Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

1. szám - Refuznyiki - A San-Francisco-i Bechtel Mérnökiroda független szakértői felülvizsgálata a Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszer környezeti hatásairól

REFUZNYIKI 61 „A létesítménynek számos előnye lesz, beleértve a Mosoni Duna vízminőségének javulását, az árvízvédelmi helyzet ós a hajózási viszonyok javulását, elektromos energia termelését, a régészeti feltárások intenzifikálását, végül egy folyómenti új üdülőterület létesítését." „A felülvizsgálat kimutatta, hogy a VÍZITERV mérnökei beható vizsgálatokkal határozták meg a vízjárásban, területhasználatban, tájképi és üdülési értékekben jelentkező lehetséges kedvezőtlen hatásokat, amelyeket a rendelkezésre álló adatok szerint megfelelő mértékben mérsékelni fognak. A biológiai és régészeti értékeket érő lehetséges hatások azonban ugyancsak jelentősek lehetnek, és az előirányzott mérséklő intézkedések esetleg nem lesznek elegendően az ilyen hatások jelentéktelen szintre történő csökkentéséhez. A szigetközi terület mesterséges vízpótlási rendszerének koncepciója helyes, úgyhogy az hatékony védelmet ós kedvezőbb feltóteleket fog biztosítani a terület erdőés mezőgazdasága számára. A biológiai értékek védelme tekintetében ugyanakkor konfliktusok merülhetnek fel. Az ezeket érő hatások pontosítása ós az ennek nyomán szükségessé váló hatékony mérséklő intézkedések megtervezése érdekében további biológiai alapadatokra és modellezésre van szükség. így pl. további információ kívánatos a szigetközi területek víziszárnyasainak és más védett madárfajainak évszakos megjelenésére és élőhelyhasználatára vonatkozóan. A duzzasztott szakaszokon a víz oldott oxigéntartalmának javasolt modellezése számszerűsítheti a felszíni víz minőségének esetleges változásait és a halászatot érő potenciális hatásokat. A meglévő Duna-mederbe és a mellékágakba lebocsátott vízhozam növelése fokozhatja a mesterséges vízpótló rendszer kedvező hatásait és mérsékelheti a biológiai értékeket érő hatásokat. Mindaddig azonban, amíg az utóbbiakra vonatkozóan nem áll több alapinformáció rendelkezésre, e tekintetben egyértelmű állásfoglalás nem lehetséges." A javasolt vízminőségi és biológiai vizsgálatok eredményeként szükségessé válhat a rendszer üzemrendjónek módosítása. A VÍZITERV által előirányzott hatáscsökkentő megoldásokon túlmenően a Bősi Erőmű eredeti Közös Egyezményes Terv (KET) szerinti üzemrendjének módosítása érdekében jelenleg folyó ós az évszakos változásokat is figyelembe vevő vizsgálatokat pontosítani célszerű. Módosított csúcsrajárási üzemrend révén esetleg tovább csökkenthetők az alvízi szakaszon jelentkező vízszintingadozások lehetséges jelentős hatásai a biológiai állományra és üdülési lehetőségekre. Meg kell vizsgálni a Hrusov—Dunakiliti tározóból való vízleeresztósek megnövelésének lehetőségét, mint az alvízen várható jelentős hatások csökkentésének egyik módját. „Az Egyesült Államokban a Columbia és az Ohio folyók vízgyűjtőjében, valamint a Tennessee Völgyi Hatóság által kiépített monitoring rendszerekkel összehasonlítva a BNV monitoring rendszere egyedülállónak mondható, mert az előbbiek észlelik ugyan a vízhasznosítással kapcsolatos vízhozamokat, vízminőséget ós hal-élettani tényezőket, de nem terjednek ki a környezeti paraméterek olyan széles skálájára, mint a BNV rendszere. Ez utóbbi — némi kiegészítéssel — világszinvonalat képviselő program, amely integrálja a környezetvédelmi ós üzemeltetési szempontokat." „A BNV számára kidolgozott monitoring-program jelezni fogja a környezeti tényezőkben a rendszer üzemeltetése következtében beálló változásokat, csakúgy mint a kedvezőtlen hatások mérsékelésére tett intézkedések hatékonyságát. Rámutattunk a tervezett monitoring-program általunk csökkenthetőnek vélt néhány részletére, ugyanakkor néhány további észlelést is javasoltunk, amelyek fokoznák a program általános, eredő hatékonyságát. A hatáscsökkentő intézkedéseket azonban akár a bősi, akár a nagymarosi üzembe helyezése előtt