Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

1. szám - Bonta Imre–Takács Ágnes: Heves esőzés kialakulása és előrejelzése

BONTA I., T AK ACS A.: Heves esőzés kialakulása 27 2. ábra. Hőmérsékleti és szélviszonyok a 850 hPa-os szinten (vékony vonalak jelzik az izotermákat, szélzászlók a szél irányát és sebességét), valamint a magassági jet iránya és területe (vastag nyíl) 1987. augusztus 4. 00 UTC órakor A jelenleg alkalmazott mennyiségi csapadékelőrejelzési módszerek főként szinoptikus léptékű időjárási rendszerek csapadékhozamának előrejelzésére alkalmazhatók. A szinoptikus léptékű analízisek felhasználásával előre jelezhető a nagy mennyiségű csapadékot adó mezo-léptékű időjárási rendszerek kialakulásának lehetősége, többnyire azonban nem mondható meg, ténylegesen ki fog-e alakulni ilyen rendszer, és ha igen, mikor, hol és ott mennyi csapadékot eredményez majd. Az OMSz—KEI Hidrometeorológiai Osztályán a vízügyi szervek támogatásával fejlesztés alatt áll a heves csapadékhullásra figyelmeztető rendszer kiépítése. Az eddig elért eredményeket az 1987. évi zalai árvizet okozó időjárási helyzeten keresztül mutatjuk be. 3. A hagyományos meteorológiai megfigyelő rendszer és az időjárási radar mérési eredményeinek alkalmazása a csapadékelőrejelzésben Az 1987. augusztus 3. 8 óra és augusztus 5. 8 óra között eltelt 48 óra alatt a csapadéktevékenység egyik legfőbb jellemzője az intenzitás igen erős változékonysága volt. A nagy mennyiségű csapadék több intenzív csapadékhullám eredményeként következett be, melyek mindegyike olyan mezoléptékű időjárási rendszernek volt köszönhető, mely ugyanazon terület felett alakult ki. Már említettük, hogy az időjárási helyzet kedvező volt nagy mennyiségű csapadék kialakulásához, de ez a megállapítás szinte egész Magyarországra igaz. Első feladat tehát annak a területnek a kijelölése, mely felett a legvalószínűbb mezoléptékű időjárási rendszer kialakulása. A nagy csapadék szempontjából veszélyeztetett terület kijelölése legegyszerűbben az összefoglaló térkép segítségével történhet. Először kianalizáljuk a csapadékot létrehozó fizikai folyamatokat leíró paramétertérképeket, majd minden egyes mezőben kijelöljük azokat a területeket, melyek felett a paraméterértékek elérték vagy meghaladták az előre meghatározott veszélyességi küszöbértéket. Az összefoglaló térkép az ily módon kijelölt területek egymásra helyezésével áll elő. A nagy csapadék szempontjából ténylegesen veszélyeztetett terület az így egymásra rajzolt, az egyes paraméterek szerint veszélyesnek minősülő területek közös része lesz. A 3. ábrán összefoglaló térkép látható, mely az augusztus 4-i mérések alapján készült. (Minden egyes meteorológiai elem vagy paraméter analízisekor a legfrissebb mérési eredményekre van szükség, így az összefoglaló térkép