Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)
4. szám - Czencz Ferenc: A kaposvári városi szennyvíziszap elhelyezése mezőgazdasági területeken
219 A kaposvári városi szennyvíziszap elhelyezése mezőgazdasági területeken Czencz Ferenc ATE Kutatásellátási és Termelésfejlesztési Intézete Mosonmagyaróvár, Lenin út 4., 9200 Kivonat: A tanulmány a kaposvári városi szennyvíziszap mezőgazdasági elhelyezését ellenőrző vizsgálatok eredményeit mutatja be. A szennyvíziszapot kétféle módszerrel komposztálták, s így helyezték el szántóterületeken. A vizsgálatok nemcsak a szennyvízkezelés körülményeire és a növényekre terjedtek ki, hanem a talaj és növényzet fémtartalmának alakulására is. Kulcsszavak: Szennyvíziszap-elhelyezés, -komposztálás, fémtartalom-elemzés. Bevezetés Az Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar Kutatásellátási és Termelésfejlesztési Intézete, a MÉLYÉPTERV felkérése alapján, 1986 óta foglalkozik a kaposvári városi szennyvíztisztító szennyvíziszapjának mezőgazdasági hasznosításával kapcsolatos vizsgálatokkal. A MÉLYÉPTERV által kidolgozott komplex technológia lényeges eleme a szennyvíziszap érlelése, komposztálása. A technológia azon alapszik, hogy az önmagában, illetve szalmával összekeverten prizmába lerakott, víztelenített szennyvíziszapban komposztálódási folyamat indul meg. A próbaüzemi időszak alatt elvégzett vizsgálatok és kísérletek célja: 1. A szennyvíziszap összetételének, minőségének meghatározása, 2. A tervezett elhelyezőterület alkalmasságának vizsgálata, 3. A komposzttelepi gépi technológia félüzemi körülmények közötti ellenőrzése, 4. A komposztálódási-iszapérlelési folyamat vizsgálata, a keletkező termék ellenőrzése, 5. Félüzemi kísérletek a keletkező szennyvíziszapkomposzt szórhatóságának vizsgálatára, 6. A szennyvíziszap-komposzttal kezelt területeken termesztett növények vizsgálata, 7. Az iszappal kezelt területek fémtartalmának értékelése. A hasznosítási próbaüzem során a felsorolt hét kérdéscsoportból öttel kapcsolatban a vizsgálatok lezárultak. 1. A szennyvíziszap összetétele A komposzttelepi próbaüzem időszakában (1986. júliustól 1987 februárig) rendszeresen vizsgálatra került a komposzttelepre kiszállított szennyvíziszap. A kaposvári szennyvíziszap fizikai tulajdonságai, küllemi megítélése nagy vonalakban azonos más, hasonló, víztelenített szennyvíziszapokéval. Szárazanyagtartalma 35—40%. A pH-ja 7,5 körüli, amely az érlelés folyamán valamelyest csökkent. A mezőgazdasági hasznosítás szempontjából lényeges a makrotápanyag-tartalom: nitrogén 1,4—2,1%, a P 2O r, 0,35%, a kálium 0,01% körüli, szárazanyagra vonatkoztatva. Jelentős (50—68%) a szervesanyag-tartalom is. Az előírások, a környezetvédelmi követelmények szempontjából alapvető fontosságú az iszap fémtartalmának alakulása. A vizsgálatok szerint a Ni-, a Cd-, a Zn- és Cu-koncentrációja a vizsgált időszakban viszonylag magas, és növekvő tendenciájú volt. Ez egy alapos, minden részletre kiterjedő forráskontroll elvégzését tette szükségessé. Ennek eredményeképpen az iszap fémtartalma kedvezőbbé vált. Az 1987-ben és 1988-ban felhasznált önérlelt és búzaszalmás szennyvíziszap-komposztok összetételét az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat Az iszapkomponensek kémiai jellemzői 1987—1988. Meg- Mérne- tékvezés egys. Szárazanyag mg/kg eredeti anyag Szerves anyag °/o-a a szárazanyagban pH-érték — önérlelt Búzaszalmás 1987. 1988. 1987. Ha1988 érték 361 000 337 000 448 000 365 000 52,3 6,7 54.8 6,6 45,4 6,6 47,0 6.8 N 16 900 3 130 14 600 3 870 P 2Og tm CB 2 880 4 780 2 200 4 270 K.O tm CB 250 438 170 376 Na >> 305 817 325 840 Mg c CB 5 600 2 469 5 900 2 359 Ca N C0 s* 30 000 2 142 34 000 2 504 Cr N C0 s* 450 20 370 49 1 000 Mn •CB N 130 43 140 54 2 000 Fe </) 7 200 1 982 7 100 2 309 Ni Bí 230 12 315 16 100 Cu a 1 400 67 980 99 800 Zn m g 1 510 375 1 610 367 2 000 Cd m g 75 6 64 13 10 Pb 180 28 178 + 1 000 Megjegyzés: + = kimutathatósági határ alatt
