Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

1. szám - Bonta Imre–Takács Ágnes: Heves esőzés kialakulása és előrejelzése

28 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1989. 69. ÉVF., 1,. SZA

M 3. ábra. összefoglaló térkép 1987. augusztus 4-én mért adatok alapján. készítéséhez nem feltétlenül azonos időpontban készült mérések adataiból készült analíziseket használunk fel. Az egyes paraméterek: — kihullható vízmennyiség, W„, mely a nedvességtartalom kifejezésére szóigál; — telítési relatív geopotenciál, RT—RT,, mely a telítési viszonyokat reprezentálja; — Schowalter-index, SSI, a légrétegzettség labilitására utaló mértékszám. A konvergens terület, a magasszintű jet tengelye és területe, a horizontális hőmérsékleti gradiens maximumának kijelölése a magassági mérések alapján készült analízisek felhasználásával történik. A 4. ábrán látható 24 órás csapadékeloszlás (1987. augusztus 4. 14 óra és 5. 14 óra között) bizonyítja, hogy a 3. ábrán kijelölt veszélyeztetett terület fölött, vagyis a Zala vízgyűjtőjén hullott a legtöbb csapadék. Tapasztalataink szerint összefoglaló térkép alkalmazásával a veszélyeztetett terület a mezo-léptékű időjárási rendszer kialakulása előtt 2—3 órával már kijelölhető (jelen esetben 6 óra lehetett volna az időelőny). Ebben a fázisban tehát egy előzetes becslés már adható a kialakulás helyére és idejére vonatkozóan. Az előzetes becslés csak a távérzékelési megfigyelő- és mérőeszközök adatainak alkalmazásával pontosítható. Jelen tanulmányban az időjárási radar alkalmazhatóságát mutatjuk be. Az időjárási radar kvázi-folytonos mérései alapján a mezo-léptékű rendszerek felismerhetők, fejlődésük és mozgásuk nyomon követhető. A heves esőzés kialakulása szempontjából a radar-echók konfigurációja, egymáshoz viszonyított helyzete és mozgása sokkal fontosabb tényező lehet, mint önmagában az echó intenzitásának magas értéke. A magyarországi radarhálózat mérési eredményei alapján bizonyítottuk, hogy a radarechók összeolvadása, perzisztenciája, a lassú echómozgás, hirtelen intenzitásbeli növekedés, az echók méreteinek gyors növekedése, és ugyanazon terület fölött több echó kialakulása vagy átvonulása egyaránt nagy mennyiségű csapadék kialakulásához vezet. A zalai árvizet okozó heves esőzés kétnapos időtartama alatt az említett jelenségek közül több is előfordult. Az 5. ábrán a csapadék időbeli eloszlása látható Zalaegerszegen. Az órás csapadékösszegek ábrázolása jól mutatja a csapadék intenzitásában bekövetkezett változásokat. Látható, hogy a radarral mért intenzitásértékek többnyire nem adják meg a tényleges csapadékintenzitást — az eltérések okainak ismertetése túlnő e tanulmány keretein —, és így az abból származtatható csapadék-