Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

3. szám - Alföldi László:A felszín alatti vizek mikrobiológiai kérdése

136 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1988. 68. ÉVFOLYAM, 3. SZANt 8. ábra. A szennyeződés vizadókba jutásának lehetőségei 4. A felszín alatti vizek bakteriális szennyeződésének lehetőségei A mikroorganizmusok eliminációja vagy a hidrogeológusok által öntisztulásnak nevezett jelenség folyamatai a felszín alatti vizekre vonatkozóan nem feltártak, és különösen nem kellően ismertek a jelenség mikrobiológiai vonatkozásai. Minél több esettanulmányt olvasunk, annál inkább fel kell ismernünk, hogy a sematizált, általánosított, minden helyzetre egyaránt használható paraméterek legfeljebb előzetes tájékozódásra elégségesek, valamely víztermelőhely megbízható, egészségügyi védelméhez minden esetben egyedi feltárás szükséges. Az első kérdés az, hogy miként kerülhetett a szennyeződés a vízadóba. Tapasztalatok szerint a tisztított szenyvízzel való öntözés vagy a szennyvíziszap elhelyezés során a termőtalajba kerülő baktériumok az első egy-két deciméter mélységben fennakadnak, visszatartódnak (7. ábra). A telítetlen zónán, az átmeneti övön keresztül való patogén bakteriális szennyeződésnek — átlagos körülmények között — kicsi a valószínűsége. Természetesen különösen tartós és nagykoncentrációjú szennyeződés létrehozhat olyan körülményeket, amikor is a baktériumok terjedése útjában álló természetes gátak és akadályok felemésztődnek és szennyeződés intruzió következik be. Valamely felszínközeli vízadó szennyeződése és a vízadó szennyeződéssel szembeni érzékenysége nagymértékben függ a hidrogeológiai körülményektől. Teljesen egyértelmű, hogy a vízrekesztő kőzetekkel vagy üledékekkel fedett vízadó függőleges szivárgás útján nem szennyeződhet. Bejuthatnak azonban szennyezők ásott kutakon, fúrt kutakon szivárogtató gödrökön keresztül. (8. ábra). Korreláció mutatható ki a kútépítési technológia és a bakteriális szennyeződés intenzitása között (Whitsell és Hutchinson 1973; Stet-, zenbach et ál., 1986, Birden és Cech, 1981). Nincs abban semmi meglepő, mert a kútszerkezet, átvágva a szigetelő réteget, eleve utat nyit a szenynyeződés számára. A kútszerkezet szerepe a felszín alatti vizek mikrobiológiájának egyik kulcskérdésévé válik. Addig, míg a mélytengeri régiókból módunk van sterilizált belső terű eszközökkel zavartalan állapotú mintát venni, ugyanez gyakorlatilag lehetetlen a nyomás alatti vízadókból. A kútépítés során A kútfúrás fázisai A baktérium telep 9. ábra. Vízadók bakteriális fertőzése kútfúrással