Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

4. szám - Hírek

246 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1991. 71. EVF., 5. SZAM nilis" vizet is. „A föld belsejében levő, valamint a felszíni vízelőfordulások eredete eső és hó. Ha a ha­vazás és esőzés megszűnik, csökkennek a vizek és a föld szárazzá válik." A földben levő vizet egyébként háromféle eredetűnek tartja: juvenilis, párolt és beszivárgott víz létezik. Az első a föld belsejének ere­deti vize. amely sem több, sem kevesebb nem lesz a csapadék által. A második fajta az a víz, amely a levegőnek a föld belsejében történő megváltozása ál­tal keletkezik. A harmadik fajta vizet a hó és az eső táplálja. A földkultúrák többnyire ettől a víztől füg­genek, mert a nagy folyók és források ilyen jellegű vízből táplálkoznak." Érdekes kísérletekről is ír Karadji. Régebbi írá­sokra hivatkozva említi, hogy egy kb. 3 m méy ku­tatógödörbe egy rézpoharat fordítva nyomnak be, amelyben méhviasszal odaragasztott gyapjúköteg van. Egy éjszakára földdel tömik be a gödröt. Másnap, napkeltekor szabaddá teszik a poharat, és ha a gyap­júkötegből nyomásra víz csepeg, akkor a vízkutatás eredményesnek ígérkezik, mert kis mélységben víz található. Természeti jelenségek magyarázatánál Karadji szi­gorúan kritikus marad, mert mindig egyezniük kell az akkor ismert fizikai törvényekkel. Ezért megkér­dőjelezi azoknak a jelenségeknek a létezését, ame­lyek az akkor magyarázható kereten kívül esnek. Így kétli pl. az argostolioni „tengermalmok" (Kephallinia szigete, Görögországban) létezését. Ezeknek a sima tengerfelszínen néha látható örvényléseknek magya­rázata napjainkban sincs megnyugtatóan tisztázva. Erről Karadji így ír: „Egyes tengerjárók állítólag ar­ról meséltek:, hogy a tenger alatt üregek vannak, ahol a víz eltűnik. Ez szerintem lehetetlen, mert a ten­gervíz felszíne közelebb van a földcentrumhoz, mint az őt körű vevő területé. És a tenger alatti terülat már eredetileg telítve van vízzel." Karadji könyvében még számos más témával is fog­lakozik, így a vízjoggal, a vízgyűjtő alagutakkal („Ka. natákkal"), azok készítésével és üzemeltetésével, cső­fektetéssel, szintezőműszerekkel és a mai teodolitunk ősével, amit ő szerkesztett. Sok értékes adatot tartal­maz, amely az ezer év előtti vízügyi kutatás megis­meréséhez vezethet. Érdemes lenne a perzsa nyelvű könyv beszerzése és ilefordítása!

Next

/
Oldalképek
Tartalom