Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)
6. szám - Csanády Mihály–Deák Zsuzsanna–Somló Lajos: Egyes fizikai és kémiai paraméterek szerepe vízvezetéki vizek másodlagos bakteriológiai szennyezettségében
348 2, táblázat A korrelációs tényező 0,4-et meghaladó értékei és a hozzájuk tartozó paraméter-párok Békés megye X y r hőm. — bakt. sz. átlag 0,72 KOV -— bakt. sz. kifog. 0,61 KOI„ s — együttes kifog. 0,55 hőm. -— együttes kifog. 0,53 hőm. -— bakt. sz. kifog. 0,53 hőm. — 1'. aer. kifog. 0,49 nh 4+ — együttes kifog. 0,49 Külpj — 1'. aer. kifog. 0,45 nh,+ — bakt. sz. kifog. 0,41 Szolnok megye X y r hőin. — 37 °C bakt. HZ. átl. 0,59 hőm. — 2(1 ° bukt. sz. átl. 0,51 Csongrád megye X y r koij,» — 20° bakt. sz. átl. 0,77 NH/ — P. aer. kifog. 0,76 koi,,, — 20° bakt. sz. kifog. 0,67 koip, — 37° bakt. sz. átlag 0,65 humintí. — 20° bakt. sz. kifog. 0,65 hőm. — P. aer. kifog. 0,64 koi,, — együttes kifog. 0,63 NH/ — kifog, index 0,61 nh 4+ — 37° bakt. sz. Átlag 0,57 koi,,«, — kifog, index 0,54 hum ins. — kifog, index 0,61 humlns. — 20° bakt. sz. átlag 0,50 humina. — együttes kifog. 0,48 hőm. — 37° bakt. sz. átlag 0,45 vízművek műszaki állapota jobb, mint Békés vagy Csongrád megyében; rendszeresen elvégzik az időszakos hálózatfertőtlenítést, a vizek bakteriális szennyezettsége jóval kisebb, mint az említett két megyében, így nem nagyon van mit összehasonlítani, ill. értékelni. A különböző megyék adatainak együttes értékelése célszerű lett volna abból a szempontból, hogy egy-egy paraméterpárra több adat állt volna rendelkezésre. Néhány paraméternél ezt megpróbáltuk, de nem hozta meg a kívánt eredményt. Az adathalmaz nagyon inhomogén. A különböző KÖJÁL-okban a minták száma lényegesen eltért, az adatok megadási módja sem volt egyforma. Volt megye, ahol a 20 és 37 °C-on meghatározott baktériumszám alapján történő kifogásoltságnak csak az együttes értéke állt rendelkezésre. Máshol a 6000/ml fölötti baktériumszámokat nem határozták meg konkréten, így az átlagos baktériumszám kiszámítása illuzórikus volt. Az üzemeltetési színvonal, a klórozási gyakorlat is nagyon különböző az egyes megyékben, ami mind torzítja az összehasonlítást. Jól mutatja ezt az egyes megyék összehasonlítása is. Például Csongrád ban, ahol a vizsgált vízművek közül kevésnél van folyamatos klórozás, rendszeres hálózatfertőtlenítést sem végeznek, a baktériumHIDROL OGIAI KÖZLÖNY 198!). 69. ÉVF., 6. SZAM szám miatti kifogásoltság értékek nagyobb része meghaladja a 60 %-ot, jórészük a 80 %-ot is. Békés ben, ahol a vizek kémiai összetétele kedvezőtlenebb, a klórozás helyzete viszont jobb. ez a kifogásoltsági érték általában 50 és 80 % között van. Szolnok megyében, ahol az üzemeltetés és a klórozás helyzete szintén jó, de a vizek összetétele is kedvezőbb, a kifogásoltság általában nem haladja meg a 30 %-ot. Mindezen okok miatt az együttes értékeléstől el kellett tekinteni. 100 2. ábra. A huminsav-tartalom és a baktér iu mszám miatti kifogásoltnág összefüggése 3. ábra. A vízhőmérséklet és a baktériumszám összefüggése A nagyobb: 0,6-ot meghaladó korrelációs tényezővel jellemzett paraméterpárok közül négyet ábrán is bemutattunk (2—5. ábra). A keresztekkel jelzett pontok egy-egy vízműre vonatkozó átlagos adatot mutatják. Egy-egy pont a kémiai paramétereknél 10—50, a bakteriológiai mutatóknál 60— huminsav mg/L —i 1 r— 10 15 20
