Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

6. szám - Haidu Ionel–Tilinca Zeno–Szőcs Francisc: A lefolyás vízhozamainak idősor-elemzése Románia nyugati részének folyóin

332 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1990. 70. ÉVF. 6. SZAM 5. A ciklikus függvények amplitúdóinak nagysága a nyugati légáramlások hatásának mértékével hozható összefüggésbe. Minél nagyobb ez a hatás, annál nagyobbak az amplitúdók is. Minél nagyobb egy vízgyűjtő védettsége e hatások ellen, annál kisebbek ezek az amplitúdók is. Persze, itt a vízhozam értékei is növelhetik az amplitúdót. Ettől függetlenül is figyelemreméltó a légmozgások jellegével való kapcsolat. 6. Úgy véljük, további kapcsolat is van a sokéves irányzat tekintetében a lefolyó vízhozamok változása és a csapadék- és hőmérséklet változásainak irányzatai között. A légköri mozgások rendszerében inkább a 11—12 éves, illetve az 5 éves periódusok adnak útmutatást a kapcsolatkeresésre a ciklikus függvényeket illetően. Egyéni fizikai földrajzi sajátosságok is jellemzők lehetnek, mint pl. a Sebes-Körös vízgyűjtőjén, ahol a domborzat befolyásolhatja az Atlanti-óceán felől érkező légtömegeket. További vizsgálatokra tartanak számot a jelentős mennyiségű csapadékképződést, a bő csapadékképződéstől kísért gyors olvadást, vagy az erre következő, alacsony hőmérsékleten történő lassú párolgást eredményező légmozgási rendszerek. Ugyancsak fontosak azok a légmozgások is, amelyek kis mennyiségű csapadékképződést és maximális párolgást idéznek elő. Bár a megállapított, és az 1. táblázatban szereplő periódushosszak nem esnek egészen egybe a 11 éves naptevékenységi ciklusokkal, ilyen összefüggés nem kizárt. 7. A vízgyűjtők helyi sajátosságait elsősorban az esetleges hatásokat kifejező időfüggvény jellemzi. Ezeknek mennyiségi kifejezése statisztikai mutatók segítségével várható. Ezekkel együtt lehet rámutatni a vízgyűjtő tulajdonságait kifejező sok összetevő hatásaira. Az esetleges hatások tanulmányozása nyomán állíthatjuk, hogy ezeknek jelentősége csökken a vízgyűjtő terület növekedésével. Viszont, mint láttuk, az általános irányzat szerepe éppen a vízgyűjtő kiterjedésével együtt növekszik. 8. Gyakorlati szempontból a legfontosabb erednyünk az, hogy analitikai extrapoláció segítségével előrejelzéseket dolgozhatunk ki meghatározott időfüggvényeink alapján. Az az előrejelzés, amely az 1985—1988 időszakra kis vízhozamú éveket prognosztizált, beváltnak mondható. Ezt kellene követnie egy fokozatosan növekvő vízhozamú 6—7 éves periódusnak 1990 után. Az adatsor további növekedése az általános irányzatot és a ciklikus változásokat kifejező függvények pontosabb meghatározásához is hozzá fog járulni. Irodalom Atjohin, I. M., 1963. Statisticeskie prognozy v geofizike. Izd. Leningradskogo Universiteta. Botez, M., Diaconescu, G. L., Dimitriu, P., Draghici, M., Ladea, I., Priboi, T., Siletchi, M., 1972. Curs de prognoza, Universitatea Bucuresti. Carrega, P., Dauphine, A., 1984. Les tenipóratures á Lisbonne et Marseille études de longues series. Revue Oéographique de l'Est, 1: 65—78. Conrad, V., Pollak, L. W., 1962. Methods in climatology. Harvard University Press, Cambridge, Massachusetts. Csorna J., Szigyártó Z., 1975. A matematikai statisztika alkalmazása a hidrológiában. