Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

4. szám - Hírek

242 HIDROLOGIAI KÖZLÖNY 1990. 70. ÉVF. 4. SZAM Hírek 1990. január 25-én, a MÉRNÖKI KAMARA vízzel foglalkozó mérnökei megalakították a Vízmérnöki Tago­zatot és ideiglenes működési szabályzatot fogadtak el. A tagozat működése a Mérnöki Kamara kereté­ben, annak alapszabályzatát elfogadva történik. Mű­ködési területe országos. Az alakuló ülésen megjelent, mintegy 180 fő 20 fő jelölőlistára jutását fogadta el, majd titkos szavazás­sal 9 fős elnökséget választott. A zártkörű elnökségi ülésen megválasztásra kerültek az elnökség tisztség­viselői. A választás eredménye: Elnök: Nagy Zoltán (MÉLYÉPTERV) Elnökhelyettes: Bocz Károly (G 10 Környezetgazdál­kodási Programiroda) dr. Károlyi Csaba (VIZITERV) Titkár: dr. Kontúr István (BME, vízgazdálkodási tan­szék) Tagok: Farkas Vince (Duna menti Regionális Vízmű) dr. Ivicsics Ferenc (VITUKI) Kolossváry Gábor (KDT (KÖTIVIZIG) dr. Kováts Gábor (Szegedi Vízművek és Fürdők) dr. Kránicz István (KVM) A tagozat megkezdte munkáját. Első feladatai közé tartozik tagságának bővítése, tevékenységének propagálása, a működési szabályzat véglegesítése, közzététele, a legfontosabb feladatok el­látásához szükséges bizottságok létrehozása. További jelentkezéseket a MÉRNÖKI KAMARA 1051 Bp., Vigadó tér 1. címen lehet megküldeni vagy személyesen jelentkezni. A MAGYAR HIDROLÓGIAI TARSASÁG ÉS A MEGÚJULÓ MTESZ KAPCSOLATA Az egyesülési jogról szóló, 1989. évi II. törvény és a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységé­ről szóló, 16/1989. (II. 26.) MT sz. rendelet alapjai­ban változtatta meg az egyesületek jogi helyzetét és megteremtették az önálló gazdálkodás feltételeit. Ez a két törvény tette lehetővé azt, hogy a MTESZ vég­rehajtó bizottsága ezentúl nem gyakorolhat felügyele­tet az egyesületek felett — az, az egyesülési törvény­nyel összhangban, az ügyészség feladata. Ezzel az egyesületek régi, jogos kívánsága valósulhatott meg. A szövetség és tagegyesületei 1989-ben bejegyeztet­ték magukat, mint egyesületek, a Fővárosi Bíróságon. A szövetség megújulásán dolgozó programkészítő bizottság az új szövetségi alapszabály kidolgozásánál azt az elképzelést tartotta szem előtt, ami az alap­szabályba is bekerült, hogy: „...a szövetség célja a tagegyesületek közös törekvéseinek szolgálata, kö­zös érdekeinek képviselete, a műszaki fejlődés szol­gálata ...". Itt a legfigyelemreméltóbb szó a „szol­gálata". amely már önmagában kifejezi az egyesü­letek és a szövetség közötti viszony jövőbeni tartalmi megváltozását. A szövetség új alapszabályának tervezetét 1990. feb­ruár 2-án, az országos elnökség elfogadta, a tagegye­sületek pedig közgyűléseiken vitatják meg, fogadják el. Eszerint a szövetség vezető testülete mindössze 10 —15 fős lesz. Legfőbb vezető testületi szervei: 1. va­riáns szerint — közgyűlés; szövetségi tanács; ellen­őrző és intéző bizottság; 2. variáns szerint — szövet­ségi tanács; ellenőrző és intéző bizottság. (A szövet­ségi tanács a 2. variánst javasolja elfogadásra). Az egyesületek mind a közgyűlésen, mind pedig a szö­vetségi tanácsban képviselőikkel vannak jelen. A szö­vetség eddigi nagy apparátusát mint szolgáltatásokat nyújtó, önfenntartó egységeket működteti az egye­sületek megbízására, csak addig és olyan létszámmal, amíg az egyesületek őket munkával ellátják. A szövetség a vidéki székházakat is önfenntartó, támogatás nélküli egységenként képzeli el. Ezeket az egyesületek helyi szervei támogatják központi segít­ség nélkül, ez a támogatás és a szolgáltatások adják pénzügyi alapjukat. Az egyesületek önálló gazdálkodása a pénzügyi és számviteli feladatok egyesületen belüli megoldása ez évben még komoly gondot okozott volna. Ezért egye­sületünk a MTESZ gazdasági igazgatóságát bízta meg e feladatok ellátásával. Természetesen, ettől függet­lenül, számolnunk kell az önálló adóalanyisággal járó összes felelősséggel és a pénzügyi kockázatvállalás­sal is. Komoly gondot jelent az egyesület likviditásá­nak állandó megőrzése, hiszen az a gazdasági háttér, amelyet eddig a MTESZ biztosított, ezennel megszűnt. A szövetségi tanács javaslatára tervezik az egye­sületek egy olyan „kölcsönös támogatási alap" létre­hozását, amely szükség esetén a likviditási gondok­kal küzdő egyesületeket segítené. Ennek módja, a hozzájárulás mértéke egyelőre kidolgozatlan. Megvaló­sítása még várat magára. A MTESZ-vagyon résztulajdon-hányadainak számí­tási módszerét május végéig dolgozza ki egy bizott­ság és azt a szövetségi tanácsnak terjeszti fel véle­ményezésre. A vagyon felosztására várhatóan a MTESZ 1990 novemberében tervezett közgyűlése után kerülhet csak sor. Geszler Ödönné ügyvezető titkár

Next

/
Oldalképek
Tartalom