Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

6. szám - Andrik Péter–Kőműves Zsuzsa: A Giardia lamblia terjedése ivóvíz útján. V. A hazai kutatás eredményei

ANDRIK P.—KŐMŰVES ZS.: Giardia lamblia 337 - Membrán fi Iter S/U Perforált tartálapok —Vízmérő 1. (íLra. A Giardia eiszták vízből való kimutatásához használt szűrőberendezés A szűrés befejeztével a filtert nedves állapotban, petricsészében, hűtött körülmények között a laboratóriumba szállítjuk. A laboratóriumban a membránfilterről az üledéket többszöri desztillált vizes öblítéssel, finom ecsettel lemossuk úgy, hogy az eljárás végén mintegy 500 ml-nyi szuszpenziót nyerjünk. A eiszták kimutatása az üledékből közvetlen mikroszkópos vizsgálattal, vagy — amennyiben ez negatív eredménnyel jár — dúsítással kombinált mikroszkópos technikával történik. A közvetlen vizsgálatot három fázisban végezzük: (2) A filterről nyert szuszpenzió felső, középső és alsó rétegéből 1—1 cseppet Pasteu r-p ipe 11 á va 1 tárgylemezre cseppentünk és lefedve mikroszkóppal vizsgáljuk. Az eljárást többször megismételjük; (2) Ugyanezt a vizsgálatot 3 óra állás után is elvégezzük; (3) A teljes szuszpenziót lecentrifugáljuk, és a felül úszó hártyát, valamint az üledéket mikroszkóppal gondosan átvizsgáljuk. A cÁsztadúsítás cinkszulfátos flotációval (Andrik, 1988 a.) történik és mikroszkópos analízis követi. Modellkísérletekben ezzel a módszerrel a eiszták a betenyésztett vízből 100 %-os hatásfokkal kiszűrhetők, a eiszták visszanyerése a membránfilterről azonban csak 30—80 %-os. A használt membránfilterek a szokásos módon regenerálhatok, a szűrőkészülék sterilizálható. 3. Eredmények 1987/88 telén összesen 18 település ivóvízhálózatából, 3 felszíni vízből és 1 felszíni víztisztító mű klórozott ivóvízéből végeztünk Giardia-kimutatást. Az alkalmanként leszűrt vízmennyiség 5 liter és 600 liter között változott, a készülékkel összesen 6023 liter vizet szűrtünk le. A 18 település vízmüve közül 16 forrásra települt 1 ásott kútból, 1 mélyfúrású kútból nyerte vizét. 14 vízműben folyamatosan klóroztak, 4-ben nem, egyéb vízkezelést sehol sem alkalmaztak. A vizsgálati eredményeket két részre osztottukAz 1. táblázaton szereplő vízművek ivóvize, a felszíni vizek, a felszíni víztisztító ivóvize Giardia cisztákat nem tartalmazott. A 18 községi vízmű közül 1 szolgáltatott Giardia-pozitív ivóvizet: a szőlősardói vízmű. Szőlősardó község az Aggteleki-karszt déli szegélyén Aggtelektől kb. 10 km-re DK-re található, a Rét-patak völgyében. Lélekszáma 374 fő. A forrásra települt vízmű 1942-ben létesült. A forrás hozama 24 liter/perc, a vízmű kapacitása 33 m

3/nap. A forrásvizet a 14 m'-es tárolómedencében nátriumhipoklorittal folyamatosan fertőtlenítik. Az elfolyó vizeket a Rét-patak gyűjti 1. táblázat Giardia eiszták kimutatására végzett vízvizsgálatok ltorsod megyében 1987—88. években A vízminta Leszűrt GiardiaHelység fajtája eredete vízmennyiség liter vizsgálat eredménye Bódvaszilas klórozott ivóvíz forrás 200 negatív IBorsodbóta klórozott ivóvíz forrás 70 negatív Égerszög klórozott ivóvíz forrás 350 negatív Fony klórozatlan ivóvíz forrás 200 negatív Gönc klórozatlan ivóvíz forrás 250 negatív Hangony klórozott ivóvíz forrás 200 negativ Hollóháza klórozott ivóvíz forrás 300 negatív Imola klórozatlan ivóvíz forrás 350 negatív Jósvafő klórozott ivóvíz forrás 380 negatív Kelemér klórozott ivóvíz forrás 1G0 negatív negatív Mályinka klórozotlan ivóvíz forrás 300 negatív negatív Martonyi klórozott ivóvíz forrás 260 negatív Nagyba ven klórozott ivóvíz ásott kút 380 negatív I'ányok klórozott ivóvíz forrás 350 negatívPere klórozott ivóvíz forrás 250 negatív Teresztenye klórozott ivóvíz mélyfúrás 380 negatív Vilmány klórozott ivóvíz forrás 350 negatív Lázbérci vízmű nyersvíz felszíni víz 600 negatív nyersvíz felszíni víz 25 negatív Sajóecsegi vízmű klórozott ivóvíz felszíni víz 60 negatív Garadna patak felszíni víz 40 negatív