meg kell tenni (illetőleg azok üzemrendjót egyértelműen kell rögzíteni). A BNV-rendszer kedvező hatásait, valamint a tervezett, vagy a Bechtel Iroda által javasolt hatáscsökkentő intézkedéseket a következőkben foglaljuk össze. A hatásokat és azok mérsékelésének módozatait a 2. és 3. fejezetekben részletesen tárgyaljuk. Vízjárás. A felszíni és a felszín alatti vízjárást a BNV hatásterületén a VÍZITERV és más szakértők alaposan tanulmányozták. A Mosoni Dunába és a szigetközi mellékágakba táplálandó vízhozamok a felszíni vizek minőségét ezekben javítani fogják. A tervek intézkedéseket tartalmaznak a vízjárás kedvezőtlen változásának megakadályozására, beleértve a szigetközi mesterséges vízpótló rendszert, továbbá a dunakiliti-tározó, valamint az esztergomi ós pilismarót öblözetek mentén a szivárgó vizek összegyűjtésére szolgáló csatornákat. Véleményünk szerint a vízminőség ós vízszintingadozás a bősi erőmű alatti folyószakaszon jelentik azokat a problémákat, amelyek további vízvizsgálatokat igényelnek a hatások számszerűsítése és a hatékony ellenintézkedések kidolgozása érdekében. A KET szerinti üzemrend felülvizsgálata folyamatban van. A bősi erőmű alatti vízszintingadozások csökkentése a következőkben tárgyalt hatások nagy részét mérsékelni fogja. Nevezetesen: — A megnövekedett tartózkodási idő és megemelkedő hőmérséklet mellett a vízben lévő növényi tápanyagok a nyári hónapokban algavirágzást okozhatnak, aminek következtében a vízminőség mindkét tározóban az eddig észlelt legrosszabb állapot alá (6,0 mg/1-nól kevesebb oldott oxigéntartalom) romolhat. — A nyári hónapokban kialakuló vízminőséget a kidolgozott számítógépes modellek segítségével célszerű becsülni, amelyek a tározók és vízerőművek működését szimulálják és kimutatják az oldott oxigéntartalom, ill. vízhőmérséklet változásait. — Nemkívánatos vízminőség észlelése esetén több hatáscsökkentő módszert kell megvizsgálni a leggazdaságosabb módszer kiválasztására, amellyel eddigi, vagy annál kedvezőbb vízminőség biztosítható. A lehetséges módszerek közé tartozik a bősi erőmű folyamatos üzemeltetése, ami a tartózkodási időt csökkenti, továbbá a dunakiliti duzzasztóművön át történő vízlebocsátás növelése, ami a víz levegőztetését fokozza. — Aggályok merültek fel a tekintetben, hogy a kiülepedő hordalékban felhalmozódott nehézfémek anaerob (oxigénmentes) viszonyok között remobilizálódnak ós a talajvízbe jutnak. A fenéküledók megváltozását előidóző[állapotok kialakulásának valószínűsége igen csekély, annál is inkább, mivel a tározókban folyamatosan észlelni fogják az oldott oxigéntartalmat és megfelelő üzemi beavatkozással annak szintjét az elfogadható értéken tartják. Javasoljuk viszont az üledókkópződós folyamatos észlelését, különösen a talajvíz beszivárgási területein, ós a nehézfém-tartalom rendszeres mérését. Az érzékeny mederterületeken esetleg felhalmozódó nehézfémek eltávolíthatók. A tározott víz oldott oxigéntartalmának növelésére más módszerek vizsgálata ós — amennyiben gazdaságosnak bizonyulnak — alkalmazása javasolható. — Az eredeti KET szerint a bősi erőmű naponta legalább 5 órán keresztül csúcsenergiát termel. A KET üzemrend a nagymarosi tározó felső végén jelentős vízszintingadozásokat eredményezne. így pl. a nyári hónapokban a vízszint 1,3—4,7 cm/perc sebességgel emelkedne és a változás mértéke 24 óra alatt 2,5—3,6 m lenne. Ez meghaladja az Egyesült Államokban a Columbia folyón lévő hasonló vízerőmű/hajózási létesítmények jelenlegi működtetése által okozott vízszintváltozásokat. A Columbia folyón nyáron megengedett vízszintváltozások mértéke 0,75 cm/perc, ill. 1,5 m/nap. Javasoljuk a bősi csúcsüzem módosítására irányuló vizsgálatok folytatását a nagy vízszintingadozással járó hatások csökkentése érdekében. Felszín alatti vizek. A felszín alatti vízjárás káros megváltozása ellen tervezett átfogó módszereket megfelelőnek tartjuk. Az észlelőkutak hálózata kellő adatokat szolgáltat a módszerek hatékonyságának elbírálására és lehetővé teszi a szükséges módosításokat