Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

4. szám - Csaba Levente: A szennyvíziszap utókezelése és hasznosítása

218 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1990 . 70. ÉVF. 3. SZÁM iszap jól rakható, mozgatható a T—174/2, valamint az UN—053 típusú rakodókkal. Az érlelt iszap jól szórható T—088 szórókocsival, az anyag nem tapad, nem kenődik. A szubjektív vizsgálat alapján megállapítható, hogy az iszap szaghatása minimális, de nem nagyobb mint más, állattartó telepen keletkezett szerves trágya szaghatása. A kiszórt iszap jól bemunkálható az alkalmazott ásóboronával, de más középmély vagy mélyszántó ekével is. összességében megállapítható, hogy egyenletes elosztásban lehet szétteríteni, s az igények szerinti minőségben talajba munkálni az érlelt iszapot. 6. Megállapítások, javaslatok — Víztelenített szennyvíziszap érlelés utáni mezőgazdasági hasznosításával megoldható annak ártalommentes elhelyezése. — A szennyvíziszap-érlelés próbaüzeme során bebizonyosodott, hogy mind az önérlelés, mind a szalmás iszapérlelés után mezőgazdasági hasznosítás szempontjából jó minőségű anyag nyerhető. — Az iszapérlelés folyamán szükséges 2—3 hetenként markolóval történő iszapprizmás vagy átrakás-levegőztetés egy vagy két műszakot vesz igénybe, így nem jelent különösen nagy feladatot az üzemeltető számára, a telep pedig nem igényel állandó személyzetet. — Az érlelt iszap vagy iszaptrágya fertőzőképessége kedvezőbb, azonban ugyanúgy korlátozással hasznosítható, mint az érlelés előtti iszap, ezért az iszapérlelő telepet az iszaphasznosító táblák súlypontjában, az előírt védőtávoltágokat figyelembe véve kell telepíteni. — Az érlelt iszapot vagy iszaptrágyát bármilyen szántóföldi növénykultúrával hasznosíthatjuk, így nem kell megváltoztatni, csupán ésszerűen módosítani a vetésszerkezetet. (A kijelölésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy az üzemben közvetlen emberi fogyasztásra alkalmas zöldségnövényeket ne termesszenek.) — Az iszapérlelés és -hasznosítás gépeinek megválasztásánál figyelembe kell venni a hasznösító mezőgazdasági üzem gépparkját. — A szennyvíziszap talajba munkálása nem igényel speciális gépeket, a szerves trágya beszántására kifejlesztett, meglevő eszközök megfelelőek. Irodalom 1. Boda János—Csaba Levente—Kőszeghy Károly— Nyéki Bálint (1980): Kaposvár új szennyvíztisztítótelepe. Műszaki Tervezés, 9. sz. 5 .p. Tervezés, 7. sz. 3. p. . 2. Boda János—Csaba Levente (1983): Települési szennyvíziszapok kezelése és elhelyezése. ISWA Konferencia előadásainak kiadványa. 4. p. 3. Csaba Levente—Rákos Zoltán (1979): Szennyvíziszapok mezőgazdasági és területrekultivációs hasznosításának hazai lehetőségei, módszerei. Műszaki Tervezés, 7. sz. 3. p. 4.Csaba Levente (1983): Szennyvíziszapok elhelyezésének technológiái. MAE Szennyvíziszap-elhelyezési Ankét előadásainak kiadványa. 2 p. 5. MÉLYÉPTERV (1981): Kaposvár szennyvíztisztítótelep szennyvíziszap-hasznosítás. Agronómiai és technológiai kiviteli terv. 23 p. 6. MÉLYÉPTERV (1987): Kaposvári szennyvíztisztítótelep szennyvíziszap-utókezelés. Végleges kezelési utasítás. 18. p. A kézirat beérkezett: 1989. október 11. Közlésre elfogadva: 1990. január 12. Sludge conditioning and recycling Csaba, L. Abstract: The unwatered sludge produced at the Kaposvár Municipal Sewage Treatment Plánt is utilized on round 700 ha area of the Kapostáj Farming Cooperative. The sludge is transported in closed contaíners at the rate that it is produced to the storage area sited in the centre of the disposal lands. The area, accessible over a paved road, is large enough to store 3 to 4 months sludge in 1.8 to 2 m high prisms on a paved surface. The prims are reshaped and aerated as necessary until ripening is complete. The resulting sludge manure is then transferred to the sludge storage area surrounded by a paved road. The sludge manure is spread together with the organic manure using conventional fram machines for dispersion and working into the soil. The operating trials with sludge handling and spreading have been completed according to the plans of the Civil Engineering Consulting Co. MÉLYÉPTERV and demonstrated the feasibility of the system. Keywords: dewatered sludge conditioning, conditioning plánt, land disposal, conventional organic manure, fram machines 1940-ben született Szegeden. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett mezőgazdasági mérnök oklevelet, majd egyetemi doktorátust. 1964 és 1973 között a Szarvasi Kutatóintézetben, majd az Állami Gazdaságban dolgozott. 1973 óta a MÉLYÉPTERV-ben öntözőtelepek tervezésével, szennyvíz- és liígtárgya-hasznosítás tervezésével, szennyvíziszap- és települési folyékonyhulladék-elhelyezések technológiájával, terület rekultivációs tervezésekkel foglalkozik. CSABA IjFTVENTE