Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

4. szám - Boda János: A kapossvári szennyvíziszapok és folyékony települési hulladékok kezelése, elhelyezése

212 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1990 . 70. ÉVF. 3. SZÁM giai tisztítókapacitás növelésével. Mivel a régi tisz­títótelepet a területi adottságai miatt bővíteni nem lehetett, a tisztítókapacitás növelésére az érdekeltek egy új, központi szennyvíztisztító telepet irányoztak elő. A tisztítótelep helyéül a kaposvár—dombóvári vasútvonal és a 61-es főközlekedési út keresztezésétől északra lévő területet jelölték ki. A 40 ezer m 3/d szennyvíz teljes biológiai tisztí­tására, az iszapok anaerob stabilizálására, gépi víz­telenítésére és mezőgazdasági elhelyezésére terve­zett új telep (1. ábra) két ütemben valósul meg. Az első ütemben a 7,5 ezer m 3/d feletti víz­mennyiségeknek a régi telepről az újra való átve­zetése és egy 20 ezer m 3/d kapacitású tisztítóegy­ség épül meg. A második ütemben egy újabb 20 ezer m ;Vd kapacitású egységet helyeznek üzembe az anaerob iszapstabilizálással, gépi iszapvíztelení­téssel és a biogáz gázmotoros hasznosításával együtt. A második ütem üzembe helyezéséig az el­ső ütem iszapját a régi telepen fogják kezelni. 2. A régi telepi iszapok kezelése Az építési munkák a DÉLVIÉP fővállalkozásá­ban, a SÁÉV és VÍZGÉP bevonásával 1980-ban kezdődtek. Elsőként a régi telepi centrifugás, me­szes iszapvíztelenítés műtárgyai és berendezései készültek el. Ezt követte a korábban épült rot­hasztók üzembe helyezése és az iszap utókezelését biztosító érlelő telep megépítése. Az 1985-ben üzembe helyezett víztelenítő berendezésben a tech­nológiai folyamat az iszapoknak a homogenizálá­sával kezdődik. A két darab, egyenként 35 m 3-es keverős tartályban homogenizálás közben az iszap­hoz 30—60 l/m 3 mennyiségű, 10%-os mésztejet is kevernek. A mésztej adagolása csökkenti az iszap­ban lévő kórokozók számát, a víztelenítéshez szük­séges polielektrolit mennyiségét és előnyös az el­savanyodott talajokon történő iszapelhelyezésnél is. A mésztej előállítása mészhidrátporból történik. A port 75 m ; ,-es silóban tárolják, amelybe a vegyszer betöltése pneumatikusan üríthető tartálykocsiból lehetséges. A silóban lévő por lazítására vibrátor és légfúvó szolgál. A silóból leengedett és mérő­edényben kimért anyag, vákuumos rendszerű szál­lítással jut a víztelenítő gépház mésztej készítő és -adagoló tartályaiba. A két darab, egyenként 5 m 3­es tartályban felváltva történik a mésztej készí­tése, illetve onnan az adagolása. A mésztejet egy­egy változtatható fordulatszámú csavarszivattyú adagolja a homogenizáló tartályokba. A karboná­tosodás megakadályozására a csővezetékek vízzel öblíthetőek. A vegyszeroldáshoz szükséges víz egy megszakító tartályon keresztül az ivóvízhálózatról vételezhető. A tartályból a vizet egy-egy kézi működtetésű, auto­matikus leállítású szivattyú nyomja a mésztej készítő tartályba. A homogenizáló tartályok töltése, ürítése a szintről vezérelt szivattyúk és motorikus tolózárak működtetésével automatikus. Ameddig az egyik tar­tályban iszapbetáplálás, mésztejbekeverés történik, ad­dig a másik tartályból szívnak a centrifugák iszap­adagoló szivattyúi. A szivattyúk szívóágába 1—1 ap­rítóegységet is