Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)
6. szám - Csanády Mihály–Deák Zsuzsanna–Somló Lajos: Egyes fizikai és kémiai paraméterek szerepe vízvezetéki vizek másodlagos bakteriológiai szennyezettségében
CSAN ÄDY et. al.: A vízvezetéki víz másodlagos szennyezettsége 349 4. ábra. .1 permanganátos módszerrel mért szervesanyagtartalom és a baktérhtmszá m (20 °C-on) összefüggése o. (terra, .-i per man gana tos moaszerrei meri szervesanyagtartalom és a baktériumszám (37 °C-on) összef üggése 460 minta vizsgálatának átlagaként adódott. A pontok szórása így is jelentős, ínég a legjobb korrelációval (r=0,77) jellemzett esetben is. Ez annyiban természetes, hogy a diagramok egyidejűleg csak egy paraméter hatását próbálják érzékeltetni. A valóságban egyidejűleg hatnak az egyes tényezők, de hatnak a részletesen nem vizsgált, számszerű adatokkal nem jellemezhető tényezők (pl. üzemeltetési színvonal, műszaki állapot, klórozás módja) is. A felrajzolt korráleciós egyenesek — ilyen laza összefüggés esetében — csak az összefüggés jellegének érzékeltetésére használhatók. 5. Az eredmények értékelése Előre kell bocsátani, hogy két adatsor értékei közötti korreláció nem jelent feltétlenül ok-okozati összefüggést, és fordítja: ha adott módszerrel nem sikerül az adatsorok között szoros korrelációt megállapítani, nem bizonyítja, hogy nincs összefüggés az adatsorok mögötti jelenségek (paraméterek) között. Esetünkben a nagy szervesanyag-tartalmú (KOI p J> 5 mg/l) vízvezetéki vizek hálózatbeli bakteriológiai szennyezettsége, valamint a vizek hőmérséklete és a másodlagos szennyeződésben feltehetően szerepet játszó kémiai paraméterek között a rendelkezésre, álló adatok alapján a vártnál kevesebb és gyengébb összefüggést sikerült csak megállapítani. A feldolgozott adatokat eredetileg nem ilyen célból mérték. így néhány lényeges kérdésre nem is állt rendelkezésre információ. Például az egyes vízműveknél alkalmazott klórozás módjára és mértékére általános adatokat kaptunk ugyan, de mivel — a klórszintmérés a minták töredékére korlátozódott — nem lehetett eszerint értékelni az eredmén veket, sőt még a valóban klórozott és nem klórozott mintákra vonatkozó adatokat sem lehetett szétválogatni. A gáztalanítás hatása sem volt vizsgálható, mivel gáztalanítás nélküli vízmű alig néhány volt a vizsgáltak között. Az itt és az előzőekben részletezett nehézségek miatt tehát nem szabad az eredményekből messzemenő következtetéseket levonni. Az. hogy a víz kémiai összetétele és a hálózatbeli másodlagos bakteriológiai szennyezettség között szoros összefüggést nem sikerült bizonyítani, nem azt mutatja, hogy nincs ilyen összefüggés, hanem csak azt, hogy a meglévő adatokból az alkalmazott módszerrel nem lehetett konkrétabb eredményt kapni. A 2. táblázatban feltüntetett r értékek azt mutatják, hogy szoros korreláció ugyan nem állapítható meg, de összefüggés van. A hőmérséklet és 3 kémiai paraméter ismételten előfordul a táblázat rovataiban, ami egyértelműen mutatja, hogy e paraméterek és a baktériumszámmal, ill. Pseudomonas aeruginosa jelenlétével jellemzett bakteriológiai szennyezettség között van összefüggés. A 2. táblázat alapján a következők állapíthatók meg: — a víz szervesanyag-tartalmának (ezen belül huni insav-t&rtaImának) növekedésével, valamint a víz hőmérsékletének emelkedésével általában együtt jár a z előbbi paraméterekkel (bakt. szám, P. aeruginosa) jellemezhető bakteriológiai szenynyezettség növekedése — a víz ammóniumtartalma és a bakteriológiai szennyezettség között hasonló összefüggés látszik — a víz fekális baktériumokkal (coliform) való szennyezettségében a hőmérsékletnek és a vizsgált kémiai paramétereknem nincs szerepe — a vizsgált területen a víz ms-tartalma és a hálózati víz bakteriológiai szennyezettsége között nem állapítható meg összefüggés. 6. Következtetések Az Alföld nagy részén igen súlyos a vízvezetéki hálózatok bakteriológiai szennyezettsége. A szenynyezettség kiváltó okának általában a levegőztetéssel végzett gáztalanítás tekinthető. Lényeges szerepet játszik a szennyezettség fokozódásában a víz magas hőmérséklete és kedvezőtlen kémiai öszszetétele, amely utóbbi a hagyományos klórozást gyakorlatilag eredménytelenné teszi. Az üzemi körülmények között — a szokásos ellenőrző vizsgálatok keretében — gyűjtött adatok
