Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

6. szám - Geszlerné Szentpáli Ágnes–Sajgó Zsolt–Scheuer Gyula–Szlabóczky Pál: Gyöngyös és vonzáskörzetének rétegvízszerzési lehetőségei

GESZLERNE et al.: Gyöngyös és körz. rétegvízszerzése 351 Hely Víztér- távol- depresz- kútmelés ihatás szió szám (m

3/d) (m) (m

) Atkár északi vízmű 1. réteg 2000 2300 22 4 2. iréteg 2000 2100 19 4 3. réteg 2600 1950 15 4 Nagyréde 1. réteg 2000 3900* 19 3 2. réteg 1500 2400 16 3 3. réteg 1300 nem számítható 3 4. réteg 600 nem számítható 1—2 * iszívási sávszélesség Számításainknál a „nagykút" tápterületét adtuk meg a következők szerint: Q Xi == In ikMI ahol: XÍ = a feltételezett természetes áramlás irányában lévő kút inflexiós pont, Bi== In Xi, Bi = szívási sávszélesség, íi = a természetes áramlás hidraulikus esése. Peremek közelében lévő vízszintekre (víznyomásszintekre) nem rendelkezünk elegendő adattal, így a vízszintesés megadása a hasonló peremi területek adatai felhasználásával történt. Az Atkár északi vízműnél a kitermelhetőnek ítélt hozamot adott elosztású kútosoportok feltételezésével vettük figyelembe. Több vízadószintet lehetett elkülöníteni, a réteget terhelő vízkivétel várható hatását önállóan számítottuk. A vízműsugarat úgy szerkesztetük meg, hogy a kutak, illetve kútcsoportdk 500 m-re települnek egymástól. A vízmű várható helyi depresszióját a kutak fajlagos vízhozamaiból számítottuk. A vízmű peremén vártiató depressziót a Dupuit Összefüggés alkalmazásával számítottuk a következők szerint: Q 1,123 T/b s = 0,366 • lg T r ahol: Q = a kútcsoport (nagykút) hozama T == a vízadóréteg transzmisszibilitása homokvastagságból és szivárgási tényezőből számítva ; b = a fedőréteg függőleges átszivárgási tényezője: kv b = ; m kv = vertikális szivárgási tényező m = fedőréteg vastagsága r = vízműsugár A vertikális szivárgási tényezőt az alábbi empirikus összefüggésből határoztuk meg: kv = e

0'

0

5 • x • 0,000125 ahol: x = a fedőréteg homok %-a. A vízimű közepén várható depresszió: se + sp — s T b A távolhatás közelítő megadása: R' ^ 1,123 R = R' + RE, ahol RH = a összefüggés szerint: „nagykút" sugara. A pannóniai rétegek kiékelődési vonalához közeledve a nagyrédei vízbázis felső vízadó szintjénél az oldalirányú áramlás nem hanyagolható el. 5.4. Készletszámítás ellenőrzése A Heves megye vízföldtani adottságai c. kiadvány (Zámbori F. et. al., 1986) 1800 km

2-nyi felső-pannóniai víztározóra meghatározott dinamikus vízkészlet adataiból visszaszámítva a jelen kutatási terület 200 km

2-nyi területére az alábbi öszszetevőket kapjuk. Konszolidációs vízkészlet: Mátrából „átvett" víz: Talajvízből leszivárgó: Hévízbe átadódó: 4 860 m

3/d 21 000 m

3/d 6 944 m

3/d —694 m

3/d összesen: (32 110 m

3/d Ebből levonandó termelések: Gyöngyösi vízmű 12 000 m

3/d Bányászati elvonás: 3 000 m

3/d Többi víztermelés: 5 000 m

3/d összesen: 20 000 m

3/d Maradó dinamikus készlet: 12 110 m

3/d, ami a más módon számított eredményekkel jó egyeztetést mutat. Irodalom FTV 1955—1988.: Vízszerzési szakvéleményeik. Kézirat. Adattár. Dobos I. (1962): A gyöngyöshalászii hévízfúrás. Hidrológiai Tájékoztató, ápr. 51—52. Láng S. (1955): Mátra és Börzsöny hegység természeti földrajza. Bp. Madai L—Szilágyi G. (1989): A mátraalji lignit előfordulások bányavízvédelmi, vízgadálkodási kihatásai. Kézirat. Radócz Gy. (1964): A nyugalmi vízszint szerepe a mátraalji földes, fás, barnakőszén telepek azonosításában. Hidrológiai Közlöny, 11. 44. 511—513. Schmieder A. (1965): A rétegvíz-utánpótlódás menynyiségi vizsgálata a Mátra és a Bükk alján. Hidrológiai Közlöny, 10. 55. 445—458. Zámbori F. et ál. (1986): Heves megye vízföldtani adottságai. HMVV kiadványa. Eger. A kézirat beérkezett: 1990. február 23. Az átdolgozás beérkezett: 1990. április 127. Közlésre elfogadva: 1990. május 4.