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. Gástescu, P., Z&voianu, I., Bogdán, Octavia, Driga, B., Breier, Ariadna, 1979. Excesul de umiditate din Cimpia Romána de nord-est (1969—1973). Editura Academiei, Bucuresti. Gastascu, P., Driga, P., 1983. Les caraetéristiques du régime hydrique du Danube á son emboucliure dans la Mer Nőire, Revue Roumaine de Géologie, Géophisiíue, Géographie, sér. Géographie, 27: 55—60. Gorbaceva, N. A., Grúza, G. V., Harmanskaia, G. S., 1976. Osnovnie statistiéeskie harakteristiki polja srednej mesiaénoj temperatury.Statistiőeskie metody analiza i prognoza v meteorologii. Trudy, Gidrometeoizdat, Moskva, 13: 12—84. Haidu, I.: 1981. Activitatea solarg, íji previziunea meteorologiea. Terra, 33, 3: 41—43. Haidu, I., Tilinca, Z., Sfirlogea, A., 1983. Variatia de luiigíi durata a eontrastelor termice dintre anotimpurile extreme in nord-vestul Romaniei. Studii si Cercetári de Geologie, Geofizicá, Geografie, ser. Geografie, 30:41—46. Kalinin, G. P., Davydova, A. /., 1968. Tikliöeskie kolevania stoka rek Cevernogo polusarja. Problemy reönogo stoka. Izd. Moskovskogo Universiteta,: 9—22. Lloyd, E. H., O'Donell, T., Wilkinson, ,7. C., 1979. The Mathematics of Hydrology and Water Resources. Academic Press London. Mares, Ileana, Mares, C., Miháilescu, M., 1983. Analiza unor variabile meteorologice prin metoda seriilor dinamice. Hidrotechnica, 28, 7: 193—195. Mihoc, C., Bergthaller, C., Urseanu, V., 1978. Procese stocastice. Elemente de teorie aplicatii. Editura Stiintificü si Enciclopedica, Bucuresti. Platagea, Gh., 1975. Cu privire la unele ipoteze referitoare la modelarea matematicá a scurgerii pe riurile din Romania. Hidrotechnica, 20, 3: 63—69. Rasöot i prognoz stoka rek, (pod. redak. V. I. Sapojnikova), 1971. Trudy, Gidrometeoizdat, Leningrád, 26 Roventa, V., Nicole, Tatiana, 1975. Ciclicitatea naturalá factor de bazS, ín prognoza de lungá duratá. Studii de hidrologie, 44,1. M. H. Bucuresti. Selutko, V. A., 1984. Statistiöeskie modeli i metody isledovania mnogoletnih kolevanii stoka. Gidrometeoizdat, Leningrád. Tertisco, M., Stoica, P., Popescu, T., 1985. Modelarea si predictia seriilor de timp. Editura Academiei, Bucuresti. Vladimirescu, I., 1984. Bazele hidrologiei tehnice. Editura Tehnicá, Bucuresti. Wiener, N., 1949. Extrapolation, Interpolation and Smoothing of Stationary Time Series. John Wile and Sons, New ~X.ork. Yule, G. U., Kendall, M. G., 1969. Introducere ín teória statisticii, Editura tytiintificá, Bucuresti. A kézirat beérkezett: 1986. május 27. A közlés szándékát szerzőileg megerősítették: 1990. március 21. Nyelvhelyességi és matematikai átdolgozást követően közlésre előkészítve: 1990. április 30. A kézirat lektori vélemények és a Szerzőkkel történt egyeztetések után végül a Szerzők szándéka szerinti változatban kerül közlésre. Mégis, a magyarországi szaknyelvhasználatnak megfelelően és egyes szövegbeli a szakmai mondanivalót nem érintő rövidítések érdekében a főszerkesztő ólt átdolgozási jogával, amelynek a cikk értékei miatt szívesen tett eleget. (V. I.)