Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

1. szám - Refuznyiki - A San-Francisco-i Bechtel Mérnökiroda független szakértői felülvizsgálata a Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszer környezeti hatásairól

62 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1Í>!)1. 71. ÉVF., 2. SZAM nemkívánatos állapotok kialakulása esetén. Az érzé­keny területeken váratlanul előálló állapotok, továbbá a megfelelő korrekciók megtételéhez szükséges idő miatt a növényzetet és az állatvilágot káros hatások érhetik, amelyeket nem képes kiheverni. Ezek elkerülésére a következőket javasoljuk: 1. A Szigetköz különösen érzékeny területein részletes vizsgálatokat kell végezni annak felderítésére, hogy szükség van-e kiegészítő beavatkozásra a talajvíz­utánpótlást érő hatások csökkentése érdekében, így pl. az ásványrárói gémtelep környezetében szük­séges lehet a talajvízjáték korlátozása a megfelelő fészkelési-táplálkozási élőhely fenntartására. Egyes részterületek hidrogeológiai sajátosságai minden bi­zonnyal eltérnek az egész területre végzett analóg modellvizsgálatok során feltételezett homogén, izo­tróp viszonyoktól. Az ilyen területek részletes fel­tárása alapján eldönthető, hogy az eltérések szigni­fikánsak-e, és hogy az átfogó szabályozórendszer helyi módosítása indokolt-e. 2. A nagymarosi tározó mentén fekvő három jelentősebb öblözet elvizenyősödós elleni védelmét a terv elő­irányozza. Az ezek közötti magaspartok alatt a megemelkedett talajvízszintek jóval a terep alatt maradnak. A tartós talajvízszint megemelkedése azonban szivárgást indíthat meg jelenleg száraznak tekintett területek felé is. Az ilyen jelenségek ugyan a magaspartok mentén feltehetően csak helyi nedve­sedést okoznak. Javasoljuk ezért az eddig esetleg kellőképpen nem tanulmányozott dombos területek vizsgálatát is olyan részek feltárására, ahol káros szivárgás alakulhat ki, és ezeken ószlelőkutak tele­pítését. Biológia. A hatásterület biológiai állománya nincs kellőképpen feltárva, és az információ mennyisége vál­tozó. Adott környezetre vonatkozó biológiai adatok állnak rendelkezésre 12 biológiai észlelőállomáson, ame­lyek közül 9 a Szigetköz—Gönyű szakaszon, 2 a Gönyű— Nyergesújfalu szakaszon (Tát és Almásneszmély), 1 pedig a Szentendre szigeten működik. A Duna menti ártéri növényzetet az ármentesítés, erdő- és vadgazdálkodás nagymértékben megváltoz­tatta. A hatásterület kis részén található természetes növényzet fűzbozótból, füzes-nyárfás ós tölgy-szilfa ártéri erdőből áll. Ezek a növénytársulások, különösen a hatásterület szigetközi részén, változatos élőhelyeket nyújtanak az állatvilág számára. Ismeretes, hogy a Szigetköz Ásványráró környéki részén az élőhelyeket fontos vízimadárfajok, úm. szürke gémek, fekete gólyák, kormoránok, bütykös hattyú és bakcsó hasz­nálják. A Duna és mellékágai mentén a természetes növényzet nyújtotta élőhelyeken négy védett madárfaj, úm. a kormosfejfi cinke, az erdei fakúsz, a kis lile és a függőcinege él. A BNV létesítményeinek (köztük a dunakiliti táro­zónak), valamint az árvízvédelmi és partbiztosítási műveknek a kiépítése természetes növényzet eltávolí­tásával jár a Duna mentén. Ezen túlmenően közel 250—300 m széles és kereken 25 km hosszú parti sávban a vízhozamnak a Dunából a bősi felvízcsatornába történő elterelése nyomán szárazabb viszonyok fognak kialakulni. Javasoljuk, hogy más területeken és a töl­tések mentén honos növényfajokkal telepítsék be a természetes növényzetet, az ehhez kapcsolódó vad­állományt ós élőhelyeit érő veszteségek kompenzálására. A Mosoni Duna mentén az őshonos erdő helyreállítá­sát, ami egyébként a Szigetközi Tájvédelmi Körzet egyik célkitűzése is, a revegetációs program részének kell tekinteni. A felszín és felszín alatti vizek szintjének megválto­zása érintheti az Ásványráró melletti érzékeny vad­állomány-területet, a már említett négy madárfaj élő­helyét, valamint más vadállományt is. A hatások mér­séklését célzó leghatékonyabb módszer első lépéseként meghatározandó, hogy ezek az érzékeny fajok milyen mórtékben fordulnak elő a területen ós azt hogyan használják, ezáltal pontosítva