Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

2. szám - Vermes László–Klimó Erzsébet–Fekete Balázs: Homoktalajok szennyvíztisztító képességének liziméteres vizsgálata Kecskeméten

112 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1Í>!)1. 71. ÉVF., 2. SZAM 4.2. A növényvizsgálatok eredményei A liziméterek talajára vetett füveshere jelzőnövény-keverék komponensei a következők voltak: rétiesenkesz (Festuca pratensis) 38 súly % vörös csenkesz (Festuca rubra) 14 súly % tarackos tippan (Agrostis alba) 14 súly % angol perje (Lolium perenne) 10 súly % magyar rozsnok (Bromus inermis) 9 súly % réti komócsin (Phleum pratense) 5 súly % fehér here (Trifolium repens) 5 súly % (szarvaskerep (Lotus corniculatus) 5 súly % A megeredés hiányosságai miatt 1979 tavaszán utánvetést végeztünk, aminek hatására a növényborítás egyenletes lett. Az eredeti arányok azonban már a második évben jelentősen megváltoztak: a löszös talajú lizimétereknél a fehér here került túlsúlyba, míg a homokos talajúaknái a növényállomány megritkult és az egynyári gyomnövények (pl. csibehúr, Spergula arvensis) váltak dominánssá. A növények a szennyvízen, ill. a csapvízen kívül semmilyen kezelésben és tápanyagellátásban nem részesültek. A növényvizsgálatok eredményeinek 6 éves átlagait a 13. táblázat tartalmazza. A beltartalmi értékek évenként és liziméterenként pozitív és negatív eltéréseket egyaránt mutatnak, a vizsgálati eredményeket nagyfokú heterogenitás jellemzi, amit az is tanúsít, hogy az adatok egyöntetűsége a Kolmogorov—Szmirnov-próbával nem volt kimutatható. Ez annak tudható be, hogy a növények beltartalmi értékeire a szennyvízöntözésen kívül más tényezők is hatással voltak, így az állomány cönológiai összetételének változása, valamint a növényeket a természetes csapadékból és a száraz kiülepedésből érő hatások. A vizsgált nehézfémek értékei a növényekben — a kadmium kivételével — nem érik el az ipari abraktartományokra megengedett határértékeket, amit itt összehasonlítási alapul vehettünk. A Cdtúllépés viszont a csapvízzel öntözött kontroll liziméterek növényeinél is fennáll (gyakran kedvezőtlenebb értékkel mint a szennyvízzel öntözötteknél), így ez a felhalmozódás bizonyíthatóan nem a szennyvízből származik, hanem feltehetően a légköri kiülepedésből. A liziméterekről levágott növényzet zöldtömegének mennyiségi adatait liziméterenként, éves átlagokban a 17. ábra mutatja. Az eredményekből látható, hogy mindkét talaj féleségnél a kontrollhoz viszonyítva a szennyvízzel öntözött liziméterek terméseredményei minden évben magasabbak. A többlettermés a homoktalajú edények esetében 30—80 %os, a löszös talajúaknál a legkisebb növekedés 15 %-os, de előfordul 3—4-szeres többlet is. Az átlagértékek alapján egyértelműen magállapítható, hogy a szennyvízöntözés mindkét talajon pozitív hatással volt a jelzőnövények termésmennyiségének növekedésére. 4.3. összefoglalás A Duna—Tisza közére jellemző, Kecskemét környéki homok- és löszös homoktalajjal töltött, 1 és 2 m mélységű, 1 m

2 felületű liziméterekkel A növény vizsgálatok ered mén veinek (5 éves átlaga Kecskemét, 1979—84 13. táblázat Homoktalaj ú liziméterek Löszös talajú liziméterek Megnevezes IV. V. VI. X. XI. XII/K I. II. III. VII. VIII. IX/K 2 öld aúly g/m

2 134,04 132,46 125,05 184,51 122,94 69,28 280,69 377,47 402,80 405,44 408,81 217,95 Szárazanyag 8/kg 405,32 462,26 372,20 444,24 440,01 461,76 452,90 434,87 466,50 439,94 411,34 425,84 Keményítő érték g/kg 245,30 221,64 195,00 230,53 217,35 242,29 237,45 240,79 248,52 249,81 231,25 234,96 Emészthető fehérje g/kg 55,31 47,48 33,70 49,21 48,94 50,78 49,38 58,52 00,52 00,68 55,00 55,41 Nyers fehérje g/

kg 78,58 68,31 46,58 71,38 05,04 73,70 72,46 82,04 88,01 88,18 82,21 77,44 Nyers zsír g/kg 17,11 14,54 13,25 13,87 14,43 15,11 16,60 28,37 15,70 18,40 17,08 15,02 Nyers rost g/kg 115,07 109,20 86,60 119,03 115,98 117,61 103,92 92,48 115,83 104,33 95,19 99,58 Nyers hamu g/kg 48,82 55,92 37,30 45,01 59,29 46,43 53,11 48,78 49,07 43,88 38,41 42,11 N-mentes kivonat g/kg 212,08 185,46 193,30 194,03 193,02 215,15 212,62 199,78 203,81 191,42 185,49 197,31 Ng/kg 22,04 18,75 17,94 18,31 17,01 11,63 19,34 21,22 25,02 22,09 21,29 21,19 Pg/kg 1,64 1,70 2,21 1,92 1,71 1,85 1,94 1,73 1,70 1,91 1,57 1,37 Kg/kg 13,00 13,23 9,59 12,43 11,65 12,01 11,08 8,96 37,59 10,09 8,29 7,92 Ca g/kg 5,18 0,50 3,87 4,85 6,19 5,74 7,34 6,99 5,91 6,61 5,17 5,98 Mg g/kg 2,07 2,08 1,05 1,90 2,10 1,04 2,19 2,51 2,35 2,39 1,72 1,79 Fe mg/kg 148,18 108,71 115,43 181,99 168,38 120,43 173,76 180,90 100,55 261,37 149,50 158,89 Mn mg/kg 29,33 32,97 24,42 29,71 36,43 40,09 42,59 41,58 54,07 48,06 37,75 47,65 Zn mg/kg 13,99 15,27 56,48 23,21 14,69 20,12 20,83 17,40 18,04 25,87 19,73 22,75 Cu mg/kg 6,34 7,59 117,04 30,18 9,19 10,27 6,94 6,06 0,59 40,07 22,85 19,66 Co mg/kg 1,30 0,33 1,25 1,24 2,48 3,58 1,18 0,72 1,27 0,79 0,21 1,73 Mo mg/kg 17,08 14,36 0,48 67,05 15,38 17,88 8,83 10,32 5,30 75,37 88,36 80,36 Ni mg/kg 2,12 1,71 1,55 1,89 2,19 3,19 3,11 2,13 2,59 2,22 2,97 2,93 Cr mg/kg 7,08 7,29 38,84 12,30 6,62 7,08 4,34 4,86 4,94 14,20 10,41 8,41 Cd mg/kg 0,66 0,65 1,00 0,53 0,55 0,83 0,69 0,61 0,55 0,44 0,44 0,57 Pb mg/kg 3,27 3,01 3,00 3,21 3,09 4,25 2,54 2,35 2,05 2,23 2,21 3,31