Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

3. szám - Várday Nándor–Tevanné Bartalis Éva: Vízminőségi állapotfelmérés és hatásbecslés a tervezett Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszerben

153 Vízminőségi állapotfelmérés és hatásbecslés a tervezett Bős—Nagymaros vízlépcsőrendszerben Vánlay Nándor, Tevanné Bartalis Éva Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügvi Igazgatóság, 9022 Győr, Árpád út 28—32. Kivonat: E tanulmány ökológiai és vízminőségi elemzés alapján a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítésének több előnyös és hátrányos vonatkozását mutatja ki a mérési adatok részletes értékelésével, s arra az egyértelmű megállapításra jut, hogy a mű megépítése kívánatos. A nagymarosi duzzasztás elhagyása és a bősi erőmű folyamatos üzeme vízminőségileg a kiliti tározóban adná a viszonyok legkedvezőtlenebb változását. Figyelmeztet a tanulmány arra is, hogy a környezet jelenlegi állapota sem befolyásoltság nélkül állapot, így kérdéses a jelenlegi helyzet fenntartásának értelme. Kulcsszavuk: Dunai vízlépcsőrendszer, iiledókszennyeződés, algák, szennyvíztisztítás 1. Bevezetés A Bős—Nagymaros Vízlépcsőrendszer (BNV) építése széles körű társadalmi vitát váltott ki. Különösen hevesek azok a viták, amelyek a rendszer ökológiai és vízminőségi kérdéseit tárgyalják. Kétségtelen, hogy ezen a téren bekövetkező változások annyi tényezőtől függnek, hogy pontos kiszámításukra nincs mód. A vízi élettérben valamennyi fizikai mutató, kémiai összetevő és élőlény külön-külön, de egymással is kölcsönhatásban lévő környezeti tényezőnek számít, így több ezer tényező közül akár csak egynek is a tartós vagy drasztikus megváltoztatása láncreakció szerűen az egész környezeti rendszert (ökoszisztémát) megváltoztathatja. A vízi ökoszisztéma teljes tudományos felmérése, működésének megismerése azonban még az egész világon várat magára. Eddigi ismereteink korlátozottak. így érhető, hogy a témához értő szakemberek miért nem közölnek biztos előrejelzéseket és kétkednek minden romlást vagy javulást jelző magabiztos állításban. A rendelkezésre álló nagy mennyiségű vizsgálati adat, megfigyelés, tapasztalat és egyes részproblémák kutatási eredményei azonban lehetővé teszik a beavatkozások következtében várható változások irányának és közelítő mértékének becslését, a különböző célú vízhasználatokra várható hatásának megítélését. Célunk, hogy a vízlépcsőrendszerrel érintett Duna-szakaszon a legjobban változó — a vízi ökoszisztémát befolyásoló — tényezők hatását az olvasóval megismertessük és együttes, vagy időben és térben esetleg elkülönülő hatásukat és annak mértékét megbecsülj ük. 2. A BNV helye a Duna vízgyűjtőjében A Duna 1696 fkm szelvényében megépíteni tervezett nagymarosi erőmű és a dunakiliti tározó felső vége közötti kb. 170 km hosszúságú Duna-szakasz, továbbá a duzzasztással és eltereléssel érintett szigetközi és csallóközi területek, valamint parti sávok, összesen kb. 350—400 km

2 jelölhető meg a létesítményrendszer közvetlen hatásterületének. A Duna 817 ezer km

2-es vízgyűjtő területéből a közvetlen hatásterület felett helyezkedik el 131 ezer km

2 (16%), melyet a folyó 2017 m

3/s közepes vízhozammal hagy el. A szakasz bal oldalához 33 ezer km

2 (4%) 222 m

3/s közepes vízhozammal, jobb oldalához 19 ezer km

2 (2,4%) 85 m

3/s közepes vízhozammal rendelkező vízgyűjtő terület kapcsolódik. A szakasz alatti vízgyűjtő terület nagysága 634 ezer km

2 (77,6%) (1. ábra). A rendszer hatásainak vizsgálatát nem lehet a „közvetlen" hatásterületre korlátozni. Nyilvánvaló, hogy a rendszerben kialakuló vízminőségi állapotokra épp úgy hatással lesz a jelette lévő vízgyűjtő terület szennyezőanyag-terhelése, mint ahogy a rendszerben kialakuló vízminőségi állapot hatással lehet Budapest ivóvizét szolgáltató parti szűrésű kutak vízminőségére vagy a még lejjebb elhelyezkedő vízhasználatokra. Természetesen a legnagyobb figyelmet a fent említett két határ közötti építési területre kell fordítani, mert a beavatkozás itt a folyó hidrográfiai és hidrológiai viszonyaiban olyan nagy mértékű lesz, hogy az a folyó és környezetének szinte minden tulajdonságára kihat. A vízminőség alakulásában ma már döntő szerepe van a távolabbi vízgyűjtő terület népsűrűségének, a lakosság életszínvonalának, a terület ipari és mezőgazdasági fejlettségének. A szakasz feletti vízgyűjtőterületen Bajorország, Ausztria és a Morva-medence területén kb. 18 millió ember él erősen urbanizált körülmények között, fejlett ipari és mezőgazdasági környezetben. Szennyvízkibocsátásuk kb. 100 m

3/s-ra tehető. Az erőműrendszer által érintett folyamszakaszhoz közvetlenül csat-