Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)
1. szám - Petz Rudolf–Scheuer Gyula–Szentirmai Lászlóné–Szentirmai László: Vízföldtani megfigyelések Görögországban
PETZ et al.: Vízföldtani megfigyelések 39 dés miatt. A csatornák a környezetük fölé nőnek 3—4 m-rel. A forrásterületen 30—80 cm magas kis forráskúpok figyelhetők meg, amelyek részben önállóan, részben pedig csoportosan fordulnak elő. A kúpokból ma már nem folyik ki a víz, de a kúpokat létrehozó forrásjáratok még jól láthatók. A behozott vízminta alapján a források kémiai összetétele az alábbi: Kationok e. é. e. é.% Na++K+=3493,2 mg/l 151,8 80,2 Ca + +=428,8 mg/l 21,4 11,3 Mg + + = 194,5 mg/l 16,0 8,4 Anionok e. é. e. é.% Cl- =5989,<7 mg/l 168,7 89,2 S0 4 =437,9 mg/l 9,1 4,8 HC0 3-=691,3mg/l 11,3 5,9 Összes keménység 104,7 nkf. Karbonát-keménység 31,7 nkf. Állandó keménység 73,0 nkf. Bepárlási maradék 9,262 mg/l A kémiai összetétel alapján a források vize a nátriumkloridos magas oldott sótartalmú forráf-ok csoportjába tartoznak. 2.5. A Parnaszosz havas csúcsai alatt megtekinthettük Delfi romjait is, amely hatalmas függőleges mészkőfalak aljában fekszik. Az egykori híres jósda vízellátását a közeli karsztforrás biztosította, amelyet ma is korszerűen foglalva hasznosítanak. Miután a karsztforrás a szentély együttes területén fakadt — Edeszához hasonlóan — a karsztvíz a romokat helyenként beborította édesvízi mészkővel. Ilyen több helyen megfigyelhető, de a leglátványosabb az Apolló templommal szembeni kőfalon képződött lerakódás. 2.6. A Peloponnészoszi-félszigeten folytatva az utunkat a Jóni-tenger partja mentén, Olimpia után Lutra Kajafa községeknél már a gyógyhatásáról az ókorban is ismert gyógyforrásokat tekintettünk meg. A 35 °C-os hőmérsékletű forrás egy kb. 30 m magasságú függőleges mészkőből álló sziklafal alján nyíló barlangból tör a felszínre (4. kép). A forrás vízhozama 400—500 1/min-rc becsülhető. A barlangból kifolyó víz a közeli lagunába ömlik. A forrásvizet kisebb fürdőnél hasznosítják. A rendelkezésre álló vegyvizsgálati adatok szerint a forrás nátrium-kloridos, kénes vizek csoportjába tartozik, jelentős Ca + + , Mg + + szulfáttartalom mellett. Az oldott sók mennyisége meghaladja a tizenhatezer mg/l értéket. A forrásvíz érdekessége, hogy kalcium karbonátot alig tartalmaz, annak ellenére, hogy karsztos járatokból fakad. Természetesen a forrás környezetében karbonátlerakódás hiányzik, de jelentős kénes kiválások figyelhetők meg a víz felszínén. 2.7. A Peloponnészoszi-félsziget déli részén a kristályos mészkő, a márvány rendkívül gyakori kőzetféleség. Márványkarsztokra vonatkozó jelenségek különösen a félsziget középső, a tengerbe mélyen benyúló nyúlványának az ún. „Mani" területén lehet megfigyelni. A félsziget alsó részén fordul elő a márvány nagy összefüggő területeken. A márványban kialakult karsztjelenségekben Pirgosz Diru környéke a leggyazdagabb és a legszebb. E részen az utóbbi években több barlangot tettek járhatóvá a nagyközönség számára. Ezek közül a legismertebb és a legszebb a Vlihada nevű barlang, amelyet csak csónakon lehet bejárni és a rendkívül gazdag cseppkőképződményei révén vált híressé. Valóban a barlang cseppkövekben igazán gazdag, de formáinak változatosságát és színeit érdemes kiemelni. Különösen az élénk vörös cseppkövek nyújtanak felejthetetlen látványt. A barlang jelentős része a tenger szintjén, vagy annak közelében van. A barlangban tengervízzel keveredett karsztvíz van, amely a barlang előtt forrásként a tengerben élénk vízfeláramlással lép a felszínre. 4. kép. Működű forrásbarlang Lutra Kajafásnál 2.8. Az irodalmi adatok szerint a Peloponnészoszi félsziget északkeleti részének Argolisziöböl menti vidéke a legérdekesebb karsztvízföldtani szempontból, mert a terület nagy vízhozamú karsztforrásokban igen gazdag és a környék vízellátásában a karsztvíz alapvető szerepet játszik. Kiveri község közelében függőleges mészkősziklafal aljában a tengerben fakad a környék egyik legnagyobb karsztforrása (3. ábra). Á karsztforrást foglalták és Argosz és környékének vízellátását biztosítják az itt kitermelt vízzel. Az irodalmi adatok szerint a forrás vízhozama 25 nr'/min és a foglalásnál nehézséget jelentett a karsztvíz elválasztása a tengervíztől. Ezért a tengervíz
