Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

5. szám - Kiss István†: A vízfeltörések formái és szerepük a szikes területek kialakulásában

KISS I.: A vízfeltörések formái 283 elején alakult Forráskút község is e jelenség emlékét őrzi. A kardoskút—pusztaközponti Fehér-tó déli oldalán 4 ilyen kutat behatóan tanulmányoztam. Mélységük a 4 métert nem érte el, mégis nagyon bővizűek voltak. Kis mélységük egyik jele annak, hogy az ásás annak idején rejtett vízfeltörést „tárt fel". Itt a Farkas-féle tanya és a Czuczi-íéle tanya kútjai ma is használhatók. Vízprodukciójukat több alkalommal is mértük. A Farkas-féle tanya forrás-kútja pl. 1962. máj. 9-én percenként kb. 8 liter vizet adott, máj. 29-én már csak 3 liter víz csurgott ki a tóba, s a teljesítmény aug. 10-ig egy literre csökkent. Ekkor a víznívó a téglaburkolat tetejétől kb. 30 cm mélyen volt. Ugyanekkor a Czuczi-tanya kútjában a víz szintje a felső téglasortól 80 cm-rel volt mélyebben. A Farkas-féle tanya két kúttal is rendelkezett. A másik kút jóval mélyebb volt, ugyancsak mély vízszinttel. E két kút között a távolság alig 30 m. A sekély forrás-kút vizének felszín fölé emelkedése ugyancsak bizonyíték arra, hogy e kutat vízfeltörés táplálja. E bizonyító szerepet méltányolva Vágás István e forrás-kút tengerszintfeletti magasságát az Adriai-tenger szintjéhez megmérte. (5) A talaj felpúposodásai szikes területeken A foltos „tarkaság" kialakulásában a talajfelület felpúposodásai is jelentős szerepűek. Az 1 vagy 2 m átmérőjű felpúposodás ugyancsak vízfeltörés 3. kép. A szikes felpúposodás peremétől 1—2 m távolságban készített, az előzőnél 10 cm-rel mélyebb gödörben hosszabb idő múlva sem jelenik meg talajvíz eredménye. A felnyomódó víz talajvázalkatrészeket, iszapot és oldott sókat szállít, s azokat a felszínen folyton halmozza. A sók a környezetbe elmosódhatnak, a többi anyag azonban marad, s kialakul a 20—50 cm relatív magasságú púp, amely a vízfelnyomódás szünetelésével keményre szárad. A kiszáradt púpok vízfeltöréses eredetének bizonyítására a gödörpáros módszert alkalmaztam, amelyet a következő két ábra mutat be. A púp tetején kb. 60 cm mély gödröt ástunk, amelybe hamarosan víz gyülemlett fel (2. kép). A többnyire kör alakú felpúposodás peremétől 1 vagy 2 méterre készült a kb. 10 cm-rel mélyebb második gödör, amelybe víz hosszabb idő múlva sem gyülemlett, legfeljebb a gödör alja nedvesebbé vált (3. kép). A felpúposodásban még az iszapos alkotórészek duzzadása és bizonyos gázok felnyomó hatása is szerepelhet. A szerves maradványok anaerob bomlásával képződő gázok a vízből csak akkor nem távozhatnak el, ha a bomlás helyét időközben nagy tömegű iszaplerakódás borítja be. (G) Üde zöld foltok száraz, szikes legelőn Aszályos nyáron a száraz szikes legelő „kiégett" gyepjén olykor üde zöld foltok hívják fel magúikra figyelmet. Ezek gyakran az ún. „bodorkás-herés" növényfoltok, amelyeken a csizma sarka kissé le2. kép. A szikes felpúposodáson ásott gödörben viz gyülemlik össze