Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

1. szám - Bonta Imre–Takács Ágnes: Heves esőzés kialakulása és előrejelzése

30 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1989. 69. ÉVF., 1,. SZA

M mennyiséget sem (az intenzitás és csapadékmennyiség közti összefüggés az 5. ábárán látható). A legintenzívebb csapadékhullámok mindegyikéhez kötődik azonban legalább egy a fent említett jelenségek közül: összeolvadás (ö), hirtelen intenzitásbeli növekedés (HN), perzisztencia (P). A 6. ábrán mutatjuk be, hogy az említett jelenségeket hogyan ismerhetjük fel, illetve kialakulásukra hogyan következtethetünk a magyarországi radarhálózat méréseinek alkalmazásával. A 6. ábra a., b. és c, része három, egymást óránként követő radaros mérés eredményeit mutatja be az ábrán is látható 20x20 km-es területelemekre vonatkozóan (Szentgotthárd-Farkasfa, 1987. augusztus 4. 15, 16, 17 UTC). A szemléltetés egyszerűsítése céljából csak a 3-as vagy nagyobb intenzitásértékeket jelöltük (2:0,8—2,0 mm/óra). A 6. ábrán látható, hogy Zalaegerszegtől északnyugatra és délre egy-egy intenzív radar-echó található. Az előző mérések alapján már látható volt, hogy e két echó közeledik egymáshoz. így feltételezhető volt, hogy összeolvadás történik, és hogy az összeolvadás helye Zalaegerszeg környékén vár6. ábra. összeolvadás és perzisztencia jelensége a Szentgotthárd-Farkasfán telepített radarállomás megfigyelései alapján, 1987. augusztus 4-én. (a) két echó Zalaegerszegtől nyugatra és délre (15 UTC); (b) az összeolvadás eredményeként kialakult echó 16 UTC, Zalaegerszeg térségében; (c) perzisztencia (17 UTCórarakor az echó még mindig Zalaegerszeg térsége felett helyezkedik el) ható. Egy órával később ez be is következett (6. b. ábra), mégpedig intenzitásbeli növekedéssel együtt. Ezután a rendszer perzisztens maradt (6. c. ábra), bár mind a radarral mért, mind a tényleges csapadékintenzitásban csökkenés következett be. Az elmondottakból következik, hogy — operatív szolgálatban működő figyelmeztetőrendszert feltételezve — a szóbanforgó két nap alatt több alkalommal is kiadhattuk volna heves csapadékhullás veszélyére figyelmeztető jelzést, hiszen a hagyományos meteorológiai megfigyelő rendszer adatainak felhasználásával kijelölhető lett volna a veszélyeztetett terület, és a területen belül pontosítható lett volna a heves esőzés kialakulásának helye és ideje a radaros mérések alkalmazásával. 4. összefoglalás A hidrológiai előrejelzéseket megalapozó meteorológiai előrejelzések közül legfontosabb a menynyiségi csapadék-előrejelzés. A jelenleg alkalmazott módszerek, melyek ismertetésére jelen tanulmányban nem térhetünk ki, főként a szinoptikus léptékű időjárási rendszerek (ciklonok, frontok) csapadékhozamának előrejelzésére alkalmasak, így az eredményül kapott csapadékmennyiség-értékek többnyire nem, vagy csak részben tartalmazzák az előrejelzés érvényességi idején belül, mezo-skálán fellépő időjárási rendszerek csapadékhozamát. A tanulmányban bemutatott heves esőzés példája is bizonyítja, hogy e rendszerek előrejelzése mennyire fontos feladat. Megoldása a 24 órára vagy hosszabb időtartamra szóló mennyiségi csapadékelőrejelzések megbízhatóságát nem javítja, mégis hasznos, főként a heves csapadékhullás után pár órával kialakuló árhullámok elleni védekezés szempontjából. A heves esőzésre figyelmeztető rendszer kiépítésében eddig elért eredmények alkalmazhatóságát bizonyítja az a lehetséges előrejelzési módszer, melyet a zalai árvizet okozó csapadéktevékenység példáján keresztül mutattunk be. A módszer a különböző forrásokból származó adatok (hagyományos meteorológiai megfigyelőrendszer, időjárási radar, meteorológiai mesterséges hold mérési eredményei) együttes analízisén alapul, és mivel az előrejelző szakember tudása és tapasztalata az előrejelzések sikerességében nem elhanyagolható tényező, gyakorlati alkalmazása az ember—gép interaktív kapcsolat megteremtésével valósítható meg. Ehhez intenzív kutatómunka, a távérzékelési megfigyelő- és mérőrendszerek hatékony alkalmazása, megfelelően kiépített számítástechnikai konfiguráció és megfelelően kifejlesztett software alkalmazása szükséges. Irodalom Bellon, A. Austin, C. L. 1974. The use of digital weather records for short-term precipitation forecasting. Quarterly Journal, 100: 658—664. Bellon, A., Austin

, G. L. 1976. SHARP (Short-term automated Radar Prediction). A real time test. Preprints 17th Radar Met. Conf., Seattle. 522—525. Bellon, A., Austin. G. L. 1978. The Evaluation of Two Years of Real-Time Operation of a Short-Term