Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)
4. szám - Martin Andrea M.: A Széchenyi fürdő II. számú termálkútjának autockton hévízi Bacillus-populációja
MARTIN, A.: Egy budapesti termálkút Bacillus populációja 221 A különböző szerzők neve alatt közölt eljárások leírását megtaláljuk Claus-Berkeley, (1986.) Gordon, (1973.), és Szabó, (1974.) tanulmányaiban. 3. A vizsgálati eredmények és azok megvitatása A vizsgált termálkút vizének általunk mért hőmérsékleti adatai 75,8 és 77,3 °C között ingadoztak. A vízben oldott oxigént Winkler módszerével egyáltalán nem mutathattunk ki. Utóbbi leletünk megegyezik a Gaálné és Schiefner (1957. III. 13.) által közölt adatokkal (Schulhof, 1957). A 0,1 ml mennyiségű hígítatlan vízminták szélesztése esetén a lemezeken nagyon ritkán fejlődtek baktériumkolóniák. Ez várható is volt, mivel a kifolyó szabad víz összesíraszáma nagyon alacsony. A membránszűrést követő tenyésztések esetén is csupán egy ill. másfél liter termálvíz átszűrése eredményezte szűrőlaponként 4—10 kolónia kifejlődését, de ekkor is csak szerves szénés nitrogénforrást tartalmazó táptalajokon. Ezen az alapon a kiömlő forrásvíz csíraszámát az alkalmazott táptalajok viszonylatában 10/literre becsülhettük. A Burri-csövekkel végzett tenyésztések nem vezettek eredményre. A negyedik tenyésztési módszer bizonyult a leghatékonyabbnak: a legtöbb izolátumot az élesztőkivonat-keményítő, részben pedig a húskivonat-pepton (nutrient) táptalajokról nyertük, melyekre glükóz és NaN0 3-tartalmú táplevessel dúsított vízmintát szélesztettünk. A részletes diagnosztikai vizsgálatokat végül is 36 szelektált Bacillus-izolátummal mint reprezentatív törzsekkel végeztük el. Kulturális és morfológiai karakterisztikáik alapján ezek a törzsek egyetlen hasonlósági csoportba voltak besorolhatók: tenyészeteik világos vajszínűek, ferde táptalajon egyenletes vastagságú, ép szélű, fénylő felszínű, vajszerűen kenhető konzisztenciájú bevonatot képeztek. Az alkalmazott táptalajokon agarban diffundáló pigmentet nem termeltek. Spóraképzők. Spóráik oválisak, 2x1 fim méretűek. Sejtjeik Gram festés szerint variábilis, 3—6 pm hosszú pálcikák, amelyek a logaritmikus fázisban szaporodó tenyészetekben akár 30 fxm hosszú láncokat is alkothatnak, de idősödő tenyészetekben már csak egyedülállóak. Aktív mozgásra képesek, kataláz pozitívak. Diagnosztikai kulcsbólyegeik alapján a Bacillus genuszba sorolhatók. A továbbiakban törzseinket a Bacillusok differenciálásához alkalmazott standard biokémiai", élettani karakterisztikák alapján jellemeztük. Az eddig leírt Bacillus fajok közül jelenleg hármat tartanak nyilván, amelyek hőmérsékleti optimuma 55—65 °C között van. Ezek a Bacillus acidocaldarius,, a B. schlegclii és a B. sterothermophilus fajok (7. táblázat). Á B. acidocaldarius faj kizárólag savas környezetben növekedik, ezzelszemben izolátumainkneutrális pH-nál kitűnően szaporodnak és az általunk vizsgált forrás vize is közel semleges pH-jú volt (pH 6,73). A tavak üledékéből és cukorgyári iszapból izolált Bacillus schlegellii fajnak szférikus spórái 1. táblázat Magas hőmérsékleten szaporodni képes Bacillus-ia\ok összehasonlítása a II. számú termálkiítból kitenyésztett termofil Bacillustörzsekkel differenciái-diagnosztikai bélyegek alapján A Széchenyi fürdő B. acidoB. schlegelii* B. stearotermálcaldaB. schlegelii* thermokút jából rius* B. schlegelii* philus* kitenyésztett törzsek sejthossz (pm) 2—3 2,5—5,8 2—3,5 3—6 sejtszélessóg (/un) 0,9—1,1 0,6—0,8 0,6—1 0,75 spóraalak E S E E kataláz teszt ND + d + savképzés glükózból ND — + + arabinózból ND — d — xilózból ND — d + mannitból ND — d + kazein-hidrolízis ND — d + keményítő-hidrolízis — + + zselatin-hidrolízis ND — + d ureáz aktivitás ND — — + növekedés 2 % NaCl ND + ND ND 5 % NaCl ND — d + 7 % NaCl NI) — — + növekedés 5 °C — — — ND 10 °C — — — ND 30 °C — — — ND 40 °C — — + + 50 °C + + + + 55 °C + + + + 65 °C + + + + élőhely: kizárólag tavi ületalaj, hősavas dék, cuforrás, környekorgyári sivatagi zet iszap homok, északi vizek, óceáni üledék, komposzt, ételek * Az adatok eredete: Cluus-Berkeloy, 1986 E: elipszoid; S: szférikus; ND: nincs adut; d: a törzsek 11 — 89 %-a pozitív; + : a törzsek több, mint 90 %-a pozitív; —: a törzsek több, mint 90 %-a negatív vannak, glükózból nem képez savat, keményítőt, kazeint és ureát nem hidrolizál, továbbá a NaClnak már 5%-os koncentrációját sem tolerálja. E tulajdonságai alapján jelentős mértékben eltér az általunk vizsgált törzsektől. A Bacillus stearothermophilus talajokban, hőforrásokban, sivatagi homokokban, óceáni üledékekben, ételekben és komposztban fordul elő. Jellemző rá, hogy 76 °C-on is szaporodik és savtoleranciája korlátozott. E faj heterogenitása DNS-bázisösszetételében ugyanúgy megnyilvánul, mint fenotípusos sajátságainak sokféleségében. Ennek oka többek között abban is kereshető, hogy hasonlóan a B. subtilis, a B. brevis, a B. cereus, a B. coagxilans, a B. thuringiensis, a B. licheniformis, a B. megaterium és a B. sphaericus fajokhoz, DNS transzferre képes.