Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)
3. szám - Altnőder András–Aujeszky Géza–Scheuer Gyula: Dunaföldvár–déli országhatár közötti Duna-jobbparti parti szűrésű vízszerzés lehetőségei
ALTNÖDER A .-AUJESZKY G.SCHEUER GY.: Partiszürésű vízszerzés 163 nek a területnek egyes részei süllyedtek meg a legjobban, mert a folyóvízi genetikájú üledékek vastagsága esetenként az 50 m-t is meghaladja. A terület feltöltésében a Duna mellett a Sió is részt vett. Az üledékfelhalmozódási folyamat előrehaladásával, a folyónak sok mellékága keletkezett, különösen a Sárköz területén. Ezt tükrözi a folyóvízi összlet legfelső szakaszának teljes elfinomodása. A süllyedéket kitöltő folyóvízi összlet vastagsága a magas partok lábától keleti irányba növekszik, és a Duna mentén éri el a legnagyobb vastagságot. Az összlet feküje általában felső-pannóniai agyag, ill. iszap, de helyenként iszapos homok is előfordul. Ritkán a fúrások felső-pliocén—alsópleisztocén képződményeket is kimutattak. A vastagsági viszonyoknak megfelelően, a legmélyebben ' a fekü a Dunánál mutatható ki. E részen 50 mB. f. körüli értékben jelentkezik, de helyenként még ennél is mélyebben fordul elő, így pl. a bajai hídtól északra, 45 mB. f.-nél is alacsonyabb a fekü szintje. A kb. 30—50 m-t elérő összleten belül a jó vízadó képességű rétegszakasz 10—30 m vastagságot ér el összefüggően, de esetenként, közbetelepülésként, 2—3 rétegre bontva is megfigyelhető. Általában az összlet alsó és középső szakaszán találhatók a legdurvább és víznyerés szempontjából egyben a legjobbnak ítélhető rétegek. A felső szakasz tulajdonképpen két részből áll. Ennek alsó részén finom szemcséjű homok fordul elő, erre ártéri homokos iszap, agyag és erősen szerves üledékek települnek, egészen a felszínig. E rétegek vízáteresztők, ezért a vízadó összletnek nincs elegendő természetes védelme. A folyóvízi összlet víznyerésre kevésbé megfelelő, ill. alkalmatlan felső szakasza a Siótól délre, 8—20 m vastagságot ér el. A Duna-meder is ebben, a folyóvízi összlet felső, túlnyomó részben finom szemcséjű szakaszában alakult ki. Így csak esetenként érintkezik a jó vízadónak ítélhető rétegekkel. Ennek megfelelően, a Siótól délre, egészen Bátáig, a gyengébb vízáteresztő képességű, finom szemcséjű homokréteg közbeiktatása biztosítja a vízadó rétegek kapcsolatát a Dunával. 2.3. Báta—déli országhatár közötti partszakasz ismertetése E partszakasz a báta—dunaszekcsői magas parttal kezdődik. Ez a Geresdi-dombság délkeleti pereme, amely 20—50 m-rel magasodik a folyó középvízi szintje fölé. A Duna erodálja a magas partvonulat lábát (2. kép). E szakaszon a parti szűrésű 5. ábra. A mohácsi süllyedék helyszínrajza a vízföldtani adatokkal 1 — süllyedék határa; 2 — vízadó összlet vastagsági vonala; 3 — szelvény helye; 4 — parti szűrésű vlzszerzésre alkalmas partszakasz
