Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

4. szám - Hírek

Hírek 245 A területi szervezetek, üzemi és körzeti csoportok tisztségviselői: Baranya megyei: Szappanos Ferenc e., Ferenczi Zoltánné t. Bács-Kiskun m.: dr. Szenti János e., Rónay István t. Dél-Bács-Kiskun M. Vízmű: Sipos Béla e., Varga István t. Borsodi: dr. Pados Imre e., Sallai Ferenc t. Dunaújvárosi: Fejes László e., Almási Mária t. Győri: Markó László e„ Pannonhalmi Miklós t. Hajdú-Bihar m.: dr. Pádár István e., dr. Bartlia Péter t. Heves m.: Hegedűs Nándor e., Tóth Zoltán t. Komárom-Esztergom m.: Bártfai Miklós e., Németh Eszter t. Közép-dunántúli: Szabó Mátyás e.. Török Tiborné t. Tolna m. körzeti cs.: Kling Béla e.. Bucsányi György t. Nógrád m.: Márkus Pál e„ Bózvári József t. Nyugat-dunántúli: dr. Németh István e., Horváth Ferenc t. Zala megyei körzeti cs.: Gulyás István e., Tömbi Lajos t. Pest m.: dr. Károlyi Csaba e., Radványi Rudolf t. DMRV üzemi sz., Vác: Márkus István e., Kisérdi József t. Somogy m.: Klcmra Ervin e., Kelemenné Horváth Éva t. DRV üzemi sz.. Siófok: Topscháll József e.. Varga Gyula István t. Soproni ter. szerv.: dr. Takáts Tamás e., Pécsváradi Péter t. Szabolcs-Szatmár-Bereg m.: Barta István e., Eiben Endre t. Szegedi ter. szerv.: választás még' nem volt. Szentesi körz. cs.: Tonnes Károly e., Balogh Pál t. Szolnoki ter. szerv.: dr. Hegedűs Lajos e., Kovácsné Pék Ildikó t. Veszprémi ter. szerv.: dr. Kaliczka László e., Stifter Szabolcs t. Békés m. ter. szerv.: választás még nem volt. _A választás eredményének kihirdetése után Juhász József dr., a társaság új elnöke köszönte meg a tisztikar nevében is a választók bizalmát. Mint kifejtette: „Alapvető munkamódszernek érzem a teljes szakmai, szellemi szabadságát mindenkinek, amelyben semmiféle többségi elv nem tud rákényszeríteni emberre idegen véleményt, vagy véleményétől eltérő, ellentétes határozatot. ... Egy időben nagy volt a veszélye, hogy társaságunk bizonyos államhatalmi szervekkel való szoros kapcsolata csonkolja azokat a periférikus hajtásait, amelyek nemcsak színessé, egésszé, kerekké, hanem tulajdonképpen hatékonnyá teszik társaságunk működését. Most éppen a köztársasági elnök úr, az illetékes miniszter urak szavaiból egyértelműen látszik, hogy nem kívánják szárnyaik alá gyűjteni társaságunkat újra, vagyis valóban szellemileg, szervezetileg, gondolkodásban és cselekvésben szabadok vagyunk" Az elnök véleménye szerint: a megválasztás szolgálatot jelent, nem méltóságot. Az új elnök felszólalását követően dr. Szabó Ivánná Zemcnszky Ildikó indítványozta, hogy a Magyar Hidrológiai Társaság alapszabályszerű céljainak eredményes finanszírozására nyisson alapítványt, amelynek céljaira 50 ezer Ft-ot megajánl. Dr. Juhász József elnök megköszönve az indítványt és a tett felajánlást, közli, hogy az elhangzott javaslat szerinti és a társaságnál már meglevő és eddig javasolt alapítványok ügyében előkészítő bizottságot fog rövidesen az elnökség által megjelölendő formában és módon kiküldeni. V. 7. Vízfeltáró kutatómunka Drávaszabolcson A Baranya Megyei Területi Szervezet 1991. március 21-én előadó ülést rendezett Pécsett, „A drávaszabolcsi vízfeltáró kutatómunka, összefüggésben a harkányi termálvíz védelmével" témakörében. Az ülés előadói Altnőder András (Viziterv) és Brenner József (Viziterv), felkért hozzászólói