Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

5. szám - Vitális György: A régi térképek vízföldtani tanulságai a XIX. sz. első felében kiadott térképek tanulmányozása alapján

VITALIS GY.: Régi térképek tanulságai 303 padékosabb éghajlati viszonyokra, illetve a tavak lecsapolatlan voltára enged következtetni. Ma már az egész területet belvízcsatornák szelik át, és az egykori gazdag vízivilágot csak néhány kisebb tó: a Tiszarád melletti Fertő és Rádi-tó, a Nyírbogdánytól délkeletre levő tó, valamint a Nyírmada melletti Csokaly-tó képviseli. Az egykori tavak helyén, illetve a kisebb mélyedésekben létesítették a Leveleki- ós a Vajaivalamint a Szabolcsveresmarti- (Erdelics és Jeczkó, 1988) víztározót. Az egykori vízzel borított területeken a jelenlegi talajvíztükör 0—3 m közötti felszínközeli voltára is következtethetünk {liónai, 1901). Végül megjegyezzük, hogy a 14. kép a Tiszát és a Bodrogot a szabályozás előtti állapotában szemlélteti. 15. A régi térképekről leolvasható vízföldtani tanulságok összefoglalása A XIX. század első felében kiadott, egyre tökéletesebb ábrázolástechnikájú és egyre pontosabb térképek a jellegzetes terepformák megjelenítésével mind a domborzati és morfogenetikai, mind a vízrajzi viszonyokra — megfelelő értékeléssel — a ma gyakorlata számára is értékes információkat szolgáltatnak. A régi térképek tanulmányozása alapján levonható gyakorlati következtetések közül kiemeljük, hogy (1) a domborzat jelzései (8. és 11. kép) alapján kijelölhető a hegységszerkezeti törések helye és iránya, kiválaszthatók a víztározásra alkalmasnak látszó völgyek, illetve völgyszakaszok; (2) a vízhálózat ábrázolása ugyancsak felhívja a figyelmet a hegységszerkezeti törésekre (5, 6. és 8. kép), a folyók szakaszjellegére, a terasz víz vagy homok és kavics kitermelésének lehetőségére (1. és 10. kép)\ (3) a folyókanyarulatok kifejlődése alapján következtethetünk az esésre, a vízbőségre és a völgyet felépítő kőzet minőségére (1. 8. és 14. kép)-, (4) a vízfolyások menti tavak, tósorok vagy vízzel elárasztott területek (1—8. kép és 12—14. kép) a kedvező víztározási lehetőségekre utalnak, a vízfolyások helyzetváltoztatása (1, 8. és 10. kép) pedig a fiatal kéregmozgásokra hívja fel a figyelmet; (5) egykori tavak, valamint vizenyős-mocsaras területek (1—8. kép és 11—14. kép) helyén mocsári (réti) agyag, tőzeg, lápföld, lápi mész, továbbá öntéstalaj, szikes talaj és láptalaj keletkezhetett, helyükön víztározók vagy halastavak létesíthetők; (6) az egykori tavak, a vízzel elárasztott területek és a mocsarak legnagyobb és legkisebb felszíni kiterjedése (1 -8. kép és 12—14. kép) alapján a csapadékviszonyok változására, a lecsapolásokra, a talajvíztükör felszínközeli elhelyezkedésére, valamint a fiatal süllyedékekre, illetve kéregmozgásokra következtethetünk; (7) a belterületeken áthaladó egykori patakmedrek (9. kép) az alapozások, illetve a mélyépítések kivitelezésekor várható nagyobb vízszivárgásokra hívják fel a figyelmet; (8) a nagyobb feltárások és a terepformák megfelelő ábrázolása (9. és 11. kép) jó segítséget nyújt a földtani képződményhatárok kijelöléséhez, illetve térképi rögzítéséhez; (9) a mind pontosabb felmérések olyan morfológiai adottságokra is rámutatnak, amelyek a legújabb térképek mellett jó és könnyen áttekinthető tájékoztatást adnak egy-egy területről, illetve jellegzetes terepszakaszról. Ezért a régi térképek tanulmányozása mind a vízföldtani, mind a vízgazdálkodási feladatok megoldásához feltétlen figyelmet érdemel! * * * A jelen tanulmánynak nem volt cólja a bemutatott térképek teljes részletességű elemzése, hanem csak a legfontosabb ós a könnyen felismerhető terepformák (térképi rajzok) tanulmányozására ós a nyerhető gyakorlati tanulságokra kívánta a figyelmet felkelteni. Ezért a felhasználás vagy a további tanulmányozás esetén célszerű az eredeti térképek megtekintése, melyekről jóval előnyösebb kép tárul a kutató szeme elé, amiből az általános összefüggések ós a finomabb részletek egyaránt jobban kitűnnek. A modern numerizálúdó és absztrahálódó ábrázolások mellett ezek a régi térképek nagymértékben fejleszthetik a kutató térszemléletét, rávezethetik a felszínformák és a vízrendszer jobb együttlátására, nemkülönben az eredeti természeti állapot felismerésére, ami ma már a szabályozások ós a beépítettség miatt rejtve maradna. Köszönetnyilvánítás A tanulmányban szereplő térképek reprodukcióját, illetve nagyítását dr. Pellérdy Lászlóné készítette, amiért ezúton is fogadja köszönetünket. Irodalom Babos Z., Mayer L., 1939. Az árvízmentesítések, belvízrendezések és lecsapolások fejlődése Magyarországon. (Első és második rósz.) Vízügyi Közlemények, XXI. 1. 32—91 és XXI. 2. 227—287. Bárányi S., Fejér V., Karászi K., Kiss I., Kiss P., 1984. A Velencei-tó rekreációja. Vízügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató 149. sz. Vízgazdálkodási Intézet kiadása, Budapest Beudant, F. S., 1822. Voyage minérelogique et góologique en Hongrie, pendant 1' année 1818. Paris Erdelics B.

f Jeczkó J., 1988. Az üzembe helyezés előtt álló Szabolcsveresmarti-tározó vízminőségének prognosztizálása. Hidrológiai Tájékoztató, október, 34—37. Galli L., 1977. A földtan alkalmazása a víz- és mélyépítésben. VIZDOK, Budapest Jaskó S., 1985. A Budai-hegység XVIII. és XIX. századi bányászatáról. Bányászati és Kohászati Lapok — Bányászat, 118. 8. 551—554. László G., 1915. A tőzeglápok és előfordulásuk Magyarországon. A Magyar Királyi Földtani Intézet kiadványa, Budapest Lászlóffy W., 1938. Az 1838-i árvíz és a Duna szabályozása. Vízügyi Közlemények, XX. 1. 39—64. Lászlóffy W., 1982. A Tisza. Vízi munkálatok ós vízgazdálkodás a tiszai vízrendszerben. Akadémiai Kiadó, Budapest Nagy J., 1977. A „Magvar Átlás" Földrajzi Értesítő, XXVI. 3—4. 403—438. Némethy IC., (szerk.), 1938. A Pest-Budai árvíz 1838-ban. A századik évfordulóra kiadta Budapest Székesfőváros közönsége. Pécsi M. (szerk.), 1958. Budapest természeti képe. Akadémiai Kiadó, Budapest Pécsi M., 1980. A Pannóniai-medence morfogenetikája. Földrajzi Értesítő, XXIX. 1. 105—127.