Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)
3. szám - Várday Nándor–Tevanné Bartalis Éva: Vízminőségi állapotfelmérés és hatásbecslés a tervezett Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszerben
168 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1Í>!)1. 71. ÉVF., 2. SZAM a várható vízminőségi értékek a maitól lényegesen nem fognak eltérni. Mecsér alatt már érezhető lesz a csúcsüzemi árhullám hatása, ami a Győrig terjedő szakaszon a vízállás és az áramlási sebesség ingadozásában fog jelentkezni. Egyes szakaszokon — Dunaszentpál térségében és a Rába torkolata felett — iszaplerakódásra, part erózióra a Győr feletti szakaszon a jelenleginél valamivel erősebb algásodásra lehet számítani. Minőségi osztályozásban azonban aligha következik be változás. A 19 + 750 fkm-nél beömlő Rábca és a 14 + 681 fkm-nél beömlő Rába, továbbá a mentett oldali vízpótlórendszer és szivárgó vizek hatására a Mosoni-Duna közepes vízhozama 70—80 m 3/s-re emelkedik. Ettől eltérő állapotokat a Rába árhullámai hozhatnak, amikor a vízhozam a közepes érték többszörösére növekedhet. 6.13. A Mosoni-Duna lefolyási viszonyait a bősi erőmű csiícsüzemi időszakában jelentkező, a MosoniDunán Mecsérig a Rábán Koroncóig ható visszaduzzasztás erősen befolyásolni fogja. Csúcsüzemben a Mosoni-Duna torkolatában 4—5 óra alatti max. 1,3 m-rel emelkedik a Duna szintje és jelenj tős mennyiségű Duna-víz hatol majd be a MosoniDuna medrébe. Az egymással szemben áramló víztömegek lelassulnak és közöttük egyre szélesedő és hátráló, lassan emelkedő szintű állóvíz jellegű terület alakul ki, mely a korábbi dunai árhullámok hatásának megfigyelése és a témában készített tanulmányok szerint Oyőr térségét is elérheti. A számítások szerint a vízszintemelkedés Győrnél 1 m lesz. A víz minősége a visszaduzzasztás mentes időszakban Győr város belterületén az M 14. út hídjánál (13 + 335 fkm) a jelenleg mért állapothoz képest lényegesen nem fog változni. Jelentős változást a város alatt a 8 + 429 fkm szelvény sodorvonalában bevezetésre kerülő kb. 120 000 m 3[nap (1,4 m 3js) szennyvízmennyiség fog okozni. A szennyvíztisztító-telep műtárgyai — rács, homokfogó, előülepítő, levegőztető medencék, utóülepítő — egymást követve lépcsőzetesen épülnek meg és kerülnek üzembe helyezésre. így a mechanikai tisztítási fokozat üzembe helyezésére már a csúcsrajáratás megkezdése előtt sor kerül, míg a biológiai fokozat üzembe helyezése a csúcsrajáratás megkezdéséhez kötött. A nyers, majd mechanikailag, később biológiailag tisztított szennyvíz legjellemzőbb minőségi mutatóinak várható értékeit, valamint a MosoniDuna „tűrhető" II. oszt. minőségének biztosításához szükséges hígítási arányokat az 5. táblázatban adjuk meg. Visszaduzzasztás mentes időszakban kis és közepes vízhozamok mellett a szennyvíz 30—60szoros hígítása biztosított, ami gyors elkeveredés mellett még nyers szennyvíz bevezetése esetén is biztosítja a befogadó minőségi mutatóinak „tűrhető" II. osztályon belül maradását. Ez a jelenlegi helyzetnek felel meg azzal az előnnyel, hogy a szennyezettebb szakasz kezdete jóval a város alá kerül. 5. táblázat A győri szennyvíz fontosabb mutatói és a károkozásmentes elvezetéshez szükséges] hígítási igény Befogadó szennyvíz Mutatók tűrhető m^ r t érték hat. érték a~y ,, .. . . víz be(követel- ., v , . vezetés mény ) felett nyers szüks. hígítás x meeh. tisztított szüks. hígítás x biológiai tisztított szüks. hígítás KOI* mg/1 40,2 17,8 500 25 350 18 100 5 CC1 4extr. (olaj) mg/l 0,2 0,20 30 20 5 NH 4+ mg/l 2,5 0,5 25 12 29 12 15 8 leb. anyag mg/l 1000 4<> 350 — 180 — 30 — Detergens mg/l 0,5 0,09 2,5 6 2 5 0,5 — ossz. só mg/l 1000 320 700 — 700 — 700 — BOI 5 mg/l 10 4,7 150 30 100 20 30 (> BOI 0, 5 mg/l 30 20 6 oldott O. mg/l 4 8,8 0 0 0 Biztonságos liígítású igény: 45 30 15 A dunai árhullámok visszaduzzasztó hatására azonban az elkeveredés lelassul a vízfolyáson, ,,szenynyezett , , III. osztályú mezők alakulhatnak ki. Ez az elmúlt évtizedekben többször is előfordult Győr belterületén a szennyvízbevezetések környezetében. A szennyvízbevezetés lejjebb helyezésével a belterület ilyen jellegű veszélyeztetettsége megszűnik. Hatására a szennyvízbevezetés térségében a Duna, a Mosoni-Duna, a Rába vízhozamától és az erőmű üzemeltetési módjától függően esetenként 2—3 órán át is állóvíz jellegű szakasz alakulhat ki és ilyenkor a bevezetett szennyvíz alig hígulva a meder jelentős szakaszát kitölti. Pl. 2 óra alatt bevezetett. 12 000 m 3 nyers szennyvíz tízszeres hígulás mellett a meder kb. 250 m hosszú szakaszán hozhat létre olyan „szennyezett" állapotot, melyet kb. 70 mg/m 3 K01j-, 40 mg/dm 3-es BOI 5 és 3 mg/dm 3-es NH 4 +-ion koncentrációérték jellemez. Növeli a problémát, hogy az így kialakult szennyezett víztömeg a visszaduzzasztás idején
