Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)
4. szám - Hírek
242 HIDROLOGIAI KÖZLÖNY 1990. 70. ÉVF. 4. SZAM Hírek 1990. január 25-én, a MÉRNÖKI KAMARA vízzel foglalkozó mérnökei megalakították a Vízmérnöki Tagozatot és ideiglenes működési szabályzatot fogadtak el. A tagozat működése a Mérnöki Kamara keretében, annak alapszabályzatát elfogadva történik. Működési területe országos. Az alakuló ülésen megjelent, mintegy 180 fő 20 fő jelölőlistára jutását fogadta el, majd titkos szavazással 9 fős elnökséget választott. A zártkörű elnökségi ülésen megválasztásra kerültek az elnökség tisztségviselői. A választás eredménye: Elnök: Nagy Zoltán (MÉLYÉPTERV) Elnökhelyettes: Bocz Károly (G 10 Környezetgazdálkodási Programiroda) dr. Károlyi Csaba (VIZITERV) Titkár: dr. Kontúr István (BME, vízgazdálkodási tanszék) Tagok: Farkas Vince (Duna menti Regionális Vízmű) dr. Ivicsics Ferenc (VITUKI) Kolossváry Gábor (KDT (KÖTIVIZIG) dr. Kováts Gábor (Szegedi Vízművek és Fürdők) dr. Kránicz István (KVM) A tagozat megkezdte munkáját. Első feladatai közé tartozik tagságának bővítése, tevékenységének propagálása, a működési szabályzat véglegesítése, közzététele, a legfontosabb feladatok ellátásához szükséges bizottságok létrehozása. További jelentkezéseket a MÉRNÖKI KAMARA 1051 Bp., Vigadó tér 1. címen lehet megküldeni vagy személyesen jelentkezni. A MAGYAR HIDROLÓGIAI TARSASÁG ÉS A MEGÚJULÓ MTESZ KAPCSOLATA Az egyesülési jogról szóló, 1989. évi II. törvény és a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló, 16/1989. (II. 26.) MT sz. rendelet alapjaiban változtatta meg az egyesületek jogi helyzetét és megteremtették az önálló gazdálkodás feltételeit. Ez a két törvény tette lehetővé azt, hogy a MTESZ végrehajtó bizottsága ezentúl nem gyakorolhat felügyeletet az egyesületek felett — az, az egyesülési törvénynyel összhangban, az ügyészség feladata. Ezzel az egyesületek régi, jogos kívánsága valósulhatott meg. A szövetség és tagegyesületei 1989-ben bejegyeztették magukat, mint egyesületek, a Fővárosi Bíróságon. A szövetség megújulásán dolgozó programkészítő bizottság az új szövetségi alapszabály kidolgozásánál azt az elképzelést tartotta szem előtt, ami az alapszabályba is bekerült, hogy: „...a szövetség célja a tagegyesületek közös törekvéseinek szolgálata, közös érdekeinek képviselete, a műszaki fejlődés szolgálata ...". Itt a legfigyelemreméltóbb szó a „szolgálata". amely már önmagában kifejezi az egyesületek és a szövetség közötti viszony jövőbeni tartalmi megváltozását. A szövetség új alapszabályának tervezetét 1990. február 2-án, az országos elnökség elfogadta, a tagegyesületek pedig közgyűléseiken vitatják meg, fogadják el. Eszerint a szövetség vezető testülete mindössze 10 —15 fős lesz. Legfőbb vezető testületi szervei: 1. variáns szerint — közgyűlés; szövetségi tanács; ellenőrző és intéző bizottság; 2. variáns szerint — szövetségi tanács; ellenőrző és intéző bizottság. (A szövetségi tanács a 2. variánst javasolja elfogadásra). Az egyesületek mind a közgyűlésen, mind pedig a szövetségi tanácsban képviselőikkel vannak jelen. A szövetség eddigi nagy apparátusát mint szolgáltatásokat nyújtó, önfenntartó egységeket működteti az egyesületek megbízására, csak addig és olyan létszámmal, amíg az egyesületek őket munkával ellátják. A szövetség a vidéki székházakat is önfenntartó, támogatás nélküli egységenként képzeli el. Ezeket az egyesületek helyi szervei támogatják központi segítség nélkül, ez a támogatás és a szolgáltatások adják pénzügyi alapjukat. Az egyesületek önálló gazdálkodása a pénzügyi és számviteli feladatok egyesületen belüli megoldása ez évben még komoly gondot okozott volna. Ezért egyesületünk a MTESZ gazdasági igazgatóságát bízta meg e feladatok ellátásával. Természetesen, ettől függetlenül, számolnunk kell az önálló adóalanyisággal járó összes felelősséggel és a pénzügyi kockázatvállalással is. Komoly gondot jelent az egyesület likviditásának állandó megőrzése, hiszen az a gazdasági háttér, amelyet eddig a MTESZ biztosított, ezennel megszűnt. A szövetségi tanács javaslatára tervezik az egyesületek egy olyan „kölcsönös támogatási alap" létrehozását, amely szükség esetén a likviditási gondokkal küzdő egyesületeket segítené. Ennek módja, a hozzájárulás mértéke egyelőre kidolgozatlan. Megvalósítása még várat magára. A MTESZ-vagyon résztulajdon-hányadainak számítási módszerét május végéig dolgozza ki egy bizottság és azt a szövetségi tanácsnak terjeszti fel véleményezésre. A vagyon felosztására várhatóan a MTESZ 1990 novemberében tervezett közgyűlése után kerülhet csak sor. Geszler Ödönné ügyvezető titkár