Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

5-6. szám - Végh Ferenc: A korai magyar mérnökképzés és Beszédes József

VÉGII F.: A korai magyar mérnökképzés 329 zonyára jó tanárként szolgálta a mérnökképzést. Tgaz viszont, hogy Schmidttel egy időben a tudományegyetemen kiváló professzorok működtek, akiknek előadásait a mérnökhallgatók nemcsak azért látogatták szívesen, mert azt számukra kötelezően előírták, hanem azért, mert a kor színvonalán álló tudást képviseltek. így — többek között — Tomcsányi Ádám, aki 1801-től a fizika és mechanika tanszékének volt a vezetője, vagy Mitterpacher Lajos, aki a mezőgazdaságtan ós technológia tanára volt az intézet alapításától 1814-ig, számos kitűnő tan- és szakkönyvet írt e tárgykörökből (2. kép). És említenünk kell Pasquich Jánost, aki közel negyedszázadon keresztül volt a csillagászat jeles professzora és Dugonics Andrást, aki a „tudákosságnak könyvedben nemcsak a „betővetés" (algebra) és „földmérés" (geometria) anyagát foglalta egybe, hanem a „három szögellések" (trigonometria) ismeretét is, és akinek a XVIII. század végi tankönyveiben a matematikai tudományok nyelvének — ma már megmosolyogtató, de a maga korában hazafias tettként ünnepelt — magyarítása terén végzett munkássága sem tűnt el nyomtalanul; jóllehet a derék piarista (és mellesleg a maga korában népszerű „Etelka" regény írója) 1808-tól nyugdíjban volt. Beszédes József első egyetemi éveiben még hallgathatta is előadásait, amelyeket következetesen magyar nyelven tartott, a hivatalos német és a szokásos latin nyelvűekkel szemben. Az eddigiekből az is kiderül, hogy az Institutum Geometricum — az alapítás szándékának megfelelően — valóban a mai értelemben vett építőmérnök-képzás intézménye volt. Hiányzott a kezdeti tantervekből a kémia, az építészettörténet, a technológiai tárgyak sora: ezeknek elemeit a felsőbb matematika és a fizika oktatása során sajátíthatták el a hallgatók. És a gyakorlatokon: ezek a korai magyar mérnökképzés szerves részét alkották. Gépész-, vegyész-, vagy építészmérnökök képzésére az alapítást követő fél évszázadban nem kerültsor: az első magyar Mérnöki Intézet mérnököket képzett, szakági megkülönböztetés nélkül. És nem is keveset. . . Hét évtized alatt —az azóta elpusztult, de még korábban kijegyzetelt matricula adatai szerint — összesen 1512 hallgató szigorlatozott az Institutum Geometricumban. Mérnöki oklevelet azonban csak 1278 szigorló szerzett, közöttük olyan kiváló későbbi mérnökök, mint Vedres István, Huszár Mátyás, Gáty István, Vásárhelyi Pál, Győry Sándor, Lányi Sámuel, Keczkés Károly, Reitter Ferenc, Herrich Károly, Sztoczek József, Petzval József és — Beszédes József. 4. Beszédes József életéről és működésének főbb állomásairól Beszédes József (3. kép) Ó- vagy Magyarkanizsán született (ma: Kanjiza Jugoszláviában); születésének helyes időpontját csak a legutóbbi időkben sikerült megállapítani: nem 1786. február 12-én született, mint eddig lexikonainkból tudtuk, hanem 1787. február 13-án. Családi neve is Kiss volt, a Beszédes csak ragadványneve volt a /787-/8S2 3. ábra. Beszédes József arcképe családnak, írni-olvasni nem tudó édesapja révén, aki — híressé vált fia emlékezete szerint — „a közjót forrón szerető lelkéért tizenegy évig jótevő bírája volt a városnak" (Kalapis, 1986). És büszke szeretettel tette hozzá: . . .minden ami jó bennem, ennek alapját ő gyökerezte lelkembe. . ." A hét fiúgyermek közül a harmadik volt József; ő szülővároskájában, majd a temesvári piarista gimnáziumban tanult (Németh, 1987). Innen, édesanyja kívánságára s minthogy jó tanuló volt, a csanádi egyházmegye támogatásával papnövendékként az egri líceum növendéke lett, de — mint már idézett önéletrajzában vallotta — „...a papi állapot természeti és törvényes szabadságom elleni némely korlátaival ki nem békülhettem". Kilépett hát a szemináriumból, Pestre jött, házitanítói munkát vállalt. Szlutinyi városbírónál, majd a Károlyicsaládnál nevelősködve megtanult a korábbi latin mellé franciául, angolul és németül is. Igaz, német nyelvtudásáról Széchenyi István nem volt magas véleménnyel. Al-dunai közös és nem túl sikerült liajóútjuk során jegyezte fel naplójába a gróf, bogy Beszédes ,,.. .olyan németet beszél, hogy kólikát kapni tőle." Csakhamar beiratkozott az Insitutum Geometricum hallgatójának, ahol — a már ismertetett felvételi elvek alapján — a tudományegyetemi hallgatókkal közösen filozófiát és művészettörténetet is tanult. Nem véletlen tehát, hogy mérnöki oklevelének megszerzése után tudományegyetemi doktori címet is szerzett. Számtalan későbbi tanulmánya, hírlapi cikke, könyve, vitairata igazolja: szakmai tudása kiváló stilisztikai érzékkel is párosult. Egyetemi éveiről, sajnos, semmiféle dokumentum sem maradt ránk. Korábbi életrajzírójától, Fodor Ferenctől tudjuk, hogy mérnöki oklevelét 1813. március 20-án, „bölcsészeti tudorságát" pedig 1819-ben szerezte meg. Az egyetemi évekre vonatkozó iratok, a matrikulák is, 1956-ban az Országos Levéltárban keletkezett tűz martalékává váltak. 1811-ben, szorosan vett egyetemi tanulmányait