Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

4. szám - Faludi Gábor: Adalékok a környezetvédelem etikai összefüggéseihez

FALUDI G.: A környezetvédelem etikája 241 kezdeményezés, a rombolás megakadályozása. Ha az emberek érzik, hogy hosszú távon a környezetvédő lépések eredményeként is gyarapszik a nemzeti jövedelem és vagyon, ha a vonzó környezet értékké válik, nő az állampolgári felelősség, érzékenység, érdeklődés és cselekvés, csökken az álhumanitás. Van lehetőség és tartalék, hogy az erkölcs hatékonyabb részelemeként az életminőséget és környezeti viszonyokat javító öntevékenység erősödjön. Az önszerveződés, a társadalmi mozgalmak, az önigazgatás, a cselekvő lokálpatriotizmus ma még kevésbé érzékelhető komoly értékeket hordoz. Lehetőséget kínál az az intézményi, személyi magatartás, amelyben a kinyilatkoztatások helyett a tettek beszélnek. A tömegkommunikáció eszköztára ma szélesebb és hatásosabb mint bármikor. Az értelemre és az érzelemre egyaránt ható, tisztességes, kulturáltabb, előremutató propaganda is sokat tehet. Legnagyobb a tartaléka a mikrokörnyezetnek (család, munkahely, lakóhely, település) és az oktatásnak. Megvan a lehetősége és reménye annak, hogy a morál és a moralitás szabályozó szerepe — a szűkös és nehéz anyagi viszonyok mellett is környezeti kérdések kapcsán fokozódjon. összegezve: a mai magyar társadalom sérült, kevés a biztos pont, erkölcsi arculata (is) vegyes, zilált. Mindezzel együtt, mégis az erkölcs az az átfogó terület, ahol az alapvető egyéni-lokális, nemzeti-egyetemes emberi érdekek, a különböző környezetvédő törekvések találkozhatnak. A cél pedig nem lehet más, mint a természetes élettér megóvása, a természeti-társadalmi környezet védelme, a vele való felelősségteljes gazdálkodás. Bátorító, hogy a magyar vízgazdálkodás történetének nagy úttörői, egyéniségei — Széchenyi, Vásárhelyi, Bogdánfy, Türr és mások — nemcsak szakmai, hanem etikai értékeket is örökítettek ránk: a sokoldalúság (a komplexitás), a természetkörnyezet-emberbarát megoldások a hosszú távú gondolkodás és cselekvés igényét. Irodalom A Kultúra ökológiája (Tanulmányok) 1987. Üj Forrás Füzetek, Tatabánya Ábrahám K. 198G. Környzetünk jövője. Kossuth Kiadó, Budapest Engels, F. 1983. A természet dialektikája. ME Válogatott művek 3. Kossuth Kiadó, Budapest Faludi G. 1984. Gondolatok a környezetvédelem etikai összefüggéseiről. Magyar Vízgazdálkodás, 5. Filozófia és szaktudományok 1982. Kossuth Kiadó, Budapest Kerekes—Szlávik: 1989. Gazdasági útkeresés, környezetvédelmi stratégiák. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest Lorenz, K. 1988. A civilizált emberiség nyolc halálos bűne. Sopron Közös Jövőnk 1988. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest László F. 1984. A hatékony környezetvédelem eszközei. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Szabó M. 1988. Zöldek, alternatívok, környezetvédők. Budapest, Gondolat Szent-Györgyi A. 1970. Egy biológus gondolatai. Gondolat, Budapest Várkonyi T. Az élet veresége. 1988. Akadémiai Kiadó, Budapest A kézirat beérkezett: 1989. december 8. Közlésre elfogadva: 1989. december 12. Reflexióiig on ilie ethical aspccls of environinental protection Faludi, G. Abstract: The environment is an essential element to humán existence. The environment as a natural-objective category'is unrelated to political classes and systems, is global and international. Its protection, conservation and intelligent stewardsliip raise professional and morál problems of concern to a 11 individuals. Growing hazards, the brevity of time, differences in the level of environmental culture, the scarcity of qualified professionals and many other factors justify more circumspect and deliberate action. The morál — sentimental resources of the Hungárián society are considerable, regardless of the comulating problems. The morál attitűdé permeating individuals and the society alike and present always and everywhere in humán behaviour and acfcions is closely interwoven with environmental protection. The theoretical approach and propagandistic character of the subject merge at the present level of development. Kevworcls: environmental protection, society, morál, natural habitat, water management FALUDI GÁBOR A bajai vízgazdálkodási főiskola docense. Társadalomtudománnyal foglalkozik. ELTE diplomájához a Szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet. Irodalmi tevékenységet fejtett ki a legújabbkori magyar történelem, vízgazdálkodás-történelem, a filozófia (etika, szociológia) tárgykörében.