Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)
5. szám - Zsuffa István: A fölszíni vízkészlet föltárása a hidrológiai folyamat??? (I. rész)
264 HIDROILOGIAI KÖZLÖNY 1990. 70. ÉVF., S. SZAM Vízgazdálkodási munka Javasolt feltételes eloszlás A homogén adatsor hossza N, év Vízrendszer jellege patak, mellékfolyó, folyó AClOOOO 10 000< <A<100 000 100 000<Akm 2 alkalmazott matematikai modell F14(x|y)= =p(2'v<x|Qb=y) ahol Z'v a Qb szint alutti valamennyi vízhiány víztömegének ovi összege N 40 Normális eloszlás Gyakorisági eloszlás N > 10 Ad atgenerálás másodlagos többdimenziós Poisson gamma Gauss folyamat segítségével F15(x|y)= =p(vmax-=:x[Qb=y) ahol vmax a Qb szint ulatti N >- 40 maximális árhullám vízhiány víztömege N :>• 10 A vízerőhasznosítás Az alkalmazott modell és számítási rendszer azonos a vízhasznosításnál alkalmazott rendszerrel, de a vízhozam sztochasztikus folyamata helyett a duzzasztási szinttel rögzített napi vízenergia idősort dolgoztuk föl géppel. Ennek megfelelően a jellemző föltételes eloszlások két föltételhez, a sztochasztikus vízerőkészlet folyamatot rögzítő duzzasztási szinthez, majd ennek rögzítése után az elmetszési szintekhez kapcsolódnak. Ez az oka a több görbesereges ábrázolásnak. Az alapfüggvény tehát: Fe(x|y, z)=p(s<x|D=y, E=z) ahol s az E szintű metszékkel definiált valószínűségi változó, energiahiányos időszak összhossza, maximális hossza, hiányzó évi összes energia, illetve folyamatosan hiányzó maximális évi energiamennyiség, D duzzasztási szint föltételével. A hajózás Az alkalmazott modell és számítási rendszer azonos a vízhasznosításnál alkalmazott rendszerrel, de a vízhozam szochasztikus folyamata helyett a különböző hajózási mélységekkel rögzített napi gázlómélység idősort dolgoztuk föl géppel. Ennek megfelelően a jellemző föltételes eloszlások két föltételhez, az előírt hajózási mélységhez, majd ennek rögzítése után az ennél kisebb elmetszési szintekhez kapcsolódnak. Ez az oka a több görbesereges ábrázolásnak. Az alapfüggvény tehát: Fh'(x|y, z)=p(s<x|h=y, H=z) ahol sah szintű metszékkel definiált valószínűségi változó, a korlátozott terhelésű hajózási időszak összhossza. maximális hossza, a hiányzó évi összes szállítási lehetőség, illetve folyamatosan hiányzó maximál is évi szállítási kiesés H me rülésű uszályok esetén. A vízi munkák ökológiai hatásának vizsgálata Az alkalmazott modell és számítási rendszer azonos a vízkárelhárításnál és vízhasznosításnál alkalmazott Vízgazdálkodási munka Javasolt feltételes eloszlás A homogén adatsor hossza N, év Vízrendszer jellege patak, mellékfolyó, folyó A<10 000 10 000< <A<100 000 100 000<A kmalkalmazott matematikai modell Guinbel vagy Fréchet eloszlás Todoro vic féle algoritmus Gyakorisági eloszlás Adatgenerálás másodlagos többdimenziós Poisson gamma Gauss folyamat segítségével rendszerrel. A teljes körű feldolgozást a vízállásokkal kell elvégezni. Az ökoszisztémát jellemző mennyiségek víztükörszélesség és felület, átlagos és maximális vízmélység, a vízsebességek és vízmélységek eloszlásai és a vízállások között geometriai kapcsolatok vannak, amelyek a mederfelvételek alapján determinisztikusán meghatározhatók. A vízépítési munka hatása az adatsorra determisztikus kapcsolattal szimulálható és az így szimulált adatsorra a vízállások idősora újra elemezhető. A két elemzés összehasonlításával a vízi munkának az ökoszisztémára való hatása egyértelműen jelemezhető. Tározón komplex vízgazdálkodás Ftl(x|y)=p(M<x|K=y) ahol M a K kapacitású (kiépítési térfogatú) tározóból kiszolgáltatható vízigény N >- 300 Gyakorisági eloszlás N=-20 ha K/V-c 0,2 adatgenerálás, szimuláció ha 0,2 < K/V < 0,6 instaeíonárius RSTP modell ha K/V <0,6 stacionárius RSTP modell Ft2f(x|y, z)= ==p(NQncx|K= =y,M=z) N>300 ahol NQu az óvi maximális N> 20 árvízhozam a K kapacitású ós M vízigényt biztosító tározó alvizén Gyakorisági eloszlás ha K/V =-0,2 adatgenerálás, szimució ha 0,2<K/V>0,6 bővített stacionárius RSTP modell Ft3f(x|y, z)= =p(c-=x|K=y, M=z) N>300 uhol c a K kapacitású ós M vízigénytározó viselkedését leíró vektor, amelynek első szelete a N > 20 vízhiányokat, a második a tárolt vízmennyiséget, a harmadik a túlfolyásokat tartalmazza Gyakorisági eloszlás ha K/V-=0,2 adatgenerálás, szimucló ha 0,2 < K/V <0,6 bővített stacionárius RSTP modell Az F4 = 1 —FII függvény a már ismert tartóssági felület definíciója. Az FI függvényben a Qb=y föltételhez kötött évi maximum bármely Qb küszöbszint esetén áz évi NQ nagyvízhozamnak felel meg, hiszen az NQ=Q ma x\Qb + Qb (2) azonosság minden Qb szintnél nyilvánvaló. A klasszikus hidrológiai statisztikai föladat megoldásánál, az évi maximális árvízhozamok eloszlásának a számításánál a sztochasztikus folyamatok alkalmazásának jelentősége a rövid adatsorok teljes információtartalmának fölhasználásában van: a Todoroviő—Zelenhazic elv segítségével ugyanis az évi nagyvízhozamok eloszlásának a számításá-
