Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

2. szám - Ribári László: Az ózon és az UV-sugárzás alkalmazása a fürdővíztisztításban

88 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1Í>!)1. 71. ÉVF., 2. SZAM Medencetérfogat: 490 m3 vízfelület: í 6q m2 Forg. telj-: 265 m 3/h Hidraulika: fenékbevezetés Különleges szolg.- hullámgerjesztes I fél órán kent lOperc! vízhőmérséklet. 29 °C Vízmélység • 0,1- 1,8 m Adagolt ózon 0,94 g/m ­lmg/1] Baktériumszám I ml-ben (37'C) 21loral tartományát. A biológiai hatásmechanizmustól függően három tartományt különböztetünk meg (Barz, 1985). UV—A 315—380 nm UV—B 280—315 nm UV—C 100—280 nm 100 260 315 380 780 nm 1,4 10 pm Látható uv-c UV-B UV-A fény IR-A IR-B IR-C Inm 10 " 10 . I . I r I I j 1um | 10-' | 10! 10" 1 _1 I—1 I I 1 mm lm 1 km 10 _J i 10' 10 ^ 10' I . I 3. ábra. A terhelés és a vízminőségi paraméterek kapcsolata kombiblock-technológiájú medencében A medencében lévő szerves anyag mennyisége (a kálium-permanganát-fogyasztás mérésével vizsgálva) a látogatók számának növekedése következtében egyen­letes, de az előirt határértékeken belül maradó emel­kedést mutat. Külön figyelmet érdemel a kötött klór napközbeni változása. A viszonylag nagy terhelés ellenére sem emel­kedett az értéke 0,1 mg/l fölé. Emellett a szabad aktív klór mindvégig jelen volt a medencében. A vizsgálati paraméterek stabilitása figyelemreméltó, mivel a ter­helés a hullámkeltő berendezés bekapcsolása miatt lökésszerűen érkezett. Az ózon alkalmazásának hazai körülmények közötti elterjedését a jelenlegi viszonylag magas -beruházási és üzemeltetési költségek hátráltatják. 2. Az UV-sugárzás alkalmazása A ma használatos fertőtlenítési eljárások mellett, figyelemre méltó helyet foglal el az ultra-viola-, továbbiakban UV-sugárzás. Kedvező tulajdonsá­gai miatt sok helyütt az ózonos és a klóros fertőt­lenítés kiegészítő technológiájaként jöhet szóba. 2.1. Hatásmechanizmus Az UV-sugárzás, hasonlóan a látható fényhez, az elektromágneses sugárzáshoz tartozik. A 4. ábra szemlélteti a láthatatlan UV-sugárzás hullám­4. ábra. Az elektromágneses sugárzás hullámspektruma A sugárzás hatásmechanizmusának alapja fo­tokémiai reakció a nukleinsavval, idegen anyag hozzáadása nélkül. Az UV-sugárzás (fotonok) a mikroorganizmusok információ- és replikálóköz­pontját, a DNS-t támadják (interferencia hatá­sára széttörik). A hatás a sugárerősségtől függ. Az UV-sugárzás előállítása kvarclámpába töl­tött higanygőzzel történik. A fertőtlenítés mér­téke a sugárdózis (D) nagyságától függ, ami a sugárerősség (1) és a sugárzási idő (t) szorzataként adódik. D=l-t (Ws/m 2) (2) A minimális sugárdózis a víz minőségi állapotá­nak (tisztaságának) és hozamának függvényé­ben minden berendezés alapadata. A sugárdózis és a túlélő csírák száma (N) között exponenciális kapcsolat áll fenn: N = N„-e­k D, (3) ahol az N 0 érték a kezdeti csíraszám. Ez az összefüggés a következőket jelenti. — a csíraszám csökkenése csak a dózistól függ, tehát egy nagyobb sugárerősségnél kisebb behatási idő szükséges, — 90%-os hatásfok 10%-os túlélési hányad­nak felel meg. Az egyes mikroorganizmusok érzékenysége el­térő, így túlélési hányaduk is eltérő. Az 5. ábra mutatja a különböző hullámhosszú sugarak hatá­sát a sejtrészekre (Barz, 1985). A csíraölés, illetve inaktiválás hatásossága több tényező függvénye: — mikroorganizmusok fajtája, mennyisége, — víz átlátszósága, — besugárzási dózis nagysága, — víz áramlási sebessége (besugárzási idő stb.). Az ivóvíz természetes körülmények között 1 csírátlanítása" 254 nm hullámhosszon a leghatá­sosabb (FIGAWA, 1985). A vízben szuszpendált anyagok árnyékhatásukkal nagymértékben aka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom