Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

1. szám - Refuznyiki - A San-Francisco-i Bechtel Mérnökiroda független szakértői felülvizsgálata a Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszer környezeti hatásairól

62 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1Í>!)1. 71. ÉVF., 2. SZAM nemkívánatos állapotok kialakulása esetén. Az érzékeny területeken váratlanul előálló állapotok, továbbá a megfelelő korrekciók megtételéhez szükséges idő miatt a növényzetet és az állatvilágot káros hatások érhetik, amelyeket nem képes kiheverni. Ezek elkerülésére a következőket javasoljuk: 1. A Szigetköz különösen érzékeny területein részletes vizsgálatokat kell végezni annak felderítésére, hogy szükség van-e kiegészítő beavatkozásra a talajvízutánpótlást érő hatások csökkentése érdekében, így pl. az ásványrárói gémtelep környezetében szükséges lehet a talajvízjáték korlátozása a megfelelő fészkelési-táplálkozási élőhely fenntartására. Egyes részterületek hidrogeológiai sajátosságai minden bizonnyal eltérnek az egész területre végzett analóg modellvizsgálatok során feltételezett homogén, izotróp viszonyoktól. Az ilyen területek részletes feltárása alapján eldönthető, hogy az eltérések szignifikánsak-e, és hogy az átfogó szabályozórendszer helyi módosítása indokolt-e. 2. A nagymarosi tározó mentén fekvő három jelentősebb öblözet elvizenyősödós elleni védelmét a terv előirányozza. Az ezek közötti magaspartok alatt a megemelkedett talajvízszintek jóval a terep alatt maradnak. A tartós talajvízszint megemelkedése azonban szivárgást indíthat meg jelenleg száraznak tekintett területek felé is. Az ilyen jelenségek ugyan a magaspartok mentén feltehetően csak helyi nedvesedést okoznak. Javasoljuk ezért az eddig esetleg kellőképpen nem tanulmányozott dombos területek vizsgálatát is olyan részek feltárására, ahol káros szivárgás alakulhat ki, és ezeken ószlelőkutak telepítését. Biológia. A hatásterület biológiai állománya nincs kellőképpen feltárva, és az információ mennyisége változó. Adott környezetre vonatkozó biológiai adatok állnak rendelkezésre 12 biológiai észlelőállomáson, amelyek közül 9 a Szigetköz—Gönyű szakaszon, 2 a Gönyű— Nyergesújfalu szakaszon (Tát és Almásneszmély), 1 pedig a Szentendre szigeten működik. A Duna menti ártéri növényzetet az ármentesítés, erdő- és vadgazdálkodás nagymértékben megváltoztatta. A hatásterület kis részén található természetes növényzet fűzbozótból, füzes-nyárfás ós tölgy-szilfa ártéri erdőből áll. Ezek a növénytársulások, különösen a hatásterület szigetközi részén, változatos élőhelyeket nyújtanak az állatvilág számára. Ismeretes, hogy a Szigetköz Ásványráró környéki részén az élőhelyeket fontos vízimadárfajok, úm. szürke gémek, fekete gólyák, kormoránok, bütykös hattyú és bakcsó használják. A Duna és mellékágai mentén a természetes növényzet nyújtotta élőhelyeken négy védett madárfaj, úm. a kormosfejfi cinke, az erdei fakúsz, a kis lile és a függőcinege él. A BNV létesítményeinek (köztük a dunakiliti tározónak), valamint az árvízvédelmi és partbiztosítási műveknek a kiépítése természetes növényzet eltávolításával jár a Duna mentén. Ezen túlmenően közel 250—300 m széles és kereken 25 km hosszú parti sávban a vízhozamnak a Dunából a bősi felvízcsatornába történő elterelése nyomán szárazabb viszonyok fognak kialakulni. Javasoljuk, hogy más területeken és a töltések mentén honos növényfajokkal telepítsék be a természetes növényzetet, az ehhez kapcsolódó vadállományt ós élőhelyeit érő veszteségek kompenzálására. A Mosoni Duna mentén az őshonos erdő helyreállítását, ami egyébként a Szigetközi Tájvédelmi Körzet egyik célkitűzése is, a revegetációs program részének kell tekinteni. A felszín és felszín alatti vizek szintjének megváltozása érintheti az Ásványráró melletti érzékeny vadállomány-területet, a már említett négy madárfaj élőhelyét, valamint más vadállományt is. A hatások mérséklését célzó leghatékonyabb módszer első lépéseként meghatározandó, hogy ezek az érzékeny fajok milyen mórtékben fordulnak elő a területen ós azt