Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

2. szám - Ribári László: Az ózon és az UV-sugárzás alkalmazása a fürdővíztisztításban

RIBÁRI, L.: Özön és UV-sugárzás a fürdővíztisztításbari 89 r\2Sínm A sejt roncsolásának intenzitási görbéje nukleinsav abszorpciós görbéje r\ 313 nm 2W 260 280 300 Hullámhossz [nml 5. ábra. Az UV-sugárzás hatása a sejt részeire dályozzák a fertőtlenítés hatásfokát, csakúgy mint az összefüggő baktériumtelepek (Dott, 1983). Az UV-sugárzás fertőtlenítésre való alkalmazása rendkívül széles körű. A legfontosabb ezek közül: — ivóvíz fertőtlenítés, — szennyvíz utótisztítás, — tejipar, — sör-, üdítőital gyártás, —- mikroelektronika, — levegő fertőtlenítés, — gyógyszer- és, kozmetikai ipar. 2.2. Alkalmazási feltételek Az UV-sugárzással való fertőtlenítés egyik alapfeltétele, hogy a fertőtlenítendő víz viszonylag tiszta ós átlátszó legyen, ne tartalmazzon olyan anyagokat, amelyek a sugárzás hatékonyságát csökkentik. Ebből az következik, hogy a vizet az UV-kezelés előtt megfelelő mértékben meg kell tisztítani. Vizsgálatok bizonyítják (Rice, 1984), hogy az előkezelésként alkalmazott UV-sugárzás a baktériumok inaktivitására csak akkor gazdaságos, ha a vízben lévő szennyeződések nem nyelik el a sugárzást. A víz minőségi paramétereinek függvényében kell eldönteni, hogy gazdaságosan, hatékonyan tudunk-e csírátlanítást végezni. Sokhelyütt csak utókezelésként jöhet számításba (Olivér, 1976). 2.3. Műszaki kialakítás Más kialakítás szükséges ha zárt, nyomás alatti, illetve ha nyitott rendszerben akarunk fertőtleníteni (Egberts, 1989). Nyitott rendszerben a sugárcső szabadon elhelyezhető a víztérben vagy a víztér felett. Zárt rendszer esetén ún. UV-reaktort alakítunk ki, és itt áramoltatjuk a vizet úgy, hogy a sugár minél nagyobb vízfelületet érjen. Az UV-cső reaktorbani elhelyezésére a 6. ábra mutat példát. a, b> c, Példák az UV-cső elhetyezesere. a, az áramlásra merőlegesen b, az áramlással párhuzamosan c

t az áraláson kivül, reflektorban 6. ábra. Példák az UV-cső elhelyezésére : a) az áramlásra merőlegesen, b) az áramlással párhuzamosan, c) az áramláson kivül, reflektorban. A kialakításnak a következő feltételeket kell kielégítenie (Gelzhauser, 1985): — a sugárzásnak vékony felületre kell hatnia, — a víznek tisztának, zavarosságot előidéző és színanyagoktól mentesnek kell lennie, valamint szerves kolloidokat és vasat csak nyomokban tartalmazhat, — a behatás intenzitásának a meghatározásánál a víz minőségét kell figyelembe venni. 2.4. A szerves anyagok csökkentése A szerves anyagok UV-sugárzással való besugárzása (ha ezt a víz minősége lehetővé teszi), az azt követő szűrés hatásfokát növeli. A szennyezett víz klóros oxidációját legtöbb esetben a szerves anyagok ós a klór reakciójából keletkező káros melléktermékek miatt kell kerülni. Ezzel szemben az UV-sugárzásnál káros melléktermékek nem keletkeznek. Meg kell említeni, hogy sokszor gondot jelent a vízben lévő UV-cső szennyeződése, ez természetesen csökkenti 2.5. A víztér fertőtlenítése Az UV-sugárzás közismert és régen alkalmazott felhasználási területe a felületek (pl. nedves felületek) és a levegő fertőtlenítése. A fürdőüzemben kézenfekvőnek látszik, hogy a mezítlábas járófelületen a gombák terjedése elleni védekezésre használják. Ezen alkalmazási terület tervezésénél figyelembe kell venni az üzemeltetői tapasztalatokat (Ákoshegyi, 1986). UV-sugárzással a fürdőmedencében lévő csírák szaporodását is gátolni lehet üzemidőn kívül. A medence fölé helyezett UV-lámpák hatására a csírák a vízfelszíntől a medence fenekéig csökkennek. Dietz (1984) vizsgálatokat végzett egy 250 m

3-es, átlagosan 4 m mély, föld alatti (sötét) medencében. A vizsgálat ivóvíz tározóban történt, azonban az eredmény