Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)
3. szám - Császár József: „Az igazat mondd, ne csak a valót” – hozzászólás Szabó István Mihály tanulmányához
CSÁSZÁR J.: Hozzászólás 145 I „Az igazat mondd, ne csak a valót" — hozzászólás Szabó István Mihály tanulmányához Császár József Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási .Minisztérium, 1011. Budapest, Fő u. 48—50. ,,A nagymarosi vízlépcső valószínűsített hatása a Duna mikrobiológiai-biokémiai dinamikájára ós a folyami nyersvíz minőségére" című dolgozat tanúságot tesz szerzőjének a BNV-kérdésekben való felkészültségéről. Az első oldalak idézettömege és az irodalomjegyzék szerint szinte mindent elolvasott, ami a tárgykörben megjelent. Az írás azonban azt is bizonyítja, hogy Szabó professzor úr a térségről rendelkezésre álló kettő, kettő és fél évtizedes, sok tízezer elemből álló adatbázist nem tartotta betekintésre érdemesnek. Pedig, ha megtette volna, talán nem minősítené rendre szennyezett vízfolyásnak a Dunát, s főleg nem a felső szakaszon. Pusztán érdekességként, hasonlítsuk össze a Duna rajkai szelvényében s a Balatonból a siófoki tóközépen 1988-ban vett minták néhány vízminőségi mutatójának jellemző statisztikáit. Balaton, Siófok, tóközép, Alsóörs irányában: (24 minta) KOI* C =20,3 C ml n =14 Cmax = 24 mg/l KOIp = 5,43 = 3,8 KOIp = 6,9 mg/l boi 5 = 2,17 = 0,9 = 3,5 mg/l oldott 0 2 = 11,0 = 8,6 oldott 0 2 = 13,4 mg/l a-klorofill = 11,1 = 4,7 = 25,1 Mg/l össz alga = 2,60 = 0,79 össz alga = 6,76 millió i/1 Rajka: (51 minta) KOI* = 14,8 8 = 28 mg/l KOIp = 4,32 2,2 = 9,2 mg/l BOI s = 3,97 = 1,2 = 6,8 mg/l oldott 0 2 = 10,3 = 7,6 = 13,6 mg/l a-klorofill = 20,8 4,3 = 67 Mg/l össz alga = 8,70 = 0,43 össz alga = 57,2 millió i/1 Persze, vannak más mutatók is, amelyeknél más a helyzet; de a szennyeződés leírása ezeknél sem egészen fedi a valóságot. Sokirányú elemzés alapján: — csökken a Duna dikromátos és permanganátos oxigénfogyasztása, az ammónium, az olaj és zsír, az ásványolaj és fenol koncentrációja s a felső szakaszon az ortofoszfátioné is; — stagnál az oldott oxigéntartalom és oxigéntelítettség, az ANA detergens koncentráció, a biológiai állapot indexe és az alsó szakaszon az ortofoszfátion koncentráció; — nagymértékben növekszik a nitrátion, kismértékben a lebegőanyag-koncentráció, s jelentéktelenül az összes oldottanyag-tartalom (ez utóbbinál pl. a maximum az analízisek szerint kb. 500 év múlva fogja átlépni stabilan az I. osztály határértékét!). A nehézfémek közül nagyobb gyakorisággal a cink-, alkalmanként az ólomtartalom haladja meg az I. osztály határértékét, ami az ivóvízszabványban megengedett koncentrációnak az 50%-a. Az eddig vizsgált szerves mikroszennyezők nagyobb része a kimutathatósági határ alatti volt, a néhány kimutatott pedig az I. osztály 50%-a alatti koncentráció tartományában volt. Bizonyosan igen sokféle anyag megtalálható a Dunában e komponens csoportnál, részletes vizsgálatuk azonban csak 1990-ben kezdődött. Lehet, hogy néhány a veszélyes koncentráció határértékét megközelíti vagy átlépi, de erre vonatkozó információk még nincsenek. Már több, e tárgyban írt dolgozatnál felfigyeltünk arra, hogy a lebegőanyagok viselkedésének leírásánál logikailag valami nincs rendben. A Duna 30—40 mg/l lebegőanyaga ui. az egyes értékelések szerint kiülepedik a dunakiliti tározóban — tönkreteszi a Csallóköz felszín alatti vízkészleteit — a mellékvízfolyások duzzasztott torkolati szakaszainál, s aztán mintha mi sem történt volna, újra kiülepedik a nagymarosi vízlépcső feletti terület partiszűrésű kútsorainál, a nagymarosi bögében; s végül a vízlépcső alatti víznyerő területeken is. Valószínűleg az adatok ismeretének hiányára vezethető vissza az is, hogy az algásodás intenzitásának érzékeltetésére a professzor úr is megelégedett az 1975, 1981, 1984 és 1986-os évek algaszámainak felsorolásával. Így nem vehette észre, hogy ha egy-egy évvel tovább lép, tehát ha az 1976, 1982, 1985 és 1987-es évekét ismerteti,
