Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

4. szám - Csaba Levente: A szennyvíziszap utókezelése és hasznosítása

CSABA L.: A szennyvíziszap utókezelése 217 4. Az iszapérlelcs próbaüzeme, technológiája Az iszapérlelés próbaüzeme 1986. július 1-től 1987. február 20-ig tartott. Az ATEK—KUTI vizsgálati eredmények alapján megállapította, hogy mind az önmagában érlelt, mind a szalmával együtt érlelt iszap jó tulajdonságokkal rendelkezik, s alkalmas mezőgazdasági hasznosításra. A Somogy Megyei Köjál vizsgálatai alapján megállapítható, hogy az érlelés során egy-két nagyságrenddel csökkent a fertőző kórokozók száma. Az érlelés utáni iszap nem nevezhető komposztnak, így a 9003/1983. MÉM—Eü. M.—OVH sz. rendelet szerinti védőtávolságok és egyéb korlátozások betartásával hasznosítható az iszap. Közvetlen emberi fogyasztásra alkalmas zöldségnövényeket az iszappal trágyázott területen nem szabad termeszteni. A fenti kritériumok betarthatók az iszaphasznosító területen, így a hasznosításnak nincs akadálya. Itt térek ki arra a téves nézetre, miszerint a szennyvíziszapot komposztálni kell felhasználás előtt. A szennyvíziszapot lehet komposztálni, de nem kell! Az MSZ 08,0015—78 szabvány betartása mellett, amennyiben az iszapot termelő vagy felhasználó üzem értékesíteni kíván komposztot, a szennyvíziszapot komposzt-alapanyagként vagy kiegészítő anyagként használhatja. A komposztálás folyamata azonban egy folyamatosan ellenőrzött üzemben végezhető, s a végtermék mind mezőgazdasági, mind közegészségügyi szempontból minősítendő, ezért igen drága. Mind beruházási, mind üzemköltség szempontjából bármelyik, hazánkban alkalmazott eljárás többszöröse az iszapérlelés költségeinek. Ezeknek a tényeknek az ismeretében általában iszapérlelő telepet, illetve csak iszapérlelést tervezünk a felhasználó iszaphasznosító terület súlypontjában, így az érlelt iszapot ott, helyben lehet hasznosítani. Az érlelési próbaüzem és a tervezett technológia alapján a végleges kezelési utasítást el lehetett készíteni. A 3. ábrán az 1. és 2. folyamat mutatja be a technológia műveleteit (MÉLYÉPTERV, 1987). Az érlelt iszapból felhasználás, kiszórás előtt mintát kell venni, elsősorban a makrotápanyag-mennyiség és a nehézfémtartalom értékelésére. 5. Az érlelt iszap hasznosításának technológiája Az iszaphasznosítás próbaüzeme 1987 szeptemberében, az I. próbaüzemi területen, a Kapostáj Mgtsz T—19. tábláján, a szennyvíziszap-kiszórással kezdődött, és 1989 októberéig tartott. A Somogy Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás kiegészítő talajtani szakvéleménye, valamint az ATEK—KUTI vizsgálatai alpján került meghatározásra a szennyvíziszap-kiszórás helye, módja és az iszapadag. A hasznosítási próbaüzem első gazdálkodási évének — 1987/88 — zárása után zárójelentés készült, melyet az ATEK—KUTI képviselője ismertet részletesen. Az első éves tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a tervezett iszaphasznosítási technológia alkalmazható, amelyet a 3. ábrán a 3. folyamat részletez. A próbaüzem során bebizonyosodott, hogy mind a szalmával kevert, mind az önmagában érlelt 1. FOLYAMAT - SZENNYVÍZISZAP ES SZALMA SZÁLLÍTÁS A 'Nwin^ SZALMA I25-33 kg/m 1 ÜRÍTÉS A PRIZMAALAPRA IFA W-50 LA/K UNICON-H SZÁLLÍTÁS KONTENER-TOLTES KONTENER FELRAKASA 2. FOLYAMAT - PRIZMÁZÁS, PRIZMÁK ÁTRAKÁSA, ÉRLELÉS ISZAP URITES TERÍTETT SZALMARA 4- 6m-es SAVBAN T- m/2 20-25 NAP MÚLVA PRIZMÁZÁS, A KET ANYAG KEVERÉSE 3. FOLYAMAT - ÉRLELT ISZAP HASZNOSÍTÁS DOLOMITOS MÉSZKÓP0R ATRAKAS. KEVERES, LEVEOOZTETES 3-4 HÉT MÚLVA KÉT ALKALOMMAL ERLELT ISZAP RAK0DASA, SZÜKSÉG SZERINT BETÁROLÁSA VAGY KÖZVETLEN KISZÓRÁSA UN - 053 FELRAKÁS SZÓROKOCSIRA TORNADO -5TM, T-150K SZÁLLÍTÁS KISZÓRÁS 5 t/ha MESZADAG fflrr FK-7 ASOBORONA HG-3 , LESZÁNTAS TALAJLEZARÁS r-m/2 FELRAKÁS ISZAPTÁROLÓRÓL VAGY PRIZMÁBÓL KISZÓRÁS 50 t/ha T-Oee • T-150K SZÁLLÍTÁS 3. ábra. Szennyvíziszap érlelésének, hasznosításának technológiája