Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)
4. szám - Martin Andrea M.: A Széchenyi fürdő II. számú termálkútjának autockton hévízi Bacillus-populációja
222 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1991. 71. EVF. 4. SZAM 2. láblázat Claus-Berkeley (15)86) és Gordon-Haynes-Pang (1973) közlése alapján jellemzett Bacillus stearothermophilus faj és a Széchenyi fürdő II. számú termálkútjából izolált Bacillustörzsek diagnosztikai jellemzőinek összehasonlító táblázata Diagnosztikai bélyegek B. stearothermoyhjüus Reprezentatív töi'zsek sejtátmérő >-1,0 /un * Gram szerinti festődés v V spóra alak ovális ovális spóra elhelyezkedés terminális ND vagy szubterminális deformált sporangium + ND aktív mozgás + + kataláz-teszt a + oxidáz-teszt d + glükóz oxidatív lebontása ND + glükóz fermentatív lebontása ND + növekedés Bacto anaerob ugaron « — citráthasznosítás b — propionsav hasznosítás ND b kazein-hidrolízis H -F zselatin-hidrolízis + * a keményítő-hidrolízis + + növekedés pH 5,7-nél növekedés pH Ct,H-nál * + növekedés 3 %-os NaCl-oldatban ND + növekedés 5 %-os NaCl-oldatban b + növekedés 7 %-os NaCl-oldatban — + növekedés 9 %-os NaCl-oldatban N1) + H 2S-termelés Nl) + indolképzés — — NH 3-termeIés N1) + VogeH- l'roskauer-tcszt — — pH a VP-médiumban nitrát redukciója nitritté a + fenilalanin dezaminálás — — a növekedés hőmérsékleti maximuma (°C) 05—75 70—76 a növekedés hőmérsékleti minimuma (°C) 30—45 40 Tween 80 bontása ND — ureáz aktivitás * + •netilénkék redukció ND — savképzés glükózból + + savképzés arabinózból b — savképzés mannitból b + savképzés xilózból a + savképzés dextrinből ND + savképzés laktézból ND — savképzés inozitból N1) — savképzés szaharózból ND + + : a törzsek több, mint 85 %-a pozitív (Gordon és mtsai, 1973); d: a törzsek 11—89 %-a pozitív (Claus cs Berkeley, 198ü); a: a törzsek 50—84 %-a pozitív (Gordon és mtsai, 1973); b: a törzsek 15—49 %-a pozitív (Gordon és mtsai, 1973); —: a törzsek 0—14 %-a pozitív (Gordon és mtsai, 1973); v: variábilis tulajdonság; ND: nincs adat * Az adatok eredete: Claus-Berkeley, 1980 + : a törzsek több, mint 90 %-a pozitív; —: a törzsek több, mint 90 %-a negatív Vizsgálataink alapján a II. számú termálkútból izolált törzseink a B. stearothermophilus faj variábilis taxonjával azonosíthatók (2. táblázat). Mint láthattuk a termálkút vizéből nem tudtunk oldott oxigént kimutatni, ami egybehangzik a Hugh- és Leifson-teszttel kapcsolatban tett tapasztalatainkkal, miszerint törzseink glükózt mind aerob, mind anaerob körülmények között egyaránt képesek hasznosítani. Tehát anaerob körülmények között mint fermentáló szervezetek tevékenykedhetnek. Néhány tulajdonság tekintetében eltérést mutattak a Bacillus stearothermophilus tipikus alakjaitól, így a sejtek hosszméretében, a NaCl toleranciában, az ureáz aktivitásban és szaporodásukkal pH 5,7-nél. A Bacillus genusz azonban igen kevés bélyegre alapozott, genetikailag nem egységes, egymástól távol álló szervezeteket egyesítő taxon. Ez a generikus szinten megnyilvánuló heterogenitás a legtöbb Bacillus speciesnél is kimutatható és feltételezzük, hogy a B. stearothermophilus is ma még ún. konglomerátum-fajnak tekinthető. A B. stearothermophilus, megfontolásaink alapján, valahol a Il-es termálkút rendszerében nagyobb denzitású és valamiféle belső felületre lokalizált populációt alkothat. A kiömlő forrásvízben felfogott sejtjei a lokalizált kolóniákból elszabadult magános képletek, amelyek számából nem lehet szóródásuk gócának tömegviszonyaira következtetni. További vizsgálatokra és különleges mintavételezési technikák kidolgozására lenne tehát szükség ahhoz, hogy e termálkút és vízadó rétegeinek mikrobiológiáját jobban megismerjük. 4. Összefoglalás A Széchenyi termálfürdő 11. számú kútjának 76 °C-os vizéből a Bacillus stearothermophilus glükóz fermentáló, savképző, fokozott sótoleranciájú, nitrátredukáló, kénhidrogéntermelő, típusosán sporuláló alakjait tenyésztettük ki. Feltételezzük, hogy e mikroorganizmus a vízadórendszer egy eddig ismeretlen szakaszán nagy populációs denzitású rögzült telepeket alkothat. Irodalom Alföldi Ij., 1981. A budapesti geotermikus áramlási rendszer modellje. Hidrol. Közi., 9, 397—403. Brock, T. /)., 1978. Thermophilic Microorganisms and Life at High Temperatures. Springer Verlag, New York, Heidelberg, Berlin. Claus, D., Berkeley, 11. C. II*., 1980. Genus Bacillus Colin 1872. In Holt, J. G., Sncath, P. H. A., Mair, N. S., Sharpé, M. E. (eds.) Bergey's Manual of Systematic Bacteriology. Williams and Wilkins, Baltimore, pp. 1105—1139. Fővárosi Fürdőigazgatóság Laboratóriumának adatai, 1987. Kézirat. Gordon, R. E., Hayncs, W. C., Hor-Nay Pang, G., 1973. The Genus Bacillus. Agriculture Handbook No. 427. USD A, Washington. Martin, A. M., 1989. A Pünkösdfürdő mélyfúrású kútjából ós a Széchenyi fürdő II. számú termálkútjából előtörő hévíz bakteriológiai vizsgálata. Szakdolgozat. Schulhof Ö. (ed.), 1957. Magyarország ásvány- ós gyógyvizei. Akadémiai Kiadó, Budapest. Szabó, 1. M., 1974. Microbial Communities in a Forestrendzina Ecosystem. Akadémiai Kiadó, Budapest. Szabó /. M., 1989. A Bioszféra mikrobiológiája 111. Élet a forró termálvizekben. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 1947—1952. A kézirat beérkezett: 1990. március 8. Az átdolgozás beérkezett: 1990. november 8. Közlésre elfogadva: 1991. január 2.