hogyan használják, ezáltal pontosítva a fajokat ós élőhelyüket érő hatásokat. Amennyiben kedvezőtlen hatások valószínűsíthetők, úgy javasoljuk, hogy ezeken a területeken legalább egy évig részletesen észleljék a vízszinté ket és a vízminőséget a létesítmény előtti állapot rögzítésére. Ezen információ alapján meghatározhatók és az üzemeltetési tervben előírhatók azok a vízminőségek és vízszintek, amelyeket a madarak érdekében az üzem során biztosítani kell. Megfontolandó továbbá az Ásványráró melletti vadvédelmi terület létesítése is. Az egyéb állatfajokat a Szigetközben és a hatásterület más részein érő hatások megállapítása és a védelmi módok tervezése érdekében további adatgyűjtés szükséges. A fontosabb fajok lehetséges előfordulását a szakirodalom tanulmányozása révén lehet megállapítani, majd tényleges előfordulásuk, számuk ós évszakos élőhelyhasználatuk meghatározására a hatásterületen évszakos felmérések javasolhatók. Kiegészítő adatokra van szükség a halfajok eloszlásáról, egyedszámáról, ívóhelyeiről, és ívási időszakaszairól, hogy a rendszer hatásai a halállományra előrejelezhetők legyenek. Egy évre terjedően évszakos halállomány-alapfelmérést kell elvégezni, többszörös mintavételi módszerek alkalmazásával, a rendszer üzembe helyezése előtt a lehetséges hatások ós a védelmi módszerek meghatározására. A dunakiliti tározóban és a főmederben Szigetköz mentén a vízhozamok megváltozása várhatóan a halak szárazra kerülését, pusztulását, továbbá a fajösszetótel módosulását fogja maga után vonni, azaz csökken a nagyobb vízsebességeket kedvelő fajok száma. A duzzasztó és erőművek üzeme az oldott oxigénkoncentráció csökkenését és ezzel a halak károsodását idézheti elő. Az oxigénhiány lehetséges hatásait az egész rendszerre kiterjedő modellezési program segítségével kell értékelni és szükség esetén operatív intézkedésekkel kell az oxigéntartalom csökkenését mérsékelni (változó üzemmód, át buktatás, mechanikus levegőztetés). A mellékágak dunai torkolatának az ágak vízszinttartását célzó lezárására ós ásványrárói duzzasztó létesítésének következtében a vándorhalak nem jutnak el a mellókágbeli ívóhelyeikre. Ennek várhatóan regionális léptékben is jelentős tartós hatása lesz a Dunát benépesítő egyes halfajokra. Megvizsgálandó a bősi erőmű olyan üzemrendje, amely mellett elegendő élővízhozam kerül a Gönyű fölötti szakaszon a főmederbe. Ugyancsak megfontolandó, a halak ivással kapcsolatos vándorlására vonatkozó információk birtokában, Ásványrárónál nyitható zsilip létesítése a halvándorlás elősegítésére. A bősi ós nagymarosi erőművekben a halak és egyéb alacsonyabbrendű élőlények beszívása ós a turbinák okozta pusztulása is várható. A rendszer előtti halfelmérések után ez a hatás is értékelhetővé válik és szükség esetén a megfelelő halvódelmi rendszerek kialakíthatók. A tervek a dunakiliti ós nagymarosi vízlépcsőkben halzsilipeket irányoznak elő a halvándorlás elősegítésére ós az ívó halak károsodásának kiküszöbölésére. Területhasználat. A létesítmónyrendszer által a hatásterület területhasználatában előidézett hatásokat a mező- és erdőgazdasági termelés várható változásai, továbbá a kieső területekért ós épületekért fizetendő kártérítések alapján értékeltük. A létesítmény a Szigetközben, a mesterséges talajvízpótló-hálózat létesítésével számos előnyt biztosít a mező- és erdőgazdaság számára, mint a művelhető terület növekedése, a talajvízszint szabályozásának lehetősége, megnövekedett árvízi biztonság, valamint megbízhatóbb vízellátás öntözési célokra. A BNV-rendszer a területhasználatokat csak lényegtelenül fogja megváltoztatni. A termelés helyi csökkenéséért a mező- és erdőgazdaság részére már kártérítést fizettek. Hasonlóképpen megtörtént a tározó vagy a kapcsolódó létesítmények okozta lakó- és középület károk térítése is. A Duna mentén a csökkent vízhozamok következtében az erdészeti termelés a mesterséges vízpótlórendszer ellenére is némileg csökkenni fog. Ez azonban a jelenlegi erdőterületek csupán mintegy 3%-át érinti, ahol is a termelés kb. 30%-os csökkenése várható. Az