Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

6. szám - Csanády Mihály–Deák Zsuzsanna–Somló Lajos: Egyes fizikai és kémiai paraméterek szerepe vízvezetéki vizek másodlagos bakteriológiai szennyezettségében

CSAN ÄDY et. al.: A vízvezetéki víz másodlagos szennyezettsége 349 4. ábra. .1 permanganátos módszerrel mért szervesanyag­tartalom és a baktérhtmszá m (20 °C-on) összefüggése o. (terra, .-i per man gana tos moaszerrei meri szervesanyag­tartalom és a baktériumszám (37 °C-on) összef üggése 460 minta vizsgálatának átlagaként adódott. A pon­tok szórása így is jelentős, ínég a legjobb korrelá­cióval (r=0,77) jellemzett esetben is. Ez annyi­ban természetes, hogy a diagramok egyidejűleg csak egy paraméter hatását próbálják érzékeltetni. A valóságban egyidejűleg hatnak az egyes ténye­zők, de hatnak a részletesen nem vizsgált, számszerű adatokkal nem jellemezhető tényezők (pl. üze­meltetési színvonal, műszaki állapot, klórozás mód­ja) is. A felrajzolt korráleciós egyenesek — ilyen laza összefüggés esetében — csak az összefüggés jellegének érzékeltetésére használhatók. 5. Az eredmények értékelése Előre kell bocsátani, hogy két adatsor értékei kö­zötti korreláció nem jelent feltétlenül ok-okozati összefüggést, és fordítja: ha adott módszerrel nem sikerül az adatsorok között szoros korrelációt meg­állapítani, nem bizonyítja, hogy nincs összefüggés az adatsorok mögötti jelenségek (paraméterek) kö­zött. Esetünkben a nagy szervesanyag-tartalmú (KOI p J> 5 mg/l) vízvezetéki vizek hálózatbeli bakteriológiai szennyezettsége, valamint a vizek hőmérséklete és a másodlagos szennyeződésben fel­tehetően szerepet játszó kémiai paraméterek kö­zött a rendelkezésre, álló adatok alapján a vártnál kevesebb és gyengébb összefüggést sikerült csak megállapítani. A feldolgozott adatokat eredetileg nem ilyen célból mérték. így néhány lényeges kérdésre nem is állt rendelkezésre információ. Például az egyes víz­műveknél alkalmazott klórozás módjára és mérté­kére általános adatokat kaptunk ugyan, de mivel — a klórszintmérés a minták töredékére korláto­zódott — nem lehetett eszerint értékelni az ered­mén veket, sőt még a valóban klórozott és nem klórozott mintákra vonatkozó adatokat sem lehe­tett szétválogatni. A gáztalanítás hatása sem volt vizsgálható, mi­vel gáztalanítás nélküli vízmű alig néhány volt a vizsgáltak között. Az itt és az előzőekben részletezett nehézségek miatt tehát nem szabad az eredményekből messze­menő következtetéseket levonni. Az. hogy a víz kémiai összetétele és a hálózatbeli másodlagos bak­teriológiai szennyezettség között szoros összefüg­gést nem sikerült bizonyítani, nem azt mutatja, hogy nincs ilyen összefüggés, hanem csak azt, hogy a meglévő adatokból az alkalmazott módszerrel nem lehetett konkrétabb eredményt kapni. A 2. táblázatban feltüntetett r értékek azt mu­tatják, hogy szoros korreláció ugyan nem állapít­ható meg, de összefüggés van. A hőmérséklet és 3 kémiai paraméter ismételten előfordul a táblázat rovataiban, ami egyértelműen mutatja, hogy e pa­raméterek és a baktériumszámmal, ill. Pseudomo­nas aeruginosa jelenlétével jellemzett bakterioló­giai szennyezettség között van összefüggés. A 2. táblázat alapján a következők állapíthatók meg: — a víz szervesanyag-tartalmának (ezen belül hu­ni insav-t&rtaImának) növekedésével, valamint a víz hőmérsékletének emelkedésével általában együtt jár a z előbbi paraméterekkel (bakt. szám, P. aeruginosa) jellemezhető bakteriológiai szeny­nyezettség növekedése — a víz ammóniumtartalma és a bakteriológiai szennyezettség között hasonló összefüggés lát­szik — a víz fekális baktériumokkal (coliform) való szennyezettségében a hőmérsékletnek és a vizs­gált kémiai paramétereknem nincs szerepe — a vizsgált területen a víz ms-tartalma és a háló­zati víz bakteriológiai szennyezettsége között nem állapítható meg összefüggés. 6. Következtetések Az Alföld nagy részén igen súlyos a vízvezetéki há­lózatok bakteriológiai szennyezettsége. A szeny­nyezettség kiváltó okának általában a levegőzte­téssel végzett gáztalanítás tekinthető. Lényeges szerepet játszik a szennyezettség fokozódásában a víz magas hőmérséklete és kedvezőtlen kémiai ösz­szetétele, amely utóbbi a hagyományos klóro­zást gyakorlatilag eredménytelenné teszi. Az üzemi körülmények között — a szokásos el­lenőrző vizsgálatok keretében — gyűjtött adatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom