Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)
6. szám - Haidu Ionel–Tilinca Zeno–Szőcs Francisc: A lefolyás vízhozamainak idősor-elemzése Románia nyugati részének folyóin
HAIíDU I. et al.: A lefolyás Idősor-elemzése 331 A ciklikus függvények változási paraméterei 1 táblázat A folyómérő állomás Az első ciklikus függvény K) A második ciklikus függvény (v 2) Az első periódus, években kifejezve K) Az oszcilláció amplitúdója (m 3/s) Az első maximum éve az 1950—84 időszakban A második periódus, években kifejezve (a> 2) Az oszcilláció amplitúdója (m 3/s) Az első maximum éve az 1950—84 időszakban Sokéves átlagos vízhozam (m 3/s) A vízgyűjtő területe (km 2) A vízgyűjtő átlagos (m) 5 6 Visó—B. Mojszén 12,08 1,00 1957 4,94 0,68 1955 6,02 280 1215 Visó—Leordina 10,83 2,82 1957 5,76 3,00 1957 16,45 930 1054 Iza—Farkasrév 11,42 3,00 1957 4,94 3,94 1955 16,45 1 128 713 Mára—Farkasrév 12,08 2,04 1956 8,26 1,42 1957 8,78 400 749 N. Szamos—Neposz 10,83 6,26 1957 6,90 3,34 1957 16,29 1 142 959 N. Szamos—Bethlen 10,83 16,26 1957 4,94 12,86 1955 44,61 4 328 711 K. Szamos—Apa44,61 hida 10,83 3,42 1957 4,94 3,68 1955 17,18 1 863 803 Szamos—Dés 11,42 21,92 1957 4,94 23,28 1955 68,52 8 860 648 Szamos—Sülelmed 11,42 27,70 1957 4,94 25,60 1955 79,81 11 646 580 Szamos—Szatmár79,81 ném. 11,42 34,16 1956 4,94 34,50 1955 110,94 15 000 537 S. Körös—Rév 11,42 5,06 1956 4,94 6,58 1955 19,82 1 325 821 F. Körös—Nagy 19,82 várad 11,42 5,88 1956 4,94 5,80 1955 22,40 2 126 629 F. Körös—Belényes 10,83 3,88 1956 4,94 4,36 1955 12,72 954 581 F. Körös—Zerénd 11,42 12,66 1956 4,94 10,74 1955 28,64 3 793 285 F. Körös—Honető 11,42 5,74 1956 4,94 4,46 1955 14,44 1 413 515 F. Körös-Kisjenő 10,83 9,64 1957 5,61 6,44 1952 19,78 3 580 351 Maros—G.mesterháza 14,60 3,50 1956 6,68 1,93 1957 10,98 1 532 969 Maros—Gy.fehérvár 13,65 26,22 1956 4,94 33,00 1955 94,82 17 964 625 Maros—Arad 12,08 45,36 1956 4,94 60,36 1955 147,42 27 056 629 Aranyos—Topánfalva 10,30 2,82 1957 5,76 2,76 1956 12,62 631 999 Aranyos—Torda 10,83 7,92 1956 5,61 5,90 1955 24,67 2 399 920 N. Küküllő—Balázsi. ' 13,65 4,94 1956 4,94 5,32 1955 12,99 3 650 558 K. Küküllő—Sóvárad 10,83 1,36 1957 4,94 1,18 1955 5,77 454 913 Sebes—Péterfalva 14,60 2,02 1957 4,94 2,56 1955 8,57 679 1241 Sztrigy—Petrény 10,30 5,08 1956 4,94 7,20 1955 23,09 1 926 928 Temes—Lúgos 11,42 14,58 1956 4,94 14,08 1955 32,37 2 706 665 Folyók neve: Visó-Viíjeau Iza=Iza Mára=Mara Szamos=Some§ Körös=Crí§ Maros=Mure§ Aranyos=Ar iesj Küküllő=Tírna va Sebes—Sebezi Sztrigy=Strei Temes=Timi§ Magyar—román helynévmagyarázó : B. Mojszén=Bor^a Moiseí Leordína=Leordina Farkasróv=Vad Neposz=Nepos Bethlen=Beclean Apahida=Apahida Dés=Dej Sülelmed=UImeni Szatmárnémeti=Satu Mare Róv=Vadu Criij Nagyvárad=Oradea Belényes=Belu íj Zerénd=Zerind Honctő=Gurahont Kisjenő=Chi§ineu Cri§ Gödemesterháza=Stínceni Gyulafehérvár=Alba-Iulia Arad=Arad Topánfal va=Cimpeni Torda=Turda Balázsfal va= Blaj Sóvárad=Sár&teni Petrény = Petreni Póterfalva=Petre^ti Lugos=Lugoj 4. Minél inkább nő a vízgyűjtő terület, annál inkább közelít az első periódushossz a 11—12 évhez, míg a második periódus hossza csaknem pontosan 5 év mindenhol. Az első periódus hosszát a tengerszint feletti magasság növekedése növelheti (pl. a Maros Gödemesterházánál, vagy a Sebes Péterfalvánál). A nyugati légáramlás mérsékelt érvényesülése esetén — az Aranyos folyó fekvése, és a vízgyűjtő domborzati adottságai miatt pl. — az első periódus hossza csökkenhet (az Aranyos Topánfalvánál, a Sztrigy Petrénynél). Az a tény, hogy a második periódus hossza sokkal nagyobb területekre nézve állandó, mint az első periódus hossza esetében, azt is jelentheti, hogy a légmozgásokban az 5 éves periódusnak van nagyobb jelentősége, de arra is utalhat, hogy a számítási módszer ezt a periódushosszt szabta meg dominánsnak. Az 1. táblázatban talált eltéréseket magassági okokban kereshetjük (a Maros Gödemesterházánál, a Nagy-Szamos Neposznál, az Iza Farkasrévnél és a Visó Leordinánál).
