Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)
1. szám - Refuznyiki - A San-Francisco-i Bechtel Mérnökiroda független szakértői felülvizsgálata a Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszer környezeti hatásairól
60 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1991. 71. ÉVF. 1. SZAM Refuznyiki DOUBLE BLUES PRODUCTIONS PRESENTS AN EVENING WITH Blues Brothers SHOW STARTS AT 7PM IT'S TIME TO CALL FOR THE BLUESI A SAN FRANCISCO-I BECHTEL MÉRNÖKIRODA FÜGGETLEN SZAKÉItTŐI FELÜLVIZSGÁLATA A BŐS—NAGYMAROS VÍZLÉPCSŐRENDSZER KÖRNYEZETI HATÁSAIRÓL Bevezetés: A Bős—Nagymaros vízlépcsőrendszer létesítésével kapcsolatosan kialakított, a teljes vízimérnöki karra kiterjesztett bizalmi válság egyik folyománya volt hogy az akkori kormány utasítására 1989-ben egy, egyébként világszerte nagy tekintélynek örvendő amerikai mérnökirodát bíztak meg azzal, hogy a magyar (és csehszlovák) mérnökök munkáját felülbírálja. A független szakértők — sok értékes javaslatuk mellett — lényegében igazolták a magyar tervezőket. Mindez nem fért be a vízlépcsőrendszer ellenzőinek politikailag motivált koncepcióiba: a hazai sajtó a szakértői felmérés anyagát nem hozta közvéleményünk tudomására, elzárva azt a pártatlan ós objektív véleményalkotástól. A Hidrológiai Közlöny a továbbiakban megkezdi a szakértői jelentés legfontosabb fejezeteinek közlését: az 1. fejezetet kivonatosan, a 2. fejezetet pedig lényegében szó szerint fogja bemutatni. Itt mondunk köszönetet a Bechtel Mérnökirodának, hogy szakvéleményének lapunkban való közléséhez hozzájárult (A főszerkesztő) Az I. fejezet rövidített változata A világszerte nagy tekintélynek örvendő amerikai Bechtel Mérnökiroda (Bechtel Environmental Inc., 50 Beale Str., San Francisco, California, USA) az OVIBER megbízásából, a kormány utasítására, az Országgyűlés határozata alapján független szakértőként felülvizsgálta ós a várható környezeti hatásainak szempontjából értékelte a Bős—Nagymaros Vízlépcsőrendszer terveit. A Környezeti Hatástanulmány összeállítása érdekében vízépítő mérnökből, hidrogeológusból, biológusokból ós szociológusokból álló szakértőcsoport tanulmányozta a vízlépcsőrendszer tervdokumentációját, a hatásterület jelenlegi állapotát rögzítő tanulmányokat, helyszíni bejáráson szemlélte meg az eddig megépített műtárgyakat és létesítményeket, a hatásészlelő ós üzemirányító (monitoring) hálózat, számítógépes központ elemeit és konzultációkat folytatott az érintett szakterületek képviselőivel. A felhasznált információk forrásanyagát a mű melléklete 25 oldalon sorolja fel. A tervező VÍZITERV által szolgáltatott információk és tapasztalatok alapján értékelték, hogy a rendszer kialakítása és tervezett üzeme alkalmas-e az érintett Dunaszakasz vízkészletének komplex hasznosítására ós a kitűzött fő célok, nevezetesen — a nemzetközi előírásoknak megfelelő, 24 órás akadálytalan hajóforgalmat biztosító víziút létesítése, — a Rajka—Nagymaros közötti szakaszon az árvízi biztonság fokozása, — csúcsenergia termelése és — a térség regionális fejlesztésének vízügyi infrastrukturális megalapozása megvalósítására. Értékelték továbbá, hogy a fenti célok megvalósítása befolyásolja-e, és ha igen, milyen irányban és mértékben a jelenlegi környezetet, annak természeti valamint társadalmi-gazdasági tényezőit. Az 1990 februárban leszállított, angol nyelven kereken 300 oldal terjedelmű tanulmány 3 fejezetből és 5 mellékletből áll. Az 1. fejezet ismerteti a hatásvizsgálatok multidiszciplináris jellegét és módszertanát, majd összefoglalja a hatástanulmány főbb megállapításait és javaslatait. A lehetséges környezeti hatások széles körére, a felszíni és felszín alatti vízjárásra, geológiai viszonyokra, régészeti és műemléki értékekre, területhasználatra, élővilágra, üdülési és tájképi értékekre, valamint a társadalmi-gazdasági viszonyokra kiterjedő vizsgálatok során — meghatározták az építési ós üzemeltetési tevékenységekhez rendelve, továbbá időtartam szerint minősítve a rendszerrel kapcsolatos jelentős hatásokat, amelyek értékelése és/vagy kiküszöbölése, vagy mérséklése kívánatos, — kimutatták az egyes, főleg a madárvilágot érintő lehetséges hatások pontosabb vizsgálatához szükséges további alapadatokat, — áttekintették és értékelték a hatások jelentéktelen szintre való mérséklése, vagy a kedvező hatások fokozása céljából a tervekben előirányzott módszereket és intézkedéseket, — javaslatokat tettek a hatások további mérséklése és csökkentése érdekében célszerű kiegészítő vizsgálatokra, végül — értékelték a környezeti hatások ós üzemállapot észlelésére, továbbá az üzemirányítás céljait szolgáló ,,monitoring"-rendszert a környezet eredeti, üzembe lépés előtti „alapállapotának" rögzítése és az üzemeltetési feltételek meghatározása szempontjából. A rendszer létesítményeinek és tervezett üzemének vázlatos ismertetését követi az összefoglaló értékelés ós a tervben eredetileg előirányzott valamint a Bechtelmérnökcsoport által javasolt további hatáscsökkentő intézkedések áttekintése. Az ezekkel foglalkozó 1.4 és 1.5 fejezetek szó szerint ifordítását az alábbiakban közöljük: „A BNV-rendszer nagyigényű, fontos vízgazdálkodási célok megvalósítására irányuló létesítmény, amely az energiatermelés, a hajózás, az árvízvédelem, és a vízpótlásvízellátás biztosítását a környezet védelmét szolgáló rendszabályokkal kombinálva oldja meg. A környezetet érő hatások zöme a Duna kereken 30 km hosszú szakaszon tervezett eltereléséből és a bősi erőmű csúcsrajáratásából származik." „A hatásokat és az ezeket közömbösítő-mérséklő intézkedéseket a tervezők korszerű, megbízható műszaki és tudományos alapokon határozták meg. További vizsgálatokkal célszerű meghatározni kiegészítő hatáscsökkentő intézkedések szükségességét s következő területeken: (1) Az érintett Dunaszakaszon a vízminőség megőrzése szennyvíztisztító telepek építésével, (2) az érintett régészeti-műemléki értékek alapos feltárása, (3) a biológiai alapállapot további vizsgálata, és hogy (4) a Szigetközben a tervezett talajvízszint szabályozás a meglévő Duna-mederbe lebocsátandó élővízhozammal megvalósítható-e."
