Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)
2. szám - AZ 1838. ÉVI NAGY DUNAI ÁRVÍZ 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Gáll Imre: Az árvíz és az állóhíd
102 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1988. 68. ÉVFOLYAM, l, SZA M A' lii(|iis/lo|i hiimlol; ;'ilirjj;i „/.Nem hihető, hogy Buda vízivárosát, Pest pedig Molnár utcai házait illy alacsony fekvésben építse akkor, midőn dombosabb helyben válogathatott, ha azelőtt két-háromszáz évekkel is az áradások s kiöntések olly gyakoriak s olly rombolók, minőknek utolsó században mutatják magokat. 2. A Dunának azon állásában, melly jelenleg s száz évektől fogva mutatkozik, Margitszigetén zárdát, kriptát s pincéket építeni s fundamentumot olly mélyre letenni, mint melly mélységben az lenni tapasztaltatik, még a legkisebb vízzel is lehetetlen lett volna. Ezekből következik, hogy a Dunának színe legnagyobb, közép s legkisebb magassága ezelőtt három s többszáz esztendőkkel sokkal alantabb járhatott, feneke sokkal mélyebb lehetett, mint jelenleg, melly mélység mind a budai Víziváros, mind a pesti Molnár utca mind a margitszigeti zárda fentmaradhatását biztosította." Ezekkel a megállapításaival Gáty a Duna-medrénclc lassú, állandó emelkedését jelzi s ezzel rámutat arra is, hogy ha a Dunát megfelelően nem szabályozzák s ezt a folyamatot meg nem szüntetik, az árvízszint magasságok a jövőben tovább fognak emelkedni. Mindkét tudósunk előrejelzéseit az eltelt százötven év fényesen igazolta. A jégzajlás a Lánchíd alatt ma is a budai nyílásban a legerősebb, azonban a budai mederpillérnél a kimosásoknak kőhányásokkal sikerült elejét venni. A pesti mederpillér alatt — bár tudomásom szerint csupán egyetlen alkalommal — de megtörtónt, hogy a jég beállása idején egy kb. 10X 10 m nagyságú jégmező annyira odafagyott a fenékhez, hogy a jég megindulása után még mintegy két hétig a helyén maradt. Ez az érdekes látványosság is igazolta, hogy a meder ezen a helyen feliszapolódásra azóta is hajlamos. A medernek lassú feltöltődésére az eltelt százötven esztendő alatt előkerült számos bizonyítók utal. Elég, ha itt az aquincumi katonaváros feltárása kapcsán bemutatott Duna menti építmények (pl. helytartói palota) magassági fekvésére hívjuk fel a figyelmet, amelyeket csak a XIX. század második felében, valamint napjainkban tártak fel a régészek. A XX. század eleje óta a Dunának ez a fokozatos feltöltődése lényegesen lelassult, elsősorban annak a nagymennyiségű betonadaléknak köszönhetően, amelyet építkezések céljaira a Duna felső szakaszán kikotortak. A BUDA-PEST* LÁHGZHID ÄHSICHT BEI PEST-OfIIER KETTEIBSŰCKE ä Budáról föl »ívé »on Ofen aus íísehsn . \