beépítettek, az esetleges dugulások el­kerülésére. A víztelenítő gépházban elhelyezett Krü­ger gyártmányú 8—12 m 3/h teljesítményű centrifugák­ból kettő az üzemi, egy pedig a tartalék. Minden centrifugára egy-egy iszap- és polielektro­lit adagoló szivattyú dolgozik. A gépláncok összehan­golása a berendezések variátoros hajtóműve útján le­hetséges. Az iszapmennyiség mérésére indukciós mé­rő, a vegyszeroldatnál rotaméter szolgál. A polielekt­rolit oldat előállítása két, egyenként 8 m : l-es, keve­rővel és poradagolóval ellátott tartályban történik. Az oldatkészítés szakaszos. A tartályokban felváltva lehet oldatot készíteni, illetve azokból oldatot ada­golni. A vegyszeroldáshoz szükséges vizet a már em­lített vízszivattyú nyomja a tartályba. A polielektro­lit oldat adagolása folyamatos, az adagoló szivattyúk és a keverőberendezések szinkronban működnek a centrifugákkal. Az oldatadagolás mértékét a centri­fugákba táplált iszap mennyiségéhez kell igazítani. Normál üzemben egy-egy centrifuga 10—12 m : ,/h isza­pot víztelenít, ehhez 200—300 g/'m 3 polielektrolitot kell adagolni 0,1%-os oldatban. A mennyiség szabályozása az adagoló szivattyú variátorának állításával, rota­méterrel való méréssel lehetséges. A centrifugákból az iszap egy szállítószalagra hul­lik, a szűrletvíz pedig a csurgalékvíz csatornába, majd abból a szivattyúházba folyik. A szállítósza­lag az iszapot egy görgőpályán mozgatható kon­ténerbe továbbítja. A megtelt konténert a görgő­pályán kitolják az épületből a "tárolóhelyre, ahon­nan az célkarosszériás járművel az iszapérlelő te­lepre szállítható. A próbaüzemi mérések szerint az iszap száraz­anyag-tartalma víztelenítés előtt 5%, utána 35— 45% volt. A szűrletvíz szennyezettsége megegye­zet a nyers szennyvízével, nem okozott gondot a szennyvíztisztításban. 3. A települési folyékony hulladékok kezelése A települési folyékony hulladékokat fogadó és előkezelő berendezést 1986-ban helyezték üzembe. Az előkezelés valamennyi technológiai elemét, a rácsszemét-visszatartást, az átlagosítást, a vegyszer­bekeverést, a levegőztetést és a fázisszétválasztást egyetlen műtárgyban helyeztük el. A monolit vas­beton szerkezetű műtárgy egy rácsaknát, egy mész­tej bekeverő aknát, két levegőztető medencerekeszt és egy zárkamrát foglal magába. A folyékony hul­ladékot szállító szippantókocsik a tartalmukat a rácsaknába ürítik. Az aknában 15 mm pálcaközű kézi tisztítású síkrács tartja vissza a darabos és szálas anyagokat. A rácson átfolyó víz az átlago­sító, vegyszerbekeverő medencébe jut. A 8 m 3-es medencében a szennyvízhez mésztejet kevernek szagmegkötésre és a további rothadás megállítá­sára. Az átlagosítást és a vegyszer bekeverését propellerkeverő végzi. A vegyszeradagolás mérté­ke 2—3 kg/m 3, ami 10%-os oldatban 20—30 l/m 3. A bekeverő medencéből egy tolózár nyitásával a víz az egyik, vagy másik levegőztető rekeszbe en­gedhető. A 100 m 3-es rekeszekben a keverést és az oxigénbevitelt egy-egy úszó levegőztető beren­dezés biztosítja. Az előkezelés félfolyamatos, azaz a levegőztetés és a fázisszétválasztás ugyanazon rekeszben törté­nik. A kezelési periódus az egyik rekesz feltölté­sével kezdődik. A minimális vízszint elérésekor indítható a levegőztetés. A medence töltése addig

Next

/
Oldalképek
Tartalom