Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

2. szám - Refuznyiki: - Maróthy László lemondását indokló nyilatkozat - Gaál Ferenc: A műszakiakat, mérnököket is meg kellene kérdezni

126 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1990 . 70. ÉVF. 3. SZAM Refuznyiki DOUBLE BLUES PRODUCTIONS PRESENTS AN EVENING WITH Blues Brothers SHOW STARTS AT 7PM IT'S TIME TO CALL FOR THE BLUESI Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálko­dási miniszter lemondását indokoló nyilatkozata a magyar Országgyűlés 1989. november 21-i ülé­sén Mint ahogy az köztudott, Maróthy László környe­zetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter az Ország­gyűlés 1989. november 21.-i ülésén lemondott. Lemon­dását az alábbiakban közölt nyilatkozatban indokol­ta meg. A nyilatkozat elmondását a televízió ugyan a helyszínről egyidejűleg közvetítette, az országos na­pilapok azonban még kivonatosan sem közölték. Ezért indokolt, hogy rovatunk adja közre — azok között a közlemények közt, amelyeket, mint vízügyi tárgyú megnyilvánulásokat, a sajtónyilvánosság nagyobb di­csőségére az országos sajtó visszautasított. (A nyilatkozatot az Országgyűlés jegyzőkönyve alap­ján, Maróthy László által hitelesített kézirat nyomán köziöl j ük.) MARÓTHY LÁSZLÓ: Tisztelt Parlament! El­nök Ür! Miniszterelnök Űr! November 9-én leve­let írtam, amiben bejelentettem, hogy miniszteri megbízásomat visszaadom. Miniszterelnök Űr megértését és támogatását ezúton is köszönöm. Kötelességemnek érzem, hogy — sok évi együtt­munkálkodás után — elhatározásomat a parla­ment előtt is megindokoljam. Az elhatározásom nem újkeletű. A miniszterel­nök úrral kezdeményezésemre ez esztendő elején erről már szót váltottunk. Egy bizonyos ügy kap­csán itt a parlamentben is megemlítettem ebbéli szándékomat. Elhatározásomnak alapvetően politikai oka van. A kormánynak a hátralévő időszakban stabilizáló tényezőnek kell lenni. Ezt kívánja meg egyértel­műen az ország helyzete. A kormány mögött azon­ban nincs olyan politikai párt, amely meghatáro­zó erejű lenne. A kormány helyzete ezért rendkí­vüli mértékben nehéz. A politikai erők, bár sok­rétűek, erejük azonban sem a társadalomban, sem egymás között, sem önmaga soraiban nem méret­tetett még meg. Minden párt győzni akar, és nem nézik sokszor, hogy ennek a győzelemnek mi az ára. A kormány helyzete ez összefüggésben olyan, mint azé a vitorlás hajóé, amely kinn van a ten­ger közepén, a szelek minden oldalról fújnak, és hol ide, hol oda dobálják a legjobb kormányos mellett is. Ezért én úgy hiszem, most ebben az időszakban a számításba jöhető politikai erőknek, akár hall­gatólagosan is, de támogatni kell a kormányt. Lépésemmel ennek a lehetőségét kívánom a ma­gam részéről megteremteni. A kormánynak óriá­si feladatokat kell ellátni, csak megemlítem; nem szívesen szoktam színező szavakat találni, a ma­guk tárgyszerűségében mondom: el kell kerülni a gazdasági összeomlást, biztosítani kell az ország közbiztonságát és rendjét, amely napról napra romlik. Mondom ezt önöknek, mint olyan, aki be­lülről látja. A kormány elnöke és tagjai ezt jól látják, és emberfeletti erőfeszítéseket tesznek e feladat megoldása érdekében. Stabilizálásról beszélek. Én azt reméltem, még he­tekkel ezelőtt is, hogy a köztársasági elnöki poszt minél előbbi betöltése ugyancsak stabilizáló té­nyező lesz az átmeneti időszakban. Sajnálattal kell azt konstatálnom, hogy hovatovább ez a po­litikai játszadozásoknak fog áldozatul esni, és hiá­nyozni fog az ország életéből ez a stabilizáló té­nyező. Stabilizálásról beszélek. Maradéktalan a bizal­mam és a hitem abban, hogy a stabilizálás legfőbb tényezője a parlament lesz ez időszakban. Azon­ban ezt csak a végrehajtó hatalommal együttesen tudja hatékonyan biztosítani. Hogy ez így legyen, elhatározásomnak ez a fő és elsősorbani oka. Ahogy mondtam, elhatározásom régebbi keletű. De semmiképpen nem akartam addig megtenni, amíg a Parlament a dunai vízlépcső kérdését me­gint meg nem tárgyalja. És ebben az elhatározá­somban sekélyes piszkatúrák sem akadályoztak, így a legutóbbi Király Zoltán féle sem. Önök tudják, hogy két éve kaptam ezt a fela­datot. A létesítésében, az előkészítésben magam semmilyen szerződést, megállapodást nem készí­tettem elő és nem írtam alá. Két éve gonddal és felelősséggel néztem utána, és én arra jutottam, és az az egyértelmű álláspontom alakult ki, hogy az egész építkezést és annak üzemeltetését alá kell rendelni a környezetvédelmi követelményeknek. De az is szempontom volt, hogy hozzon hasznot is az országnak. Két éve is tudtam, hogy nehéz ügy, két év alatt elég nyomás nehezedett rám ahhoz, hogy elegánsan megváltoztassam esetleg az állás­pontomat, mint ahogy manapság sokak részéről más ügyekben is tapasztalni lehet, sőt, vannak emberek, akiknek köpenyből egész ruhatáruk van! (Taps). Tisztelt Parlament! Önök ismerik a véleménye­met, a múlt ülésen ezt leírva is láthatták. Ter­mészetes, hogy a parlament többségi döntését el­fogadom, amit hozott. Azonban engedjék meg nekem, aki ennek a ter­heit jócskán vállalta, hogy valamit hagyományoz­zak a jövőre vonatkozóan is még e kérdésben. Magyarországnak rövidesen energetikai problé­mái lesznek. Nem csak mennyiségi értelemben mondom, azaz az én székemből nem elsősorban. Nem mindegy az, hogy az enegetikai gondunkat

Next

/
Oldalképek
Tartalom