pedig Ötvös Károly Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség), Ónodi Gábor (Baranya M. Fürdő V.) és Bédy István (Harkány, polgármesteri hivatal) voltak. Az előadó ülés a drávaszabolcsi homoküledékek feltárás alatt levő vízkészletével, a kapcsolódó hideg és meleg karsztvizekkel, a vízföldtani kutatásokkal, azok eredményeivel foglalkozott. A téma időszerűségét az adta, hogy Baranya megye megoldandó vízgazdálkodási feladatai közé tartozik az egyre csökkenő menynyiségű harkányi hévíz utánpótlási viszonyainak védelme, továbbá Pécs város és Baranya megye egy részének vízellátására szolgáló drávaszabolcsi vízbázis kialakítása. Ferenczi Zoltánné Dr. Kessler Hubert: Ezeréves vízügyi kutatások Iránban Az ötvenes években nálunk nagy erővel indított és jó, külföldön is elismert karszthidrológiai eredményekkel járó karszthidrológiai kutatások, vízfeltárások híre Iránba is eljutott. A shirazi egyetem tanára, dr. ing. Mehdi Nadj arról értesített, hogy nemrégen felfedeztek egy 1016-ban meghalt perzsa tudós, Mohamed Karadji arab nyelvű könyvét, melynek címe „Rejtett vizek feltárása". Tehát bizonyos mértékben jóval megelőztek bennünket! Az újabban perzsa nyelven kiadott ismertetésből, melynek egyes részei német nyelven is megjelentek, szeretnék az alábbiakban röviden beszámolni. A könyv feltehetően a legrégebbi, ismert hidrogeológiai tankönyv, de lényeges, hogy szerzője gyakran elődeit is idézi. Előszavában többek között írja: „ ... azután elkezdtem könyvem megírását, hogy a rejtett vizek feltárásának módszereit ismertessem. Régebbi szerzők munkáinak tanulmányozása után azokat e célra nem tartottam kielégítőnek..." Karadj i szedvedélyes geodéta is volt, maga szerkesztett geodéziai mérőeszközöket és megírta, hogy „ ... rejtett vizek feltárásához nincsen jobb eszköz". A szedimentológiáról és tektonikáról is lehettek elképzelései, mert a nagy Isten a víz számára a Földben szűk és széles lefolyási járatokat alkotott sziklákból, hézagos kőzetekből és kemény talajból, ezek a duzzasztók és akadályok néha függőlegesek, néha vízszintesek .... ". Más helyen a rétegek helyzetére is utal: és jegyezd meg, a víz nem fedhette az egész földfelszínt, mert a Föld belsejében sok függőleges, vízszintes vagy ferde akadály van. Egy földrengéstől források keletkezhetnek vagy elapadhatnak. A forrásszáj eltömítése esetén más helyen is fakadhat vize. Isten sokféle földet teremtett, hogy a víz ne fedje az egész földfelületet. Ezért a rejtett víz néha kis, néha nagyobb mélységben található . .. ". A „földfajták'' között megemlíti a sziklát, a porózus kőzetet, az agyagot és leveles (palás?) kőzetet. A legjobb „földfajta" az, amely közepesen kemény, ízében édeskés és jó szagú. Ha a föld kaviccsal kevert, akkor a víz lefolyásához kedvezőbb, stabilabb. Karadji igyekszik a víz körforgását a földrajzi adottságokkal összhangba hozni. „ ... a vizek eredete gyakran északi, azaz olyan területről származik, amelynek levegője nedves és nehéz. E területek levegője rendszeresen vízzé válik és alkotja a folyókat, forrásokat". A szerző egy érdekes víznyerő edényről is beszámol, amellyel a tenger mélyéből édesvizet emel ki, feltehetően a Perzsa-öböl fenekén fakadó édesvizű forrásokról lehet szó. Karadji természetesnek tartja, hogy a föld minden vizét a csapadék táplálja, bár szóvá teszi a „juve-