Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)
4. szám - Andrik Péter: A Giardia lamblia terjedése ivóvíz útján. Irodalmi áttekintés: IV. rész. A kórokozó eltávolítása vízkezelési eljárásokkal
ANDRIK P.: Giardia lamblia 235 A Giardia lamblia terjedése ivóvíz útján Irodalmi áttekintés: IV. rész A kórokozó eltávolítása vízkezelési eljárásokkal ANDRIK PÉTER Borsod Megyei Köjál 3501 Miskolc, Pf. 186. Kivonat: Szerző szakirodalmi szemléjének negyedik részében a Giardia lamblia egysejtű kórokozó vízből történő eltávolításának lehetőségeit ismerteti az általánosan elterjedt vízkezelési eljárásokkal. A vonatkozó szakirodalom alapján megállapítja, hogy a vegyszeres előkezeléssel kombinált gyorsszűrés, a lassúszűrés és a kovaföldszűrés egyaránt hatásos a ciszták visszatartására, de csak akkor, ha a szigorú technológiai követelmények kielégítést nyernek. A nyers vízre alkalmazandó szűrési módot célszerű laboratóriumi és félüzemi kísérletekkel megállapítani. Mivel a víztisztítási eljárások nem pótolják a fertőtlenítést, a vízfertőtlenítési módszerek pedig hatástalanok az egysejtű cisztákra, minden felszíni vagy giardiákkal fertőzött, egyéb víz kezelésére a „kettős gát" elméletet kell érvényesíteni: a vizet szűrni kell a ciszták eltávolítása és fertőtleníteni a baktériumok, vírusok elpusztítása céljából, még akkor is, ha a víz fizikai-kémiai állapota ezt egyébként nem indokolná. A Giardia ciszták vízből történő kimutatásának hazai tapasztalatait szerző a tanulmány következő (befejező) részében ismerteti. Kulcsszavak: Giardia lamblia, vízkezelés, szűrési eljárások 1. Bevezetés A Giardia lamblia egysejtű parazita víz útján való terjedése a külföldi szaksajtóból ismert. Ez a kórokozó Magyarországon is előfordul, a hazai lakosság fertőzöttsége néhány százalék körüli, egyes gyermekközösségeké ennek többszöröse is lehet. A Giardia ciszták ivóvíz útján történő terjedésére mindeddig hazai vizsgálatok nem folytak, sőt a fertőzésnek ez a módja számításba sem került. A külföldi tapasztalatok, valamint a kimutatási módszerek fejlődése lehetővé teszi annak felmérését, hogy milyen veszélyt jelent ez a kórokozó a magyarországi vízellátási gyakorlatban az ivóvizet fogyasztó lakosság számára. A téma jobb megértése céljából szakirodalmi öszszeállítás közlését kezdtük meg a Hidrológiai Közlöny hasábjain. A tanulmány első részében ismertettük az egysejtű kórokozót és víz útján való terjedésének körülményeit, valamint azokat a vízjárványokat, melyekben a fertőző ágens a Giardia lamblia volt. A munka második fejezetében kitértünk a Giardia ciszták kimutatásának módszereire, beleértve a hazai adaptáció lehetőségeit is. Az összeállítás harmadik fejezetében rámutattunk arra, hogy a vízfertőtlenítésben általánosan használt fertőtlenítőszerekkel szemben a Giardia ciszták sokszorta rezisztensebbek, mint a baktériumok, ezért a baktériumokra kidolgozott fertőtlenítési technikák a cisztákra nézve hatástalanok. A tanulmány jelenlegi, negyedik részében, a víztisztítási módok hatékonyságát vizsgáljuk a Giardia ciszták visszatartására vonatkozóan. 2. A Giardia ciszták eltávolítása a vízből a tisztítási eljárásokkal Mint arra tanulmányunk harmadik részében utaltunk (Andrik, 1989) a lezajlott vízjárványok, valamint a laboratóriumi és félüzemi modellkísérletek azt bizonyítják, hogy a Giardia ciszták a hagyományos vízfertőtlenítő szerekkel (klór, ózon stb.) szemben extrém módon rezisztensek, s a baktériumok, vírusok elpusztítására kidolgozott fertőtlenítési eljárások a cisztákra nézve teljes mértékben hatástalanok. A kérdéssel foglalkozó szerzők egyetértenek abban, hogy a Giardia ciszták eltávolítására a vízből, csakis a vízkezelés (ülepítés, koaguláció-flokkuláció, szűrés) során van lehetőség. Craun (1979), Craun és Gunn (1979) a vízjárványok elemzéséből megállapítják, hogy a Giardia-járványok többsége olyan vízműből ered, ahol a vizet nem kezelik, legfeljebb fertőtlenítik. Ugyancsak Craun (1986) közli, hogy az 1965—84 között jelentkezett, 19 770 vízeredetű giardiázis eset 38%-a vízkezelési hiányosságból vagy hibából eredt. Idézett szerzők, valamint Logsdon (1987), Geldreich (1981, 1986) szerint a szűrési technológiák a Giardia ciszták visszatartására 99% feletti hatásfokúak, segítségükkel tehát — fertőtlenítéssel kiegészítve — a Giardia-vízjárványok megelőzhetők. így született meg az USA-ban a vízkezelési „kettős gát" elmélet: a hagyományos víztisztítás a Giardia cisztákat, a fertőtlenítés a baktériumokat, vírusokat távolítja el a fogyasztásra szánt vízből. Ez az elmé-