Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)
6. szám - V. Nagy Imre: A Duna–Majna–Rajna víziút
338 A Duna—Majna—Rajna víziút Y T. Nagy Imre Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszék 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Kivonat: A tanulmány a Duna—Majna—Rajna víziút létesítésének történeti előzményeit áttekintve, annak kereskedelmi, áruszállítási és idegenforgalmi vonatkozásairól szól részletesebben. A magyarországi felső Duna-szakasz hajózhatósági viszonyainak adataiból kitűnik, hogy a magyar szakaszon építendő duzzasztómű nélkül a teljes víziút optimális kihasználása nem biztosítható. A tanulmány utal arra is, hogy ma már rendelkezésre állnak a műszaki ós ökológiai követelményeket egyaránt figyelembe vevő üzemszabályozási eljárások, amelyek a korszerű vízminőségi monitoring-rendszer által szolgáltatott adatok alapján működnek. Kulcsszavak: transzkontinentális víziút, hajózási akadályok, optimális folyószabályozás 1. Bevezetés Ma már közismert, hogy 1992-ben befejeződnek a Rajna—Duna térséget (Északi- és Fekete-tengereket) összekötő hajózó csatorna (DMR) építési munkálatai. Potenciálisan tehát megvalósul a kb. 3500 km-es transzkontinentális víziút-rendszer, amelynek gondolati előzménye Tiberius és Traianus római császárok idejéig vezethető vissza. A történeti előzményeket folytatva megemlítést érdemel Nagy Károly „Fossa Carolina" terve, majd a IV. Béla idején kidolgozott ,,Pozsony—Gönyű-csatorna terv is, amelynek módosított formája Mária-Terézia uralkodása alatt ismét előtérbe került. 1935-ben Bornemissza Géza m. kir. iparügyi miniszter a képviselőház által elfogadott programcsomagot terjesztett elő a dunai vízlépcsők létesítéséről. Ezen történeti előzmények után 1962-ben a nemzetközi Duna Bizottság egyhangú határozatot fogadott el arról, hogy a Majna—Zhma-csatorna elkészülése után Bécs fölött 2,80 m és Bécs alatt 3,50 m-re szabályozott kisvízi mélységet biztosítva kell kiépíteni a hajózó utat. A nem csatornázott folyószakaszokon a minimális elvárás 2,5 m. A Bős—Nagymaros- vízlépcsőrendszer (BNV) terveiben ezt a kötelezettségvállalalást figyelembe vették, így a Nyugat-európai Országok Ipari és Kereskedelmi Kamarájának 1990. február 16-i Elnökségi Ülésén elfogadott határozat követeli, hogy Magyarország és Csehszlovákia folytassa a félbehagyott munkálatokat, mivel a DMR víziút 1992. végén átadásra kerül. Érdemes áttekinteni, — hogy mit jelent hazánk és a többi európai orFRANKFURT~ Griesheim Kasfheim , Hü hl he im 1. ábra. A Duna—Majna—Rajna víziút helyszínrajza
