Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

1. szám - Gulyás Pál–Vermes László: Szemlecikk: Biológia a vízgazdálkodásban

I s 1 Szemlecikk: Biológia a vízgazdálkodásban Gulyás Pál Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont 1095 Budapest, Kvassay Jenő út 1. Vermes László Agrártudományi Egyetem 2103 Gödöllő, Pí. 303. Kivonat: A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Bizottsága, az Országos Vízügyi Hivatal, a Magyar Hidrológiai Társaság és a Magyar Agrártudományi Egyesület 1987. májusáben nemzetközi részvételű konferenciát rendozett Veszprémben, „Biológia a vízgazdálkodásban" címmel. Az „Élővizek biológiája. Biológiai módszerek a vízügyi gyakorlatban", továbbá „A vízkezelés és szennyvíztisztítás biológiája" elnevezésű szekciókba 78 előadást ós 15 posztert jelentettek be a külföldi és a magyar szerzők. A konferencia célja az volt, bogy egyidejűleg foglalkozzék a biológiának mindazon területeivel ós módszereivel, amelyek a vízgazdálkodással kapcsolatosak, továbbá, hogy módot nyújtson a legújabb kutatás-fejlesztési eredmények megismerésére ós megvitatására. A külföldi résztvevők 9 országból érkeztek, ós a megjelent magyar szakemberek pedig a témában érintett mérnököket ós biológusokat egyaránt képviselték. A dolgozat a két szekció vezetőjének összefoglaló előadását tartalmazza, amely teljes áttekintést nyújt a beküldött dolgozatokról. A konferencia számos ajánlás megfogalmazásával ért véget, melyeket a dolgozat utolsó fejezete részletesen tartalmaz. Kulcsszavak: hidrobiológia, biológiai vízminősítés, biotechnika, vízkezelés, szennyvíztisztítás, szenny vízhasznosítás 1. Bevezetés A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Bizottsága (VEAB), az Országos Vízügyi Hivatal, a Magyar Hidrológiai Társaság és a Magyar Agrártudományi Egyesület 1987. májusában nemzetközi részvételű konferenciát rendezett Veszprémben, „Biológia a vízgazdálkodásban" címmel. Az „Élővizek biológiája, biológiai módszerek a vízügyi gyakorlatban", továbbá „A vízkezlés és szennyvíztisztítás biológiája" elnevezésű szekcióban 78 előadást és 15 posztert jelentettek be a külföldi és a magyar szerzők. A konferencia célja az volt, hogy egyidejűleg foglalkozzék a biológiának mindazon területeivel és módszereivel, amelyek a vízgazdálkodással kapcsolatosak, továbbá, hogy módot nyújtson a legújabb kutatás-fejlesztési eredmények megismerésére és megvitatására. Az MTA VEAB szókházában megtartott tanácskozást Salánki János akadémikus, a VEAB elnöke nyitotta meg, majd Varga Miklós, az OVH elnökhelyettese emelte ki a téma fontosságát. Kárpáti István egyetemi tanár, a szervezőbizottság elnöke ismertette a tanácskozás előzményeit, Varga György pedig a szervezőbizottság titkáraként adott tájékoztatást az előkészítés részleteiről ós a résztvevők köréről. A külföldi résztvevők 9 országból érkeztek és a megjelent magyar szakemberek pedig a témában érintett mérnököket ós biológusokat egyaránt képviselték. A következőkben a két szekció vezetőjének összefoglaló előadását adjuk közre, amely teljes áttekintést nyújt a beküldött dolgozatokról. A konferencia számos ajánlás megfogalmazásával ért véget, amelyeket a szervezők eljuttatnak az illetékes tudományos és gazdasági szervezetekhez. A konferenciára beküldött előadások rövid összefoglalóit tartalmazó magyar és angol nyelvű kiadvány a szervezőbizottság titkáránál megkapható. A konferenciára beküldött dolgozatok jegyzékét az 5. fejezetben közöljük. 2. Élővizek biológiája, biológiai módszerek a vízügyi gyakorlatban A felszíni vizek elképzelhetetlenek élőlények, tehát élet nélkül. A szennyvizet ezért nem egyszerűen a folyóba engedjük, az ivóvíz kivételével nem vizet emelünk ki, hanem minden esetben élő rendszerek életébe avatkozunk, amik ennek nyomán megváltoznak igen gyakran úgy, hogy az emberi megítélésünk szerint kedvezőtlen. A vízi élőlények ezekre a hatásokra saját törvényszerűségeik szerint reagálnak. Változnak a víz minőségével, de változtatják, befolyásolják is azt. A biológiai szempont a legtöbb emberi vízhasználatkor nem közömbös, ezért jogosan beszélhetünk biológiai vízminőségről, ami egyrészt azoknak a tényezőknek az összessége, amelyek a vízi ökoszisztémák életét meghatározzák, létrehozzák és fenntartják azokat, másrészt a víz felhasználásakor biológiai jelenségekhez kapcsolódnak. Biológiai vízminősítéskor tehát a víz tulajdonságainak összességéből azokat értékeljük, amelyek a vízi élet ós a biológiai felhasználás szempontjából fontosak. A biológiai vízminőség mutatói, jelenségei és változásai négy tulajdonságcsoportba sorolhatók. Ezek a halobitás, trofitás, szaprobitás és toxicitás. A tómakörbo beküldött 41 dolgozat ós 7 poszter három mutató, a szaprobitás, a trofitás és a toxicitás meghatározásának elméleti ós gyakorlati kérdéseit tár-