Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

6. szám - V. Nagy Imre: A Duna–Majna–Rajna víziút

V. NAGY I.: A Duna—Majna—Rajna vízi út 339 Tm.(m) = Tengerszint feletti magasságok lm) vl = Vízlépcső 2. ábra. A Dana—Majna—Rajna víziút hossz-szelvénye szág számára a tengerek közötti víziút létrehozása, — milyen műszaki (hidrológiai, hidraulikai, medermorfológiai) okok korlátozzák jelenleg a hajózást, — milyen műszaki lehetőségeink vannak a hajózási elvárások biztosítására? 2. A transzkontinentális víziút kereskedelmi, áruszállítási jelentősége A víziút teljes hossza 764 km, amely összesen 59 vízlépcsővel (1. ábra) biztosítja a folyók közötti összeköttetést. Mainz és a vízválasztó között 324,5 m-es magasságkülönbséget hidalnak át (2. ábra) 45 vízlépcsővel. Hazánk szempontjából az olcsó áruszállítás, az Északi-tenger felé való kijárat jelentőségét aligha szükséges bizonyítani, mivel a nyugat-európai árustruktúra, hajózási technológiák és technika megjelenése (konténerek, gördülő rakományok), közlekedési, szállítmányozási vámszabad területek, kikötők megnyitásának lehetősége gazdaságilag teljesen új perspektívákat nyit meg. A dunai országok kölcsönös külkereskedelmi forgalmának jelentős része már ma is a Dunán bonyolódik le. A jelenlegi becsült évi forgalom kb. 100 millió tonna, amely a Majna—Dunacsatorna megnyitása után kb. évi 10 millió tonnával növekedhet, Belgium, Hollandia, Németország, Svájc, Franciaország, Luxemburg és Ausztria (az Unió tagjai) bekapcsolódása révén. A BNV eredeti tervének megvalósítása esetén a hajózási szempontból kritikus felsődunai szakaszon 40%-kal nőne a hasznos hajózási időalap, 20%-kal javulna a hajók terhelhetősége és kb. 50%-kal csökkenne a vízi szállítás energiaigénye (amely egyébként is 30—50%-kal kisebb, mint más közlekedési ágazatoké). A Dunán a vízen továbbított áruk egy tonnájára jutó járműberuházás 60— 70%-kal kisebb a vasúti és különösen a közúti teherszállításhoz képest. Külön említést érdemel a turisztikai hajóforgalom várható növekedése, az idegenforgalom várható fellendülése, amelyre csak becslések adhatók, azonban a kedvező gazdasági hatások kétségtelenek. 3. A magyar dunaszakasz hajózhatósági viszonyai Sokoldalú alapos elemzések készültek a dunai hajózás helyzetéről [1, 2], ezért alábbi következtetéseink során ebből az alaphelyzetből indulhatunk ki. A későbbi vízügyi igazgatósági és tanszéki mederfelmérések kimutatták, hogy a magyar dunaszakaszon általános vízszintsüllyedési folyamat tapasztalható. Ez a folyamat részben a Duna osztrák szakaszán kiépített vízlépcsőrendszer hatásának is tulajdonítható. A mérések azt mutatják, hogy az 1040 m

3/s vízhozamhoz tartozó vízmélységek az 1975—90 évek alatt az alábbiak szerint csökkentek: Dunaföldvár 120 cm; Dunaújváros 110 cm; Ercsi 120 cm; Budapest 60 cm; Vác 50 m és Esztergom 80 cm. A medermélyülés hidraulikai, medermorfológiai okait keresve akkor juthatnánk megfelelő információkhoz, ha pontosabban ismernénk pl. a mederszélesség B, vízmélység H, éves átlagos vízhozam Q mederanyag iszap-agyag hányad M, középsebes-