a fajokat ós élőhelyüket érő hatásokat. Amennyiben kedvezőtlen hatások való­színűsíthetők, úgy javasoljuk, hogy ezeken a területe­ken legalább egy évig részletesen észleljék a vízszinté ket és a vízminőséget a létesítmény előtti állapot rög­zítésére. Ezen információ alapján meghatározhatók és az üzemeltetési tervben előírhatók azok a vízminő­ségek és vízszintek, amelyeket a madarak érdekében az üzem során biztosítani kell. Megfontolandó továbbá az Ásványráró melletti vadvédelmi terület létesítése is. Az egyéb állatfajokat a Szigetközben és a hatásterü­let más részein érő hatások megállapítása és a védelmi módok tervezése érdekében további adatgyűjtés szük­séges. A fontosabb fajok lehetséges előfordulását a szakirodalom tanulmányozása révén lehet megálla­pítani, majd tényleges előfordulásuk, számuk ós év­szakos élőhelyhasználatuk meghatározására a hatás­területen évszakos felmérések javasolhatók. Kiegészítő adatokra van szükség a halfajok elosz­lásáról, egyedszámáról, ívóhelyeiről, és ívási idősza­kaszairól, hogy a rendszer hatásai a halállományra előrejelezhetők legyenek. Egy évre terjedően évszakos halállomány-alapfelmérést kell elvégezni, többszörös mintavételi módszerek alkalmazásával, a rendszer üzembe helyezése előtt a lehetséges hatások ós a védel­mi módszerek meghatározására. A dunakiliti tározóban és a főmederben Szigetköz mentén a vízhozamok megváltozása várhatóan a halak szárazra kerülését, pusztulását, továbbá a fajösszetótel módosulását fogja maga után vonni, azaz csökken a nagyobb vízsebességeket kedvelő fajok száma. A duzzasztó és erőművek üzeme az oldott oxigén­koncentráció csökkenését és ezzel a halak károsodását idézheti elő. Az oxigénhiány lehetséges hatásait az egész rendszerre kiterjedő modellezési program segít­ségével kell értékelni és szükség esetén operatív intéz­kedésekkel kell az oxigéntartalom csökkenését mérsé­kelni (változó üzemmód, át buktatás, mechanikus le­vegőztetés). A mellékágak dunai torkolatának az ágak vízszint­tartását célzó lezárására ós ásványrárói duzzasztó léte­sítésének következtében a vándorhalak nem jutnak el a mellókágbeli ívóhelyeikre. Ennek várhatóan regionális léptékben is jelentős tartós hatása lesz a Dunát be­népesítő egyes halfajokra. Megvizsgálandó a bősi erő­mű olyan üzemrendje, amely mellett elegendő élő­vízhozam kerül a Gönyű fölötti szakaszon a főmederbe. Ugyancsak megfontolandó, a halak ivással kapcsolatos vándorlására vonatkozó információk birtokában, Ás­ványrárónál nyitható zsilip létesítése a halvándorlás elősegítésére. A bősi ós nagymarosi erőművekben a halak és egyéb alacsonyabbrendű élőlények beszívása ós a turbinák okozta pusztulása is várható. A rendszer előtti hal­felmérések után ez a hatás is értékelhetővé válik és szükség esetén a megfelelő halvódelmi rendszerek ki­alakíthatók. A tervek a dunakiliti ós nagymarosi vízlépcsőkben halzsilipeket irányoznak elő a halvándorlás elősegítésére ós az ívó halak károsodásának kiküszöbölésére. Területhasználat. A létesítmónyrendszer által a ha­tásterület területhasználatában előidézett hatásokat a mező- és erdőgazdasági termelés várható változásai, to­vábbá a kieső területekért ós épületekért fizetendő kár­térítések alapján értékeltük. A létesítmény a Szigetközben, a mesterséges talaj­vízpótló-hálózat létesítésével számos előnyt biztosít a mező- és erdőgazdaság számára, mint a művelhető te­rület növekedése, a talajvízszint szabályozásának lehető­sége, megnövekedett árvízi biztonság, valamint meg­bízhatóbb vízellátás öntözési célokra. A BNV-rendszer a területhasználatokat csak lényeg­telenül fogja megváltoztatni. A termelés helyi csök­kenéséért a mező- és erdőgazdaság részére már kár­térítést fizettek. Hasonlóképpen megtörtént a tározó vagy a kapcsolódó létesítmények okozta lakó- és köz­épület károk térítése is. A Duna mentén a csökkent vízhozamok következ­tében az erdészeti termelés a mesterséges vízpótló­rendszer ellenére is némileg csökkenni fog. Ez azonban a jelenlegi erdőterületek csupán mintegy 3%-át érinti, ahol is a termelés kb. 30%-os csökkenése várható. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom