Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

6. szám - Hírek

379 Hírek Folytatón az 5. számból A KIS-BALATON VÉDŐ EENDSZE R 1985—1990 közötti kutatásairól tartott tudományos ülésszak (Kis-Balaton ankét, Keszthely, 1'.)'.) 1. április 24—-26) AJÁNLÁSAI Az 1985—1990. évek közötti időszakban a vízi-mo­csári ökoszisztémákra jellemző folyamatok széles körére kiterjedő kutatómunka folyt a Kis-Balaton Védőrend­szer területén. A sokoldalú, ökológiai szemléletű kuta­tás eredményesnek minősíthető, gazdagította a szak­terület elméleti ismeretanyagát, tisztázta a rendszer hatásfokát, hozzájárult az alapvető folyamatok megis­meréséhez ós gyakorlati intézkedéseket alapozott meg az üzemvitel számára. A mérési eredmények szerint a vizsgálati időszakra vonatkozó integrált anyagáram alapján a rendszer visszatartási hatásfoka lebegőanyagra 68%, összes fosz­forra 52%, foszfát-foszforra 75%, összes nitrogénre 22%, nitrát-nitrogénre 62% volt. Ezek az értékek meg­haladják a tervezés során becsülteket ós azt igazolják, hogy az ilyen rendszerek alkalmasak az eutrofizációs problémák hatékony kezelésére, így a Balaton további vízminősógromlásának megakadályozására is. Az ankét megállapításai közé tartozik az is, hogv: — a Balaton, különösen a Keszthelyi-öböl vízminősége változatlanul labilis, egyebek között a belső terhelés miatt, — aggodalomra ad okot az a tény, hogy az utóbbi évek­ben a Balaton vízminősógvédelme érdekében elha­tározott beavatkozások (BVFP, 2003/1983. ós 2019/ /1986. MT. sz. határozatok) végrehajtása lelassult vagy szünetel. Mindezek alapján a résztvevők a következő ajánlá­sokat fogadták el: 1./ A Balaton külső tápanyagterhelésének további, ra­dikális csökkentése elkerülhetetlen. Kiemelkedő jelentőségű a Kis-Balaton ós a Keszthelyi-öböl szem­pontjából a Zalaegerszegi III. tisztítási fokozat pró­baüzemének eredményes befejezése és az ütemszerű működés feltételeinek megteremtése. 2./ A Kis-Balaton V édőrendszer II. ütemének építési munkáit meg kell gyorsítani. Ennek során az 1991 — 92. években biztosítani kell legalább egy részterület üzembehelyezését, öt éven belül pedig a teljes terület árasztását. így az I. ütem területén zajló erőteljes planktonikus eutrofizáció nemkívánatos hatásai mérsékelhetők, további tápanyagterhelóscsökkenés valósul meg és a Keszthelyi-öböl szervesanyagter­helóse is csökken. 3./ A Balaton vízminőségének stabilizálása, majd javí­tása érdekében a tó belső terhelését is csökkenteni kell, ellenkező esetben a kedvező folyamatok csak igen lassan játszódhatnak le. Ennek érdekében az elsődleges terhelések csökkentése után a nyugati medencében a felső iiledókróteg eltávolítását kell megvalósítani, a megfelelő technológiai ós a szük­séges pénzeszközök biztosításával. 4./ A Balaton—Kis-Balaton kutatásokat folytatni kell. A tevékenységen belül kiemelt hangsúlyt kell, hogy kapjanak a táplálkozási kapcsolatok, az anyagfor­galmi folyamatok vizsgálatai. A résztvevők sajná­lattal állapították meg, hogy a tudományszervezési, finanszírozási kérdések rendezetlenek, a kutatások az ellehetetlenülés határán vannak. Ez azért sem hagyható figyelmen kívül, mert a problémakör glo­bális, a Balaton—Kis-Balaton rendszerben történelmi lehetőség kínálkozik vízi-mocsári ökoszisztémák helyreállítására, a szukoessziós folyamatok nyomon­követésére. Ennek megvalósítása, évtizedes lépték­ben is, csak megszakítás nélkül képzelhető el. A mielőbbi, határozott intézkedés annál is inkább fontos, mert a közvetlen hasznon túlmenően, ezek a beavatkozások szemléletformálóak, kiemelkedő je­lentőségűek a tudomány, oktatás, nevelés szempont­jából, mivel a környezet- ós természetvédelem, va­lamint a vízminősógvódelem érdekei egybeesnek. Keszthely, 1991. április 20. a Rendező Szervei; Mazalán Pálra emlékezve A MHT Hidrogeológiai és Balneotechnikai Szakosztály a Vízügyi Történeti Bizottsággal és az OMBKE Olaj­bányászat-történeti Munkabizottsággal közösen előadó­ülést rendezett Mazalán Pál születésének 100. évforduló­ján. A mintegy 30 fő érdeklődőt Nagy András üdvözölte s röviden megemlékezett az olajipar ós vízbányászat neves szemelvéről Mazalán Pálról. Ezt követően Kovács János, a KFVSZ titkára „Maza­lán Pá! olajipari tevékenysége" címmel tartott előadásá­ban röviden ismertette Mazalán életútját. Említést tett előadásában a kincstári fúrások után Lispe határában lemélyített ós általa vezetett B—1 jelű EUROGASCO fúrásról. Ezt követően az AngloPersien CO Ltd. vezet.'ii felkérésére a déltengeri szigetvilág olajkutató fúrásainal vezetését vállalta, majd hosszú idejű külföldön (Auszt­rália, Guinea, Egyesült Államok) való tartózkodás után, 1927-ben hazatért, s a látottakat, tapasztaltakat ide­haza megvalósítandó, megalapította a ,,Mázaiéin Pál oki. bm. Mélyfúrási és Mélyépítési Vállalat"-át, mely később gyárrá fejlődött, ahol a megindult hazai szén­hidrogénkutatások részére szerszámokat gyártott. 1949-ben a Bányászati Kutató Intézethez került, ahol a fluidumbányászat felé fordult az érdeklődése, meg­alapítva a BKI Olajosztályát, ahol a megkezdett kutató­munkát, később az OGIL-ban művelte tovább. Szóles körű mélyfúrási, fluidumbányászati, mélyépítési gya­korlata predesztinálta Mazalán Pált a mélyfúrás felső­fokú oktatására. 1938-tól a Budapesti Műszaki Kgyete­men a „Mélyfúrású kutak" című tárgykörnek volt az előadója. Az OMBKE-nek, a MHT-nak ós a MFT-nak aktív tagja volt. Eletében számos kitüntetés, megbecsülés érte, azonban legnagyobb megbecsülést jelenti az, „hogy a föld mélyének kutatását, kincseinek feltárását, hasz­nosítását célzó lankadatlan munkáját hasonló lankadat­lan munkával visszük tovább" fejezte be előadását Kovács János. A „Magyarország vízkutatói" sorozatban Mazalán Pálról emlékezett meg Csatll Béla, a Vízfúrási HSZ titkára. Külföldről hazatérve vállalkozói minőségében víz­ellátási kérdésekkel és artézi kútfúrásokkal foglalkozva számos ivó- és ipari vízkutak készített. E kivitelezési

Next

/
Oldalképek
Tartalom