Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)
3. szám - Várday Nándor–Tevanné Bartalis Éva: Vízminőségi állapotfelmérés és hatásbecslés a tervezett Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszerben
VÁRDAY N.—TEVANNÉ B ART ALIS É.: Vízminőségi állapotfelméré* 167 anyagok kiülepedése miatt a bőven termő vízben az alacsony és magasabb rendű szervezetek számára olyan kedvező feltételek teremtődnek meg, melyhez hasonlót jelenleg csak az ágrendszerek nagyon elzárt területein és időszakosan figyelhetünk meg. A klorofill-a pigment koncentráció időszakonként 300—400 mg/m 3 politrofikus szintet is elérheti és nagy lesz az oldott oxigénérték napi ingadozása. Az oldalágakban a még lassúbb vízcsere ill. teljes lefűződés miatt elnövényesedés, elmocsarasodás és feltöltődés várható. Az őszi-téli időszakban a rendszerben maradó elpusztult és bomló szervezetek a víz másodlagos szennyezését okozhatják, amit már oxigénhiány, ammónia és kénhidrogén megjelenése is kísérhet. Az üledékben feldúsulhat a foszfor, ami később visszaoldódhat növelve az algásodás veszélyét. Ez az üzemmód megfelelő lenne a talajvízpótlás szempontjából, de egyéb hasznosításoknak (üdülés, horgászat, halászat) csak korlátozottan felelne meg. Ezért a rendszer kiépítése úgy történik, hogy max. 200 m 3/s víz folyamatos vagy szakaszos átvezetésére is alkalmas legyen. így a gyorsabb vízcserével vagy a meder esetenkénti átöblítésével lehetőség nyílik az algásodás alacsonyabb szinten tartására, sőt a Dunába visszavezetett víz nagyobb oxigéntartalma a főágra is kedvező hatással lehet. Az átvezetendő víz mennyiségét és az átöblítések időpontját az erdészet, a természetes halfauna és a vízi élővilág igényével egyeztetve a vízminőségvizsgálatok eredményeinek figyelembe vételével kell meghatározni. A Dunának az Alvízcsatorna és a Mosoni-Duna torkolata közötti 1811—1794 fkm szakaszán a vízminőséget az Öreg Duna-mederből és az alvíz csatornából jövő víz aránya fogja megszabni. A Régi Duna legnagyobb részesedése kis vízhozam idején és a kiliti tározó töltési időszakában lesz. Ilyenkor az 1 : 1 arányt is megközelítheti, ami vízminőségi szempontból kedvező lehet. Minden más időszakban és folyamatos üzemmódnál ez az arány az alvízcsatorna javára tolódik el és így annak vízminőségi paraméterei fognak dominálni. Ezen a szakaszon a Nagymarosi-duzzasztó hatása már kevésbé fog érvényesülni, így vízáramlás mindig — különösen csúcsrajáratáskor — elég gyors lesz. Tehát erre a szakaszra is, mint az alvízcsatornára, a megfelelő oxigénellátás mellett még a lebomlási folyamatok túlsúlya, feltehetően a vízminőség javulása lesz jellemző. Iszaplerakódásra itt nem kell számítani. Ez azért is előnyös, mert ezen a szakaszon 1798—1800 fkm között települt a győri vízmű parti szűrésű kútsora. Romlás csak a megnövekvő hajóforgalom miatti olajszennyeződés terén várható. 6.10. A szigetközi belvíz elvezető- és öntözővíz-csatornák funkciója is a talaj vízpótlás feladatával bővül. A csatornahálózat átalakításra kerül. 54 km hosszú főág 14,5 km vízkivételi csatorna és 28 km mellékcsatorna képezi az ún. mentett oldali vízpótló rendszert. A megfelelő vízszint tartását billenőtáblás zsilipek biztosítják. Táplálását a szivárgó csatornákból átvezetett 6 m 3/s és a hullámtéri vízpótló rendszerből átvezethető 3x2 m 3/s vízzel biztosítjuk. A rendszernek gravitációs levezetése van a Mosoni-Duna felé, de mivel itt is a takarékos vízgazdálkodásra törekszenek, túlfolyatásra csak szükség esetén kerül sor. Terv szerint a bevezetett víz teljes mennyisége elszivárog, elpárolog vagy elöntözésre kerül. Ennélfogva a rendszer elején még meglévő 0,5 m 3/s áramlási sebesség nullára csökken és a rendszer végén a csatornák állóvíz jellegűvé válnak. A víz átlagmélysége 1,5 m és össztérfogata 1 millió m 3. Bár a tápvíz tápanyagban szegényebb mint a Dunavíz, de az intenzív mezőgazdasági területet behálózó rendszer nagymértékű diffúz szennyezésnek lesz kitéve. A csatornák alacsony vízszintje — hasonlóan a jelenlegi helyzethez — fonalas algák, békalencse és mocsári növényzet számára nyújt kedvező életteret. Az elnövényesedés olyan mértékű lehet, hogy e csatornák funkciójukat csak folyamatos mederkarbantartás mellett tudják majd ellátni. A víz minősége a talaj vízpótlással és öntözővízzel szemben támasztott követelményeket mindenkor ki fogja elégíteni. A csatornák vize talajvízszennyezést nem fog okozni. Sőt a Szigetköz területén a szennyvíz-szikkasztások, állattartó telepek és erős műtrágyázás miatt sok helyen már elszennyezett felső talaj vízréteg felhígítását és gyorsabb kicserélődését fogja eredményezni. A duzzasztott vízszintek és a Régi Duna alacsonyabb szintje között kialakuló korábbinál nagyobb vízszintesés a talajvíz felső rétegének a befogadók felé irányuló horizontális áramlási sebességét megnöveli, cseréjét meggyorsítja. 6.11. A Mosoni-Duna 20 m 3ls tápvize a szivárgó csatornából kerül átvezetésre, de szükség esetén a tározóból való vízpótlásra is van mód. A víz sótartalma kissé magasabb, tápanyag-, lebegőanyagés szervesanyagtartalma alacsonyabb lesz mint a Dunáé. Rajka és a Lajta torkolat közötti folyószakaszon a viszonylag nagyesésű mederben gyors lesz a víz mozgása, így itt algásodásra nem kell számítani. Ezen a szakaszon szennyvízbevezetések sincsenek, így ez lesz a rendszer legtisztább I. osztályú szakasza. Mivel a vízbetáplálás az erőmű üzemmódjától nem függ, megállapításaink folyamatos üzemmódra is érvényesek, kivéve azt az esetet, ha a dunakiliti tározó nem kerül feltöltésre és szivárgó víz helyett közvetlen Duna-víz betáplálásra kerülne sor. Ebben az esetben a jelenlegi állapotok maradnak fenn. 6.12. Ezt a jó állapotot a Lajta átlag 7 m 3/s II. osztályú vize ós Mosonmagyaróvár napi 6000 m 3 kommunális és 12 000 m 3 csak részben tisztított ipari szennyvize rontani fogja, de a MosoniDuna nagyobb vízhozama miatt kisebb mértékben mint jelenleg. Hatásukra rövidebb szakaszon mind a szervesanyagterhelésre jellemző mutatók (KOI*, BOI s) mind a növényi tápanyagok egyes mutatói (N0 2 _, P0 4 ) II. osztályúvá válhatnak. Növekedni fog a sótartalom is, bár ez a II. oszt. küszöbét nem fogja átlépni. A város alatt a vízhozam a beömlő és szivárgó vizekkel együtt kb. 40 m 3/s-re növekszik. Mecsérig
