Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)
1. szám - Szerdahelyi Noémi: A vízfolyásrendezés természetbe illő tervezése
34 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1990. 70. fiVF., 1. SZÁM állomány értékei változó mederszélességeket és vízmélységeket, tehát mélyedéseket, kiszélesedéseket, homok-, vagy kavicspadokat kívánnának. A hidraulikai és a talajviszonyok függvényéhen a padkákon, rézsűkön és a védőtöltéseken bokrok, fák megtartása is felvetődhet. Ezzel kapcsolatban környezet védelmi szempontok a következőkre figyelmeztetnek: — A mederrézsű számos növény helye és állatfaj élettere. A rézsű lenyesése visszateIepedés üke t lehetetlenné teheti. Ez óvatosságot kíván. —• A mederszelvény aszimmetrikus kiképzése nemcsak áramlástani, hanem növényvédelmi okokból is indokolható. A kanyarulatok belső oldalán alkalmazott lapos rézsű széles sávot biztosíthat a növényfajták megtelepedéséhez. — A kanyarulatok külső íve kőbiztosítással látható el, tekintve, hogy ezek itt a középvízig meredekebb rézsűvel építhetők. 10,00 6. ábra. Összetett, padkás víz folyásszelvény , 3.00 j 4,00 6,0 0 ^ 4, 00 £00^3,00 22,00 t 7. ábra. Összetett szelvény, víz alatti padkával Bonyolult feladat tehát a vízszabályozás és az élővilág védelme szempontjait összehangolni. Néhány szempont a 6—8. ábrákon követhető. Ha a növényzet megmaradását is számításba vehetjük, úgy a meder vízemésztő képességének megtervezésekor úgy kell eljárnunk, hogy a hidraulikailag szükségesnél nagyobb medret kialakítva, a növényzet fejlődésére is számítva, hosszabb ideig —• 10—20 évig — megfelelő mederméreteket választunk. Az éppen szükségesnél nagyobb meder okos előrelátása is lehet a későbbi fejlődésnek. 4. Partbiztosítások A mederszakaszok előzetes tanulmányozása során általában találhatunk stabil természetes partokat. Ezek kialakult — tájjelegű — vegetációja vezetheti a partbiztosítási vegetáció mesterséges kialakításának formáit is. Az élő növényeknek és a kőműveknek a kombinációja rendszerint bevált megoldás. 4.1. Mérnökbiológiai partbiztosítások Hatásmódjuk röviden az alábbi: — A vesszők, gallyak a vízáramlás sebességét fékezik. — Alkalmas bokrok, cserjék gyökerei a talajt erősíthetik. — A gyepek sűrű gyökérszövedéke a parti talaj 5—10 cm-es rétegét védi. — Az élő anyagok a parton, vagy a hullámtéren a kimosások ellen védenek, lassítják a lefolyást, növelik a párolgás mennyiségét. — A növények hozzájárulnak az ökoszisztémák fenntartásához, javítva az öntisztuló képességet is. Növelhetik a környezet üdülési értékét, a halászat érdekeit szolgálhatják. 4.2. Fák és bokrok telepítése A telepítéssel lehet a cél a közvetlen partvédelem, de lehet a közvetett védelem is, amikor a fák és bokrok más gazdasági célokat szolgálnak egyidejűleg. Ajánlatos a sűrűn elöntött helyeken hajlékony cserjéket, bokrokat telepíteni, mert a merev, a nem rugalmas, zárt koronájú facsoportok az árvízi lefolyást akadályozhatják, sőt, veszélyesebb esetekben kimosásokat is elősegíthetnek. A faültetésre a folyókanyarok homorú partja az alkalmasabb. A domború oldalon a parttól távolabb célszerű a facsoportok elhelyezése. A vízépítésben leginí 6,00 11,00 \ 7.00 | 16,00 6,00 56,00 8. ábra. Keresztszelvény hullámtérrel, víz alatti padkával
