Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

5. szám - Öllős Géza–Kollár György: Műanyagok az ivóvízellátásban

288 HIDROILOGIAI KÖZLÖNY 1990. 70. ÉVF., S. SZAM Műanyagok az ivóvízellátásban A műanyagok egyre gyakrabban kerülnek kapcsolatba az ivóvízellátással. A tanulmány a vízminőségre gyakorolt kémiai és mikrobiológiai hatásokkal foglalkozik a szakirodalom alapján. A tanulmány alapján megállapítható, hogy a baktériumok nagymértékű elszaporodása akkor következik be, amikor a lebontható anyagok a műanyagok belsejéből azok felszínére transzportálódnak. Ha a lebontható anyagok felszínre jutása gyors, a felszínen a baktériumszaporodás nagymértékű; ha a felszínre jutás lassú, akkor a mikrobiológiai szaporodás alig vagy gyakran nem is észlelhető. A műanyagok gyártásához (az egyes komponensekre, keverékekre kiterjedő) folyamatos ellenőrzés szigorú követelmény kell, hogy legyen. Különösen az olyan műanyagok esetében, amelyeket az ivóvízellátásban és az élelmiszeriparban használnak fel. ivóvíz, mikrobiológia, műanyagok, közegészségügy. öllős Géza Kollár György Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet, Vízellátás-Csatornázás Tanszék 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Kivonat: Kulcsszavak: 1. Bevezetés A műanyagok egyre gyakrabban és egyre nagyobb mértékben kerülnek az ivóvízellátással kapcsolatba. A vízminőségre gyakorolt kémiai és mikrobiológiai hatásuk azonban jelenleg még elégtelenül feltárt. A hatások sokfélék lehetnek, valamely műanyaggal, valamely műanyag alkotórészszel (alkotórészeivel) hozható kapcsolatba. A különböző műanyagok alkalmazási lehetőségeiről az 1. táblázat tájékoztat (Schoenen et al., 1978). I. táblázat Műanyagok alkalmazási lehetőségei Építés Javítás Mázolóanyagok + + Fóliák + + Spatulyázó massza + + Besajtoló anyagok + + Fugatömítő anyagok + Betonadalék-anyag + A műanyagok kémiai és fizikai tulajdonságai nagyon eltérőek. Különböző tulajdonságuk és összetételük dacára a műanyagok polimerképzése közös vonású: a polimerek kis „építőkövekből", a monomerekből összetevődő, hosszú láncok, amelyek a műanyagok alapanyagai. Ezen túlmenően, a kész műanyag termékek még további, számos anyagot tartalmaznak. Ilyen anyagok a gyártási folyamatokból származó anyagok, az adalékanyagok, amelyek a műanyagok kívánt tulajdonságait biztosítják. Bizonyos mennyiségű baktérium jelenléte az ivóvízben a víz minőségét számottevően nem befolyásolja. Éppen így a víztározók határolófelületein, a vízvezetékcsövek belső felületén megtelepült bizonyos mennyiségű baktérium sem károsítja zavaróan a víz minőségét. A baktériumtömeg nagyobb mértékű elszaporodása és az ezzel kapcsolatos vízminőségromlás akkor jön létre, ha a tápanyagajánlat a baktériumok számára megnő. Kevés kivétellel, mint például a kemolitotróf baktériumok, a baktériumok csak szerves szénvegyületeket képesek tápanyagul, energianyerés céljából felhasználni. A szerves szénvegyületek közé tartozik a műanyagok kiindulási alapanyaga, az ásványolaj is. Ezen anyagok egy részét a mikroorganizmusok tápanyagként jól hasznosítják, másokat nem képesek hasznosítani. Néhányuk a mikroorganizmusokra, általában az élőlényekre, az emberre toxikusok. Az ivóvízhez kapcsolódó kutatások alapján megállapítható : 1. A baktériumok a hosszúláncú makromolekulák alakjában jelenlevő polimer-alapanyagokat csak korlátozott mértékben hasznosítják (Chrometzka et al., 1975; Merz et al., 1967; Toepfer et al., 1976). 2. Másokat, a makromolekulák kiindulási anyagául szolgáló monomereket, a baktériumok csak részben képesek lebontani, de a baktériumok számára jó tápanyagok. 3. A műanyagokban levő segédanyagok zöme mikrobiológiai úton lebontható (Merz et al., 1967). 4. A baktériumok nagymértékű szaporodása akkor következik be, amikor a lebontható anyagok a műanyag belsejéből annak felszínére transzponálódnak (Toepfer et al., 1976). A kutatások arra mutatnak, hogy a) ha a lebontható anyagok felszínre jutása gyors, a felszínen a baktériumszaporodás nagymértékű; b) ha a felszínre jutás lassú, akkor a biológiai szaporodás alig vagy gyakorlatilag nem észlelhető. A festékanyagok, az oldószerek szintén ásványolajból származó szerves szénvegyületekből állnak