Margaretheninsel náchst Ofen und zu Lippik und der Bohrbrunnen zu Alcsuth" című munkájában. A szerző ebben összefoglalást ad Pest ós Buda főbb geológiai viszonyairól ós mélységi vizeiről. Saját megfigyelésein kívül kívülálló geológus kortársainak munkáira is támaszkodott, így Szabó József, Hantken Miksa és Hoffmann Károly kutatási eredményeit vette figyelembe. Tudvalevő, hogy a Budai hegység kezdeti átfogó földtani vizsgálata Hoffmann Károly nevéhez fűződik a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben s ő a hegység töréses hegyszerkezeti jellegét emelte ki. E felfogás hosszú időn át érvényesült s Zsigmondy Vilmos is igen nagy szerepet tulajdonított a töréses tektonikának a mélységi vizek tárolásában és áramlásában. Zsigmondy Vilmos geológus szerepkörben is elméleti ós gyakorlati téren egyaránt kiváló szakembernek bizonyult. Az ország két legelső hévízfeltáró fúrásának kitűzésekor, vagyis a harkányi és a margitszigeti fúrás-i pont kijelölésekor, figyelembevette azokat a felszíni jelenségeket is, melyek mélységivíz jelenlétet sejtették. Abban az időben ugyanis a Margitsziget északnyugati partján mocsarasodás és kisebb melegvizű tó volt megfigyelhető. A víz hőfoka 24—26 °R, azaz 30—32 °C volt az egykori mérések szerint. Elmondható, hogy ebben az úttörő vízkutatási vállalkozásban a felszíni melegvíz indikáció éppolyan értékesnek bizonyult mint az egykori kőolaj- és földgázkutatásokat elősegítő felszíni olaj- és gázszivárgások voltak. Mai geológiai ismereteink alapján is kellőképpen értékelhetjük Zsigmondy Vilmos egykori munkásságát, a természeti viszonyok bensőséges ismerőjót. Jóllehet a Budai hegység szerkezeti felépítéséről kialakult ismereteink időközben megváltoztak, de a töréses formaelemeknek a hidrogeológiai szerepe ma is domináns. Csath Béla a margitszigeti kút fúrási munkálatait ismertette. Először visszapillantást tett a Margitsziget 1868 körüli helyzetéről, majd Kákái Aranka álnév alatt szereplő Balogh Pál újságíró „Fény ós árnyék" című cikkéből ismertette Ferenc József főherceg ós Zsigmondy Vilmos találkozóját, majd Zsigmondy azon tervét, hogy Margiszigeten kész egy hóvízkutat fúrni. 1868. december 1—20 között megépült a fúrási akna felszerelést nyert a fúrótorony, gópház, majd december, 21-én megkezdődött a fúrási munka. Az előadó a fúrás minden lépését ábrán illetve diakópen szemléltette, mely alkalommal megismerkedhettünk az áthatárolt rótegsorozattal, a fúrás közben megütött vízadó rétegekkel, s a kiömlő vízmennyiségekkel, a menetközbeni béléscsövezésekkel, a menetközben végzett hőmórsókletmórósekkel. 1867. május 13-án 118.53 m mélységbent megcsapolták a fővíztartó réteget, ahonnan a sziget akkori szintje felett 0,632 m magasságban a víz kitörése után pár nappal pontos méréssel 24 óránként 5688 m

3 43,8 °C-os víz ömlött ki. Az előadásból megtudhattuk, hogy a vas béléscsövet vörcsfenyő béléscsőre azért kellett kicserélni, inert, a kifolyó víz a vascsöveket rövid időn belül tönkretette, valamint a szökevényforrások kiküszöbölése céljából a béléscsöveket egy-egy „béléscsőfejbe" foglalták. A kifolyóvíz mennyisége a sziget szintje felett 7,5 m-en 126—144 m

a/óra volt, mely később vízesést képezve rohant alá a mesterséges sziklaparton, hogy a Duna vizével egyesüljön. A mintaszerű kútról Hauer Károly emlékezett meg egy Zsigmondynak írt magánlevelében. A forrásvizet elsőnek Tlian Károly vegyelemezte 1868-ban és a vizet szónsavdús kénes hévizek közé sorolta. A kutat 1868. május 13-án Ferenc József császár is meglátogatta. A kút vizét Ybl Miklós építette klasszikusan szép fürdőházba vezették be. Szalonlai Gergely ,,A margitszigeti hévízkút élete" című előadásával zárult a megemlékező ülés. Az előadó először a margitszigeti kutak történetét ismertette 1866—1978-ig, amikoris a VI. sz. kút készítésére került sor. Ezt követően az I. sz. kutat kivonták a termeltetésből ós figyelőkúttá alakították át. Ezek után összehasonlítást tett Szalontai Gergely a Margitsziget I. sz. kút és a Római-fürdő kútjának 1991-ben végzett vízállási adataival kapcsolatban. Egy ábrán az I. sz. kút nyugalmi vízszintjének változását szemléltette az előadó 1867 ós 1990 között, miközben az 113 m-ből 105 m-ig (Af) csökkent. A kút vízhőmérsékleti változása az említett időben 44 °C-ról 36 °C-ra csökkent, miközben a Margitsziget ITI. sz. kút elkészítésére is sor került. A következőkben Szalontai Gergely különböző táblázatokban mutatta be az 1. sz. kút összes oldott szilárdanyag ós oldott szabad CO, csökkenő változását 1200— 900 mg/l ill. 400 és 180 "érték között 1875—1990-es években. Ugyanezen idő alatt mért szulfid ion csökkenését szemlélhettük egy másik diagramon 2,5 ós közel 0.0 mg/l között, miközben az 1950-es évekbe érte el a víz az elismert 1,0 mg/l ásványvíz határértéket. A kloridion (Cl-) koncentráció változásánál az 1871-ben mért 125 mg/l értékről az 1950-es években kb. 50 mg/l értékre való csökkenés volt tapasztalható, de utána ez az ingadozás 50—65 mg/l érték között állandósulni látszott. Végül egy összetett diagramon a Margitsziget 1. sz. kút kémiai jellegingadozását mutatta be az előadó. Az előadások után felmerült kérdésekre az előadók megadták a válaszokat és a hozzászólások kiegészítették a megemlékező ülésen elhangzott előadásokat, melyeknek rövid értékelése után dr. Pataki Nándor elnök az ülést bezárta. (Az ünnepélyes megemlékezéssel ós Zsigmondy Vilmos életével kapcsolatban 1992. május 21-ón a TV2 rövid interjút sugárzott ( sath Bélával.) üsath Béla