Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

3. szám - Alföldi László:A felszín alatti vizek mikrobiológiai kérdése

ALFÖLDI L.: A felszín alatti vizek 137 ugyanis tartós kapcsolatot létesítünk a felszínnel, az öblítővízzel, a szerszámokkal és a beépített kútszerkezettel eleve mikrobákat juttatunk le magába a vízadóba és a kút szűk környezetében speciális mikrobaközösségek alakulnak ki. Az acélcsővel és fémből készült szűrőkkel létrehozott kútszerkezetek kedvező elektrolitikus feltételeket teremtenek például a vasbaktériumok számára, ami gyakorta oda vezet, hogy a szűrő elokkeresedik vagy egyéb más elváltozásokat szenved. A kútszerkezet mentén a saját mozgásra nem képes mikrobák is eljuthatnak a kút szűrőjéig, vagy magába a vízadóba is. Átlagos körülmények között az így kialakult, valószínűleg vertikálisan tagolt ökoszisztéma nem tartalmaz patogén fajokat, éppen ezért és a felmerülő tetemes kutatási költségek miatt a kutakban kifejlődő baktériumflóráról nem sokat tudunk (9. ábra). Mindezekből az is következik, hogy egy mélyebb vízadó vizéből egy működő kúton keresztül nem lehet olyan vízmintát venni, amely kizárólag a vízadó érintetlen állapotában honos mikrobákat tartalmazná. Tudományos feltételezésekből kiindulva meg lehet kísérelni a kutakból vett vízminták mikrobatartalmának szelekcióját, meggyőző bizonyítékhoz azonban csak akkor juthatunk, ha megfúrásos eljárással olyan magmintát veszünk, melyben a rétegvíztartalom bakteriálisán zavartalan állapotban kellően steril körülmények között hozzáférhető. Magmintavételnél módunkban van a vett mintának a környezettel bármely módon érintkező közegét oly módon sterilizálni, hogy a mag belsejében érintetlen víz tárolódjék (10. ábra), de az eredeti nyomás fenntartása akkor is rendkívüli technikai nehézséget jelentene. A mintavétel technikai nehézségei a hidrogeológiai körülményektől függetlenül eleve fellépnek, természetesen nem azonos mértékben. A vízadók szemcseösszetétele, homogenitása a vízadó természetes szfirőkópessógét befolyásolja. A vízadó konszolidált vagy konszolidá11. ábra. A szennyeződés terjedési irányának megváltozzása szivattyúzás hatására latlan volta az elsődleges ós másodlagos porozitástól függően magát a szivárgás jellegét befolyásolja. Nem kell különösen hangsúlyozni a karsztosodott vízadók viselkedésének különleges sajátosságait. V Patogén baktériumok a kismélységű, nyitott vízadókba a legkülönbözőbb módon juthatnak el, ez az övezet a gyors vízcsere öve, ahol a felszín alatti vizek áramlási sebessége a vízadó tulajdonságaitól függően változó ugyan, de az esetek többségében legalább m/nap áramlási sebességek lépnek fel. Ilyen sebességértékek mellett a felszínközeli vízadók vize néhány év vagy évtized alatt kicserélődik. Ezek a vízadók különösen érzékenyek a víztermelés által indukált változásokra, mert koncentrált víztermelés esetén a természetes áramlási sebesség ugrásszerűen megnövekedhet, és az áramlási irány is megváltozik, ami a szenynyeződés — esetünkben például a patogén bakteriális szennyeződés — mozgásirányát és sebességét változtatja meg (11. ábra). Az évtizedek óta működő vízműveknél már a víztermelés által indukált körülmények a mértékadóak, és legfeljebb a termelés fokozásával a hatástér és az áramlási sebességek növekednek. Új, nagykapacitású vízművek telepítésénél azonban gyors és lényeges helyzetváltozás következik be, és gyakran előfordul, hogy a tervezéshez szükséges vizsgálatok során tisztának talált vízkészletekből szennyezett vizet termelnek, ha a várható változásokat előzetesen nem vették figyelembe. 5. A nyomás alatti vízadók mikrobiológiai kérdései A mélyebben fekvő nyomás alatti vízadók helyzete és utánpótlódási körülményei miatt ezekben a régiókban a vízcsere lassú, cm/év nagyságrendű, ezért még azok a vízadók is aránylag idős vizeket tartalmaznak, melyek közvetlen felszíni utánpótlódással rendelkeznek. Az egyszerű függőleges szelvény mentén a mélység felé haladva a geotermikus gradiens nagyságától függő mértékben, átlagosan azonban már 3000—4000 méter mélységben elérjük a 100 C°-os vízhőmérsékletet, amit a tartós életműködés felső határának tekintünk. ^0. ábra. Autochton mikrobák mintavételének lehetősége mélységi vízadó rétegből kettősfalú magcsővel