Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)
4. szám - Boda János: A kapossvári szennyvíziszapok és folyékony települési hulladékok kezelése, elhelyezése
212 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1990 . 70. ÉVF. 3. SZÁM giai tisztítókapacitás növelésével. Mivel a régi tisztítótelepet a területi adottságai miatt bővíteni nem lehetett, a tisztítókapacitás növelésére az érdekeltek egy új, központi szennyvíztisztító telepet irányoztak elő. A tisztítótelep helyéül a kaposvár—dombóvári vasútvonal és a 61-es főközlekedési út keresztezésétől északra lévő területet jelölték ki. A 40 ezer m 3/d szennyvíz teljes biológiai tisztítására, az iszapok anaerob stabilizálására, gépi víztelenítésére és mezőgazdasági elhelyezésére tervezett új telep (1. ábra) két ütemben valósul meg. Az első ütemben a 7,5 ezer m 3/d feletti vízmennyiségeknek a régi telepről az újra való átvezetése és egy 20 ezer m 3/d kapacitású tisztítóegység épül meg. A második ütemben egy újabb 20 ezer m ;Vd kapacitású egységet helyeznek üzembe az anaerob iszapstabilizálással, gépi iszapvíztelenítéssel és a biogáz gázmotoros hasznosításával együtt. A második ütem üzembe helyezéséig az első ütem iszapját a régi telepen fogják kezelni. 2. A régi telepi iszapok kezelése Az építési munkák a DÉLVIÉP fővállalkozásában, a SÁÉV és VÍZGÉP bevonásával 1980-ban kezdődtek. Elsőként a régi telepi centrifugás, meszes iszapvíztelenítés műtárgyai és berendezései készültek el. Ezt követte a korábban épült rothasztók üzembe helyezése és az iszap utókezelését biztosító érlelő telep megépítése. Az 1985-ben üzembe helyezett víztelenítő berendezésben a technológiai folyamat az iszapoknak a homogenizálásával kezdődik. A két darab, egyenként 35 m 3-es keverős tartályban homogenizálás közben az iszaphoz 30—60 l/m 3 mennyiségű, 10%-os mésztejet is kevernek. A mésztej adagolása csökkenti az iszapban lévő kórokozók számát, a víztelenítéshez szükséges polielektrolit mennyiségét és előnyös az elsavanyodott talajokon történő iszapelhelyezésnél is. A mésztej előállítása mészhidrátporból történik. A port 75 m ; ,-es silóban tárolják, amelybe a vegyszer betöltése pneumatikusan üríthető tartálykocsiból lehetséges. A silóban lévő por lazítására vibrátor és légfúvó szolgál. A silóból leengedett és mérőedényben kimért anyag, vákuumos rendszerű szállítással jut a víztelenítő gépház mésztej készítő és -adagoló tartályaiba. A két darab, egyenként 5 m 3es tartályban felváltva történik a mésztej készítése, illetve onnan az adagolása. A mésztejet egyegy változtatható fordulatszámú csavarszivattyú adagolja a homogenizáló tartályokba. A karbonátosodás megakadályozására a csővezetékek vízzel öblíthetőek. A vegyszeroldáshoz szükséges víz egy megszakító tartályon keresztül az ivóvízhálózatról vételezhető. A tartályból a vizet egy-egy kézi működtetésű, automatikus leállítású szivattyú nyomja a mésztej készítő tartályba. A homogenizáló tartályok töltése, ürítése a szintről vezérelt szivattyúk és motorikus tolózárak működtetésével automatikus. Ameddig az egyik tartályban iszapbetáplálás, mésztejbekeverés történik, addig a másik tartályból szívnak a centrifugák iszapadagoló szivattyúi. A szivattyúk szívóágába 1—1 aprítóegységet is beépítettek, az esetleges dugulások elkerülésére. A víztelenítő gépházban elhelyezett Krüger gyártmányú 8—12 m 3/h teljesítményű centrifugákból kettő az üzemi, egy pedig a tartalék. Minden centrifugára egy-egy iszap- és polielektrolit adagoló szivattyú dolgozik. A gépláncok összehangolása a berendezések variátoros hajtóműve útján lehetséges. Az iszapmennyiség mérésére indukciós mérő, a vegyszeroldatnál rotaméter szolgál. A polielektrolit oldat előállítása két, egyenként 8 m : l-es, keverővel és poradagolóval ellátott tartályban történik. Az oldatkészítés szakaszos. A tartályokban felváltva lehet oldatot készíteni, illetve azokból oldatot adagolni. A vegyszeroldáshoz szükséges vizet a már említett vízszivattyú nyomja a tartályba. A polielektrolit oldat adagolása folyamatos, az adagoló szivattyúk és a keverőberendezések szinkronban működnek a centrifugákkal. Az oldatadagolás mértékét a centrifugákba táplált iszap mennyiségéhez kell igazítani. Normál üzemben egy-egy centrifuga 10—12 m : ,/h iszapot víztelenít, ehhez 200—300 g/'m 3 polielektrolitot kell adagolni 0,1%-os oldatban. A mennyiség szabályozása az adagoló szivattyú variátorának állításával, rotaméterrel való méréssel lehetséges. A centrifugákból az iszap egy szállítószalagra hullik, a szűrletvíz pedig a csurgalékvíz csatornába, majd abból a szivattyúházba folyik. A szállítószalag az iszapot egy görgőpályán mozgatható konténerbe továbbítja. A megtelt konténert a görgőpályán kitolják az épületből a "tárolóhelyre, ahonnan az célkarosszériás járművel az iszapérlelő telepre szállítható. A próbaüzemi mérések szerint az iszap szárazanyag-tartalma víztelenítés előtt 5%, utána 35— 45% volt. A szűrletvíz szennyezettsége megegyezet a nyers szennyvízével, nem okozott gondot a szennyvíztisztításban. 3. A települési folyékony hulladékok kezelése A települési folyékony hulladékokat fogadó és előkezelő berendezést 1986-ban helyezték üzembe. Az előkezelés valamennyi technológiai elemét, a rácsszemét-visszatartást, az átlagosítást, a vegyszerbekeverést, a levegőztetést és a fázisszétválasztást egyetlen műtárgyban helyeztük el. A monolit vasbeton szerkezetű műtárgy egy rácsaknát, egy mésztej bekeverő aknát, két levegőztető medencerekeszt és egy zárkamrát foglal magába. A folyékony hulladékot szállító szippantókocsik a tartalmukat a rácsaknába ürítik. Az aknában 15 mm pálcaközű kézi tisztítású síkrács tartja vissza a darabos és szálas anyagokat. A rácson átfolyó víz az átlagosító, vegyszerbekeverő medencébe jut. A 8 m 3-es medencében a szennyvízhez mésztejet kevernek szagmegkötésre és a további rothadás megállítására. Az átlagosítást és a vegyszer bekeverését propellerkeverő végzi. A vegyszeradagolás mértéke 2—3 kg/m 3, ami 10%-os oldatban 20—30 l/m 3. A bekeverő medencéből egy tolózár nyitásával a víz az egyik, vagy másik levegőztető rekeszbe engedhető. A 100 m 3-es rekeszekben a keverést és az oxigénbevitelt egy-egy úszó levegőztető berendezés biztosítja. Az előkezelés félfolyamatos, azaz a levegőztetés és a fázisszétválasztás ugyanazon rekeszben történik. A kezelési periódus az egyik rekesz feltöltésével kezdődik. A minimális vízszint elérésekor indítható a levegőztetés. A medence töltése addig
