Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)
6. szám - Szepessy József: Árvízvédelmi gátak töltésének repedései – a kúszási repedés
321 Árvízvédelmi gátak töltésének repedései— a kúszási repedés Szepessy József 1035 Budapest, Raktár u. 6. Kivonat: A kötött talajok víztartalmának változásából származó duzzadás—zsugorodás jelenségéből megállapítható, hogy a vizet visszatartó földgátakat a mi éghajlatunkon is károsíthatják a kiszáradó talaj zsugorodási repedései. Két olyan jelenség is fontos lehat, amelyeket a szakirodalom még nem tárgyalt: a lassan kifejlődő mély hasadékok rejtett kialakulásának lehetősége, továbbá az ismételt duzzadás—zsugorodás hatására bekövetkező kúszás folyamata. A tanulmány összegezi az ezekkel kapcsolatban szerzett tapasztalatokat, a kúszás folyamatát pedig kísérletileg is elemzi. A tanulmány nyomán a vázolt, térfogatváltozásokból származó káros jelenségek megelőzhetők, vagy az általuk okozott hibák javíthatók. Kulcsszavak: Árvízvédelem, földgátak, kúszás, duzzadás, zsugorodás, talajnedvesség Árvízvédelmi gátak töltésein, illetve tározók földgátjain különböző okból alakulhatnak ki többé-kevésbé veszélyes repedések, melyek esetenként mély hasadékokká, vagy vízvezető járatokká fejlődhetnek. A repedés-fajták rövid áttekintése után részletesen a száradási zsugorodásból, és az ismételt térfogatváltozás okozta talajkúszásból származó repedéseket tárgyaljuk, ezek fizikai folyamatát, a megelőzésük módját, illetve az esetleges javításuk lehetőségeit. 1. A repedés-fajták áttekintése Valamennyi repedés-fajta csak kötött talajból épült gáton (gátrészen) fordulhat elő. A tisztán szemcsés talaj bármilyen mozgást követni tud repedések megnyílása nélkül. (Ezért földrengésveszélyes vidéken épült már 90 m magas völgyzárógát homokos kavicsból is.) A repedések keletkezésének megelőzése, illetve a már keletkezett repedések megszüntetése csak az őket létrehozó fizikai folyamat ismeretében lehetséges, eszerint kell őket csoportosítani. 1.1. Keresztirányú repedés az altalaj egyenlőtlen ülepedéséből Irodalmi adatok szerint nagyobb völgyzárógátaknál fordul elő, ha a völgyfenék erősebben ülepszik, mint a völgyoldalak, és emiatt a gátkorona vonala felülről nézve domború alakot vesz fel (1. ábra). Ha a keletkező húzófeszültség meghaladja a talaj húzószilárdságát, illetve ha a mozgás sebessége nagyobb, mint amit a talaj plasztikus alakváltozással követni kéj>es, akkor a gátkorona keresztben megreped. A tározó megtelésekor meglévő, esetleg a többletterhelés miatt ekkor keletkező repedés könnyen szakadást okozhat. Megelőzése gondos tervezést, építés-ütemezést és ellenőrzést igényel. Árvízvédelmi gátakon ilyen esetet nem ismerünk, de ha erősen összenyomható altalajon kell töltést átvezetni, akkor a terület határán a kérdés vizsgálata indokolt lehet (1. ábrabal oldala). 1.2. Ideiglenes száradási repedések (2. ábra) Többhetes száraz, meleg időszak után szinte minden iszap- vagy agyagtalaj felszínén, így a földgátakén is mozaikszerű repedéshálózat jelenik meg. A hazai éghajlaton a repedések távolsága és mélysége néhány dm, szélességük általában 1—3 mm, csak kivételesen éri el a 10—20 mm-t. A repedések a száraz gyep alatt ugyanúgy megtalálhatók, mint növényzet-mentes felszínen. A repedés-hálózatot általában az első kiadósabb eső eltünteti. A~ A 0.2-0.5 - 11. 0)m 1-3-t10)mm 1. ábra. A (játkorona húzási repedése egyenlőtlen ülepedésből 0J-0,5m 2. ábra. Ideiglenes száradási repedések A repedezett talajfelszín nem vízzáró, de a földgátak felső, kb. 1 m vastag zónáját az időjárás és az élővilág lazító hatásai miatt amúgy sem szabad vízzárónak tekinteni. így ez a jelenség önmagában veszélytelen, különleges kivételektől eltekintve (1.4 eset) intézkedést nem igényel. 1.3. Állandósult száradási repedések Az előbbinél jóval nagyobb méretű, a talaj száradásakor zsugorodással keletkezett szabálytalan irányú repedések (hasadékok) rendszere, melynek egyes elemei csapadékos időben sem záródnak (3. ábra, a.).
