Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)
2. szám - Refuznyiki: - Maróthy László lemondását indokló nyilatkozat - Gaál Ferenc: A műszakiakat, mérnököket is meg kellene kérdezni
126 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1990 . 70. ÉVF. 3. SZAM Refuznyiki DOUBLE BLUES PRODUCTIONS PRESENTS AN EVENING WITH Blues Brothers SHOW STARTS AT 7PM IT'S TIME TO CALL FOR THE BLUESI Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter lemondását indokoló nyilatkozata a magyar Országgyűlés 1989. november 21-i ülésén Mint ahogy az köztudott, Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter az Országgyűlés 1989. november 21.-i ülésén lemondott. Lemondását az alábbiakban közölt nyilatkozatban indokolta meg. A nyilatkozat elmondását a televízió ugyan a helyszínről egyidejűleg közvetítette, az országos napilapok azonban még kivonatosan sem közölték. Ezért indokolt, hogy rovatunk adja közre — azok között a közlemények közt, amelyeket, mint vízügyi tárgyú megnyilvánulásokat, a sajtónyilvánosság nagyobb dicsőségére az országos sajtó visszautasított. (A nyilatkozatot az Országgyűlés jegyzőkönyve alapján, Maróthy László által hitelesített kézirat nyomán köziöl j ük.) MARÓTHY LÁSZLÓ: Tisztelt Parlament! Elnök Ür! Miniszterelnök Űr! November 9-én levelet írtam, amiben bejelentettem, hogy miniszteri megbízásomat visszaadom. Miniszterelnök Űr megértését és támogatását ezúton is köszönöm. Kötelességemnek érzem, hogy — sok évi együttmunkálkodás után — elhatározásomat a parlament előtt is megindokoljam. Az elhatározásom nem újkeletű. A miniszterelnök úrral kezdeményezésemre ez esztendő elején erről már szót váltottunk. Egy bizonyos ügy kapcsán itt a parlamentben is megemlítettem ebbéli szándékomat. Elhatározásomnak alapvetően politikai oka van. A kormánynak a hátralévő időszakban stabilizáló tényezőnek kell lenni. Ezt kívánja meg egyértelműen az ország helyzete. A kormány mögött azonban nincs olyan politikai párt, amely meghatározó erejű lenne. A kormány helyzete ezért rendkívüli mértékben nehéz. A politikai erők, bár sokrétűek, erejük azonban sem a társadalomban, sem egymás között, sem önmaga soraiban nem mérettetett még meg. Minden párt győzni akar, és nem nézik sokszor, hogy ennek a győzelemnek mi az ára. A kormány helyzete ez összefüggésben olyan, mint azé a vitorlás hajóé, amely kinn van a tenger közepén, a szelek minden oldalról fújnak, és hol ide, hol oda dobálják a legjobb kormányos mellett is. Ezért én úgy hiszem, most ebben az időszakban a számításba jöhető politikai erőknek, akár hallgatólagosan is, de támogatni kell a kormányt. Lépésemmel ennek a lehetőségét kívánom a magam részéről megteremteni. A kormánynak óriási feladatokat kell ellátni, csak megemlítem; nem szívesen szoktam színező szavakat találni, a maguk tárgyszerűségében mondom: el kell kerülni a gazdasági összeomlást, biztosítani kell az ország közbiztonságát és rendjét, amely napról napra romlik. Mondom ezt önöknek, mint olyan, aki belülről látja. A kormány elnöke és tagjai ezt jól látják, és emberfeletti erőfeszítéseket tesznek e feladat megoldása érdekében. Stabilizálásról beszélek. Én azt reméltem, még hetekkel ezelőtt is, hogy a köztársasági elnöki poszt minél előbbi betöltése ugyancsak stabilizáló tényező lesz az átmeneti időszakban. Sajnálattal kell azt konstatálnom, hogy hovatovább ez a politikai játszadozásoknak fog áldozatul esni, és hiányozni fog az ország életéből ez a stabilizáló tényező. Stabilizálásról beszélek. Maradéktalan a bizalmam és a hitem abban, hogy a stabilizálás legfőbb tényezője a parlament lesz ez időszakban. Azonban ezt csak a végrehajtó hatalommal együttesen tudja hatékonyan biztosítani. Hogy ez így legyen, elhatározásomnak ez a fő és elsősorbani oka. Ahogy mondtam, elhatározásom régebbi keletű. De semmiképpen nem akartam addig megtenni, amíg a Parlament a dunai vízlépcső kérdését megint meg nem tárgyalja. És ebben az elhatározásomban sekélyes piszkatúrák sem akadályoztak, így a legutóbbi Király Zoltán féle sem. Önök tudják, hogy két éve kaptam ezt a feladatot. A létesítésében, az előkészítésben magam semmilyen szerződést, megállapodást nem készítettem elő és nem írtam alá. Két éve gonddal és felelősséggel néztem utána, és én arra jutottam, és az az egyértelmű álláspontom alakult ki, hogy az egész építkezést és annak üzemeltetését alá kell rendelni a környezetvédelmi követelményeknek. De az is szempontom volt, hogy hozzon hasznot is az országnak. Két éve is tudtam, hogy nehéz ügy, két év alatt elég nyomás nehezedett rám ahhoz, hogy elegánsan megváltoztassam esetleg az álláspontomat, mint ahogy manapság sokak részéről más ügyekben is tapasztalni lehet, sőt, vannak emberek, akiknek köpenyből egész ruhatáruk van! (Taps). Tisztelt Parlament! Önök ismerik a véleményemet, a múlt ülésen ezt leírva is láthatták. Természetes, hogy a parlament többségi döntését elfogadom, amit hozott. Azonban engedjék meg nekem, aki ennek a terheit jócskán vállalta, hogy valamit hagyományozzak a jövőre vonatkozóan is még e kérdésben. Magyarországnak rövidesen energetikai problémái lesznek. Nem csak mennyiségi értelemben mondom, azaz az én székemből nem elsősorban. Nem mindegy az, hogy az enegetikai gondunkat