Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

1. szám - Petz Rudolf–Scheuer Gyula–Szentirmai Lászlóné–Szentirmai László: Vízföldtani megfigyelések Görögországban

40 3. ábra. Argoliszi-öböl környékének helyszínrajza a felkeresett karsztforrások és édesvízi mészkőelöfordulások feltüntetésével 1. Kiveri-I tengerben fakadó karsztforrás, 2. Kefalari-i karsztforrás, 3. Nemea környéki édesvízi mészkövek. kizárása érdekében a forrásfeltölést vízzáró szádfallal vették körül (5. kép). Érdekes ós szép látványt nyújt a betonfalon kívüli mélykék tengervíz és azon belül a zöldes karsztvíz. Argosz várostól délre Kefalari községnél ismeretes a szárazföldön fakadó karsztforrások egyik legnagyobbika (6. kép), amelynél a feltörés helyét betonmedencóvel vették körül. Ottlétünk alkal5. kép. Görögország egyik legnagyobb tengerben fakadó karsztforrásának foglalása, a foglalási és vízkivételi műtárgyakkal Kiverinél mával a fokozott víztermelés hatására teljesen leszívták a medencéből a vizet. így megfigyelhető volt, hogy a víz részben a medence aljáról, részben pedig közvetlenül karsztos járatokból tör a felszínre. 6. kép. A nevezetes Kefalari-i karsztforrás Kefalari ismert nagy tömeget vonzó búcsújáró hely is. A forrás felett kb. 10—15 m-rel hatalmas forrásbarlang van a mészkőben, amelyben a Gellért-hegyi sziklatemplomhoz hasonlóan kápolnát alakítottak ki. A barlangban egy repedésből szivárgó vizet gyógyító víznek tartják. 2.9. Argosz környéke nagyon gazdag műemlékekben. Tirinsz és Mükéné romjainak megtekintése után felkerestük az ókori Nemeál. amely az említettek után a környék legismertebb műemléki területe. Különösen a Zeusz-templom emelhető ki. A város fő építésköve az édesvízi mészkő. A Zeusz-templom 10 m magas hatalmas oszlopait is ebből készítették. A ledőlt oszlopok édesvízi mészkő „korongjai", amelyek 70—80 cm vastagok és kb. 1,5 m átmérőjűek, impozáns látványt nyújtanak. Nemea környékén nagy területeken fordul elő édesvízi mészkő. Ma is kisebb kőbányákban fejtik építőkőként. A mészkő kifejlődése a megfigyelések szerint nagyon hasonlít a Gerecse hegységi idősebb mészkövekhez. A mészkőben oldási üregeket, forrásjáratokat lehetett kimutatni. amelyek ma már vörös agyaggal kitöltődtek. 2.10. Kréta szigete is karsztos jelenségekben gazdag, mivel fő tömegét mészkő alkotja. Leghíresebb az Ida hegye, még nyáron is hófoltos kopár csúcsával. Kréta karsztvízföldtanilag azért érdekes, mert a különböző karsztos régiók- a tengerparti mediterrán klímától egészen a magas hegységéig néhány km-ren belül egymás felett megtalálhatók, érdekes és változatos karsztos formakinccsel. A karsztforrások lerakódásait építőkőként Iraklion városában is megtaláljuk, de elvétve a Knosszoszi-palotában is megfigyelhetők.